Katonai segélyeik jelentős növelésére tettek ígéretet Ukrajna nyugati szövetségesei

Újabb 21 milliárd eurónyi katonai támogatásra vállalt kötelezettséget az Ukrajnával szövetséges mintegy 50 ország Brüsszelben, ahol védelmi minisztereik immár az Egyesült Királyság vezetésével folytatták a „ramsteini formátumban” korábban amerikai vezetésű egyeztetéseiket. John Healey brit védelmi miniszter a NATO-központban tartott találkozó után elmondta, ez „rekord növekedést jelent” az ukrán hadsereg finanszírozásában, és mindent elkövetnek, hogy ez a fronton is éreztesse hatását. (Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt héten azt mondta, az idei év első három hónapjában már mintegy 21 milliárd dollárnyi támogatást biztosítottak Ukrajnának.)

Ukrán közlés szerint Németország 11 milliárd euró támogatást ígért Kijevnek a 2029-ig terjedő időszakra. Bár Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter csak online kapcsolódott be a tanácskozásba, Brüsszelben ezt programütközéssel magyarázták. Az esemény sajtótájékoztatóján John Healey csatlakozott ukrán és német kollégája, Rusztem Umerov és Boris Pistorius véleményéhez, miszerint egy hónappal Donald Trump amerikai elnök tűzszüneti javaslatának orosz elutasítása után egyértelművé vált, hogy Moszkva nem érdekelt a békében, erői folytatják az ukrán katonai és civil célpontok elleni támadásaikat. Umerov elmondta: tájékoztatta a többi minisztert, hogy Oroszország felpörgeti (hadiipari) termelését, Kijev pedig a szövetségesektől elsősorban további légvédelmi eszközöket kért. Ez utóbbi kapcsán Pistorius jelezte, hogy Berlin jelenleg nem tud ilyeneket átadni, de dolgoznak máshonnan való beszerzésükön. A német miniszter hangsúlyozta: az ukrán hadsereg megerősítésére van szükség, hogy képes legyen folytatni a harcot, „a tárgyalási folyamat csak ezután vezethet igazságos és tartós békéhez”.

Kaja Kallasnak, az EU külügyi vezetőjének azon kijelentésére, hogy nem világosak egyelőre az úgynevezett „tettre kész” országok tervei az Ukrajnát „megerősítő” erőik létrehozására, a mintegy 30 tagú koalíciót vezető brit védelmi miniszter úgy reagált, hogy lényegi, érdemi előrehaladás történt, de „az Európai Unió nem része ennek a tervezésnek”. (Az AFP csütörtöki jelentése szerint eddig csupán hat ország – Nagy-Britannia, Franciaország, a balti államok és még egy meg nem nevezett ország – közölte, hogy kész csapatokat telepíteni Ukrajnába egy tűzszünet esetén, míg a többiek részletesebb tervet szeretnének látni, mielőtt kötelezettséget vállalnak.)

London még a brüsszeli tanácskozás előtt közölte azt is, hogy Norvégiával közösen valamivel több mint 580 millió dollárt költenek több százezer katonai drón, radarrendszerek és harckocsiaknák biztosítására, továbbá javítási-karbantartási szerződésekre, hogy az ukrán páncélozott járművek a harctéren maradhassanak. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter újságíróknak utalt arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálhat még a május 9-i „győzelem napja” előtt átfogó megállapodást kötni az Egyesült Államokkal. „Pontosan ezért, fel kell gyorsítani a szállításokat” – mondta.

Mindeközben Steve Witkoff amerikai különmegbízott Szentpétervárra utazott, ahol az este találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Donald Trump amerikai elnök közben arra sürgette Moszkvát, hogy lépjen végre az ukrajnai tűzszünet ügyében. A találkozó előtt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, a felek Ukrajnáról fognak beszélni, esetleg Putyin és Trump találkozójáról, de „nem kell áttörést várni”, mivel „a kapcsolatok normalizálásának folyamata zajlik”. Witkoff még délelőtt Kirill Dmitrijevvel, Putyin gazdasági tanácsadójával tárgyalt.

Előzőleg péntek hajnalban Ukrajna az eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre oroszországi célpontok, döntően Moszkva térsége ellen, kárt okozva lakóépületekben és az infrastruktúrában. A domogyedovói repülőtér környékét érő csapásoknak három halálos áldozata volt, további húsz ember, köztük három gyermek megsebesült. Az orosz védelmi tárca szerint a támadásban Ukrajna 337 drónt vetett be.