Donald Trump ritkán látott egységbe kovácsolta a világgazdaság szereplőit, de ami jön, az mindenkinek fájni fog

A második Trump-adminisztráció által kivetett átfogó retorziós vámok soha nem látott szeizmikus mozgásokat okoznak a világgazdaságban, ezért nem túlzás azokat gazdasági háborús jelzővel illetni.

A Kínai Népköztársaság, amely a világ legtöbbet exportáló és második legnagyobb GDP-vel rendelkező hatalma, tegnap a pénzügyminisztériumán keresztül közleményt adott ki, amelyben április 10-től további 34 százalékos büntetővámokat vet ki minden Egyesült Államokból érkező termékre. (Ez praktikusan azt jelenthetii, hogy a kínaiak praktikusan a Donald Trump szerint állítólag már hatályban lévő 67 százalékos importvámjukhoz adnák hozzá az új terheket.) A közlemény úgy fogalmaz, hogy a bejelentett terhek célja a nemzetbiztonság és a kínai nemzeti érdekek hatékonyabb védelme, amely összhangban áll az eszkaláció elkerülésének nemzetközi jog által diktált kötelezettségével is. Ezen felül a pekingi kereskedelmi minisztérium exportkorlátozásokat vezet be egyes ritkaföldfémekre is. A távol-keleti szuperhatalom ma ezen ásványok egyes számú exportőre a globális piacon.

Az Európai Unió nevében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök „hatalmas csapásnak” nevezte a Trump elnök által bejelentett általános vámokat, amelyek az egész világgazdaságot sújtják az Európai Unióval együtt. A bizonytalanság tovább fog gyűrűzni és a gazdasági protekcionalizmus terjedéséhez vezet majd, fogalmazott az elnök. Jelenleg az utolsó simításokat végezzük az ellenlépéseket tartalmazó első csomagon és további intézkedéseket is tervezünk azzal a céllal, hogy megvédjük az érdekeinket és a vállalkozásaink arra az esetre, ha a tárgyalások kudarcot vallanának – tette hozzá. Ursula von der Leyen tehát kvázi azt is elárulta, hogy álláspontja a gazdasági válaszcsapás helyett továbbra is az, hogy a tárgyalóasztal mellett méltányos alkut lehet és kell is kötni az Egyesült Államokkal.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök szerint senki sem nyer egy vámháborún. Nem áll a britek érdekében ilyet folytatni. Vélhetően a hagyományos szoros politikai és kulturális kapcsolatokra tekintettel Donald Trump csupán a 10 százalékos vámot vetette ki az Egyesült Királyságból érkező termékek ellen, amely arányos válasz a másik fél hatályos gazdasági terheire.

A német gazdasági miniszter, Robert Habeck már keményebb hangot ütött meg Washingtonnal szemben. Donald Trump meghajlik és módosítja a bejelentéseit, ha nyomás nehezedik rá, fogalmazott. Ezt a nyomást pedig most Németországnak és Európának kell kifejtenie rá, tette hozzá.

Az Európai Unió motorjának tartott Berlin-Párizs tengely másik tagjának képviseletében Francois Bayrou, francia külügyminiszter súlyos nehézségekről beszélt Európa számára, valamint hogy az intézkedések az amerikai és európai polgárok számára egyaránt katasztrófát jelentenek.

A második világháború óta az indo-csendes-óceáni térségben legfontosabb amerikai szövetséges, Japán is elkeseredett hangon kommentálta a fejleményeket. Isiba Sigeru japán miniszterelnök Reuters által közölt nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az amerikaik kormány széles körben élesített kereskedelmi korlátozásai jelentős hatással lesznek nemcsak a japán-amerikai kapcsolatokra, de a világgazdaság és a multilaterális kereskedelmi egyezmények fennálló rendszerére is. A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedések súlyos aggályokat vetnek fel az 1995-ben létrehozott Világkereskedelmi Szervezet működési alapelveit illetően, 

Ezzel párhuzamosan a tokiói kormány a lakossági benzinárak központi csökkentéséről is határozott, amellyel tompítani szándékoznak a társadalomra nehezedő nyomást, amelyet a japán autóiparra kivetett 25, minden más szigetországi termékre kirótt 24 százalékos importvámok jelentenek.

A Trump-adminisztráció hivatalba lépése után először Kanadát és Mexikót vonta amerikai büntetővámok alá. Az északi szomszéddal szemben az április 2-ig felfüggesztett, azóta újra hatályba lépett 25 százalékos büntetővámon kívül új terhek bevezetéséről nem határozott az amerikai elnök. A Trump által csak a „felszabadulás napjaként” emlegetett gazdasági pergőtűzhöz azért Mark Carney kanadai miniszterelnöknek is volt hozzáfűznivalója. Bár elismerte, hogy az amerikai-kanadai kapcsolatokban Trump megőrzött számos értékes elemet, a fentanilcsempészet miatt kiszabott vámokat továbbra is hatályban hagyta, ahogy az északi szomszédtól érkező vasat és alumíniumot sújtó terheket is.

Az eszkaláció hiánya így nem jelent megbékélést, ha úgy tetszik egy gazdasági détente állapotot a két észak-amerikai ország között, csupán már meglévő washingtoni nyomás fenntartását.

Az Egyesült Államok megosztott

Az Egyesült Államokban aktív üzleti csoportok, kereskedelmi szakértők, demokrata törvényhozók egyaránt kritizálják a csütörtök éjféltél életbe lépett széles körű védővámokat. A The New York Times gyűjtésében megjelennek a szakmai szervezetek képviselői és a laikus választók hangjai egyaránt.

Ez katasztrófát jelent az amerikai családok számára, fakadt ki például az amerikai cipőforgalmazók szervezetének elnöke. „Abban reménykedtünk, hogy az elnök célzott megközelítést alkalmaz majd, de ezeknek az átfogó intézkedéseknek csak felverik az árakat, csökkentik a termékek minőségét és kikezdik a fogyasztók bizalmát is” – fejtette ki.

A Coalition for a Properous America nevű szigorú vámpolitikát támogató szervezet alelnöke ellenben már-már hurráoptimista hangulatban kommentálta az intézkedéseket. A mai a legnagyszerűbb kereskedelmi és gazdasági döntés az ország történetében, teljes mértékben megágyaz Donald Trump elnök azon törekvésének, hogy egy új aranykorát akarja elhozni a prosperitást és a gazdasági növekedésnek. A Trump már a kampány során is megígérte, hogy megválasztása után nekilát majd az ország újraiparosításának, ehhez pedig a vámok szolgálnak majd hatékony gazdasági eszközül. A trumpista Republikánus Párt populista és munkásosztálybeli szavazói számára vonzó ajánlat lehet, hogy a még a Bush-adminiszztráció szabadkereskedelmi politikája helyett a kiszervezett, olcsó termelést hazahoznák az országba szó szerint bármi áron.

Trump ragaszkodik az állításához, miszerint a gazdasági szakértők vámokat illető aggodalmaik tévesek. Az amerikai kiskereskedőket képviselő National Retail Association közleményben tudatta, hogy a vámok a bizonytalanságot jelentenek az amerikai vállalkozások számára, valamint a szervezet arra is rámutatott, hogy a vámokat nem külhoni államok vagy beszállítók, hanem az amerikai importőrök kötelesek majd kifizetni. A szervezet annak a panaszának is hangot adott, hogy vámok azonnali bevezetése egy hatalmas léptékű intézkedést, amellyel kapcsolatban a megfelelő türelmi idő kormányzati biztosításán kívül nagy mértékű előkészületeket kívánnak meg az amerikai vállalkozások millióitól, amelyeket érinteni fognak.

A washingtoni szenátus demokrata frakciója kritikák áradatával fogadta a vámok bevezetését. Adam Schiff kaliforniai szenátor szerint „ez egy koordinálatlan, következetlen és veszélyes lépés” volt az adminisztráció részéről. Trump el fogja süllyeszteni a gazdaságunkat, ahogy elsüllyeszthet számos más gazdaságot is világszerte, fogalmazott a szenátor tegnap a Time magazinnak.

Ám nemcsak az ellenzék szenátor fejezte ki ellenkezését a destruktív vámpolitikával szemben. Mitch McConnell Kentuckyból, Lisa Murkowski Alaszkából és Susan Collins Maineből is a demokrata kollégáikkal együtt szavaztak a szenátusban a Trump által meghirdetett „nemzeti vészhelyzet” ellen, amely lehetővé tette az elnök számára a Kanadával szemben kivetett 25 százalékos általános vámterhet. Egyesek óvatosabban, de szintén kétségeiket érzékeltették. Az észak-karolinai Thom Thillis megvárná a piac reagálását, míg a wisconsini Ron Johnson „nagyon rizikójú hazardírozásnak” nevezte a vámokat.

Az elnök hű szövetségese és kongresszusi nyomásgyakorlója, Mike Johnson republikánus házelnök azonban megvédte a vámokat, amelyek igazságosak és arányosak, valamint kiegyenlítik az eddig hátrányos pályát az amerikai munkavállalók számára.