Nem adhat valós képet a diákok képességszintjeiről az országos kompetenciamérés, az Oktatási Hivatal (OH) ugyanis nem szűri ki azokat a teszteket, amelyek kitöltését a diákok nem vették komolyan, így elsietve vagy szándékosan rosszul töltötték ki azokat - derült ki az OH lapunknak küldött válaszából.
A hivatalt azt követően kerestük meg, hogy egy korábbi tájékoztatásukban azt állították, a kitöltések mintázatán látszik, hogy “a tanulók egyre kevésbé veszik komolyan a teszteket, csak gyorsan végig nyomogatják a feladatokat”.
- Amennyiben egy tanuló kitölti a tesztet, a teljesítményét kiértékelik, és – a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó eljárásrendben meghatározott kivételektől eltekintve – az eredményei beleszámítanak az iskola eredményeibe és az országos mutatókba.
Ha a diák nem veszi komolyan a teszt kitöltését, akkor lehetséges, hogy a valós tudásánál jelentősen alacsonyabb eredményt ér el, amely torzítja a saját és a nyilvános eredményeket is
- közölte az OH.
Megírtuk: a 2024-es kompetenciamérésen egy kivételével az összes évfolyamon alacsonyabb képességpontokat értek el a diákok a szövegértési és a matematika teszteken, de már a 2023-as mérés is hasonlóan romló tendenciákat mutatott. Az OH szerint ebben szerepet játszik a tanulók motivációjának hiánya, ezért merült fel korábban, hogy a diákok osztályzatokat kapjanak a teszteredményekre. - Ez végül nem valósult meg, de a probléma még fennáll - írták.
Nyilvánosságra hozták a kompetenciamérés eredményeit, matekból és szövegértésből egyre gyengébbek a magyar diákokSzerettük volna megtudni azt is, a korábbi méréseken milyen arányban vettek részt azok a tanulók, akik jól láthatóan komolytalanul töltötték ki a teszteket, ám úgy tűnik, ezzel kapcsolatban még az OH-nak sincsenek konkrét adatai. Válaszukban azt írták, a tanulói eredmények és a tanulói viselkedés kapcsolatát “indirekt mutatókon, például a mérésre fordított idő hosszának elemzésén keresztül tudja vizsgálni a hivatal”.
Érdeklődtünk arról is, az OH-nak milyen szakmai javaslata van arra, az iskolák, pedagógusok hogyan motiválják a diákokat, hogy komolyabban vegyék a méréseket? Válaszukban annyit írtak,
hogy “a tanulói motivációra leginkább helyi szinten, közvetlenül az iskola és annak pedagógusai tudnak hatni, akik személyes kapcsolatban állnak a tanulókkal”.
Utóbbival más szakértők is egyetértenek. Nahalka István oktatáskutató lapunknak azt mondta, a legfőbb motiváció, hogy a tanulók “szeressék az iskolájukat”, elkötelezettek legyenek és mindent megtegyenek érte - azt is, hogy az ilyen teszteket komolyan veszik.
- Ilyen állapot egyik napról a másikra nem alakítható ki, olyan pedagógiára van szükség az iskolában, ami "magával hozza" ezt az eredményt
- fogalmazott. Ugyanakkor szerinte az is felmerülhet, hogy hirdessenek versenyt a tanulók között, például az év végi osztályzatokhoz viszonyítva ki tud minél magasabb pontszámot elérni. Ám azt nem tartaná jó ötletnek, hogy a verseny eredménye alapján osztályzatot kapjanak a diákok.
Már van is példa hasonlóra: lapunkhoz eljutott az egyik fővárosi gimnázium igazgatójának levele, amelyben arról tájékoztatta a szülőket, minden évfolyamon versenyt hirdetnek, és a kompetenciamérésen a legjobb összesített eredményt elérő osztály egy tanítás nélküli napot kap a következő tanévben, amelyen közös osztályprogramot tarthatnak.
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Trencsényi László is azt hangsúlyozta, a diákokat elsősorban abban kell motiválni, azt kell tudatosítani bennük, hogy a kompetenciaméréseken nemcsak önmagukért, hanem az iskolájukért kell minél jobb eredményeket elérniük. De azt is motiválónak tartaná, ha olyan nagyszabású informatikai fejlesztések lennének az iskolákban,
amelyek kizárnák például azt, hogy a 2022 óta digitálisan zajló mérések közben lelassuljon vagy leálljon a tesztek kitöltéséhez használ online felület - amire idén is volt példa.
Mindemellett Trencsényi László úgy véli, a diákok motivációjára a “tudás éthoszát” romboló oktatáspolitika is hatással van. - A kompetenciák fejlesztése tantervi szinten is háttérbe szorult,
folyton azt halljuk, hogy a gimnázium és az egyetemi diploma helyett szakmát kell tanulni. Nem a mérésekben ingott meg a gyerekek bizalma, hanem az egész iskolarendszerben
– fogalmazott.
Elutasították a szülők a kormány tervét Kompetenciamérés: Sok észrevétel érkezett, ezért tovább egyeztet a kormány„Ez egy merénylet a gyerekek ellen” - Diákok ezrei számára tennék sorsdöntővé a kompetenciamérést