Kedden Tajvan már kénytelen volt reagálni: a védelmi minisztérium közölte, hogy mivel a kínai Santung repülőgép-hordozó csoport belépett a sziget védelmi területére, katonai repülőgépeket és hajókat küldtek válaszul, valamint aktiválták a szárazföldi rakétarendszereiket is.
A CNN beszámolója szerint szerdára a helyzet fokozódott: a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) éleslövészetet hajtott végre a Kelet-kínai-tengeren, és blokád-gyakorlatoztak is a szigetország keleti és nyugati partjaihoz közel. Ez a terület hajózási szempontból kulcsfontosságú Tajvannak. Hogy pontosan hol zajlott az éleslövészet, arról Peking nem nyilatkozott, de Kína tengerbiztonsági szervezetének figyelmeztetése alapján minden bizonnyal Csöcsiang tartomány partjainál történt. Ugyanis arra adtak ki több órás hajózási tilalmat. A tajvani védelmi minisztérium szerint nem észleltek éles lövést a területükön.
Kína egyesítési törekvései és rendszeres hadgyakorlatai hosszú évek óta tartanak. Újévi beszédében Hszi Csin-ping kínai elnök megerősítette, hogy álláspontja szerint elkerülhetetlen, hogy a jelenleg önálló kormányzattal rendelkező Tajvan újra egyesüljön Kínával.
Bár ez egy visszatérő retorika, a gyakorlatozás is viszonylag sűrű, a helyzet most újra élesebbnek tűnik a „megszokottnál”. Először is a gyakorlatozást ezúttal nem jelentették be. A PLA Keleti Hadszíntér Parancsnoksága pedig kedden egy videóban élősködőnek nevezte a tajvani elnököt, Laj Csing-töt. Még egy kis képet is mellékeltek a felvételhez, amiben zöld bogárként ábrázolják a tajvani államfőt, amint "parazita petéket" rak le sziget-szerte. A kínai közösségi oldalon, a Weibo-n ezen kívül több propagandavideó is megjelent a Keleti Hadszíntér Parancsnokságának hivatalos oldalán. Mindegyik egy-egy elképzelt, Tajvan fölött győzedelmeskedő, Tajpejt célba vevő kínai haderőt mutat be.
A provokációra reagálva a tajvani védelmi miniszter, Wellington Koo azt mondta: ez a retorika egyáltalán nem a béke felé vezet, csak ékes bizonyítéka a kínai vezetés provokatív módszereinek. A nyugati sajtónak nyilatkozva Koo azt is hozzátette, jobb lenne, ha Peking inkább a korrupciós-ügyeinek a megoldására összpontosítana ahelyett, hogy megpróbálja tönkre tenni a régió békéjét és stabilitását.
Laj Csing-tö államfő még márciusban szólalt fel erőteljesen a kínai törekvések ellen, idegen, ellenséges erőnek nevezve Pekinget. Szerdán pedig a tajvani védelmi minisztérium szóvivője agresszív, provokációnak minősítette a mostani gyakorlatozást.
A Keleti Hadszíntér Parancsnoksága utólag adott ki közleményt arról, mit is csinálnak a térségben. Eszerint hadihajókkal, vadászgépekkel és szárazföldön is gyakorlatoznak. Kulcsfontosságú kikötők és energetikai létesítmények pontos célzását szimulálják, és hozzátették: sikerrel.
A hadgyakorlat időzítésének egyébként Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter közelgő ázsiai látogatásához is köze lehet. Hegseth többször is kritizálta Kínát, és megígérte, fellép a kommunista ország agressziója ellen. A tárcától a gyakorlatokra is reagáltak, felelőtlen fenyegetésnek és katonai nyomásgyakorlásnak nevezve a történteket. Az amerikai külügyminisztérium is nyilatkozatban ítélte el a műveletet: „Kína fokozódó katonai erőfitogtatásai csak arra jók, hogy fokozzák a feszültséget és veszélyeztessék a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását” – írták.
A marakodásnak Tajvan felett gazdasági okai is vannak. Tajvan 1949-óta próbál teljesen önállósodni, azóta, hogy a kommunista rezsim elől, a polgárháború alatt a szigetre menekültek a nacionalisták.
Tajvan a hetvenes évekre elképesztő gazdasági fejlődésen ment keresztül, kis területe ellenére az egyik „ázsiai kistigris” lett. Ma méretarányosan a világ egyik legfejlettebb gazdasága az övék.
Főleg exportból élnek, rengeteg elektronikai eszköz tartozékát gyártják és adják el külföldre.
