Ha nincs háborús veszély, minek a háborús veszélyhelyzet Magyarországon?

Amikor az Európai Bizottság (EB) múlt héten bemutatta az EU készenléti stratégiáját, akkor Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter azonnal reagált a közösségi médiában, azt állítva, hogy az egyetlen magyarázat, amiért európaiaknak túlélőcsomagot kellene készíteniük, hogy „Brüsszel háborúra készül”. Az uniós tervezetet Orbán Viktor sem hagyta szó nélkül, péntek reggeli rádióinterjújában határozottan leszögezte: Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad. „Mi van ezeknek az embereknek a fejében, készülnek valamire? – mondta a kormányfő a csak túlélőcsomagként emlegetett uniós vészhelyzeti stratégia kapcsán. Hozzátette, egyelőre nem látja azt, hogy Európát háború fenyegetné. Kétségtelenül van egy orosz–ukrán háború, de az, hogy ez a háború megérkezne, semmi realitása nincs. Az, hogy egy NATO-tagállamot bárki megtámadjon, annak nincs egész egyszerűen valószínűsége. Ha mégis valaki háborúra készül, az azért van, mert ő akar valamilyen háborús akciót kezdeményezni.” – idézte a miniszterelnök szavait az MTI.

Orbán egy mélyebb háborúba való bevonódás politikai előkészületének minősítette a „túlélőcsomag” javaslatot, ő maga és külügyminisztere folyton hangsúlyozzák, hogy Donald Trump „béketárgyalási” kezdeményezésének köszönhetően közel az ukrajnai fegyveres konfliktus lezárása, kedden este Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2025. november 14-ig meghosszabbítsa. Az indoklás szerint azért van erre szükség, mert „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.”

Magyarországon 2022 májusában vezették be először a háborús vészhelyzetet, amit azóta is fenntart a kormányzat, Ezt megelőzően is rendkívüli jogrend biztosította a rendeleti kormányzást, 2016-tól a migrációs, utána pedig a Covid pandémiás vészhelyzet. Más európai országokban is hirdettek határozott idejű szükségállapotot főképp az ukrán menekültekkel kapcsolatos humanitárius válság miatt, de nem használták a háborút a jogállamiság és a demokratikus működés zárójelbe tételére. Az uniós túlélőcsomag kapcsán is félrevezető a magyar kormányzati kommunikáció, hiszen a stratégia legalább annyira szól az árvízvédelemről, mint egy idegen hadsereg rakétatámadásairól.

–  idézte föl a román közmondást Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság alelnöke a stratégiát bemutató sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy amikor egy valódi krízis ér bennünket, már nincs idő az előkészületekre. Az elmúlt évek krízisei, a koronavírus-járványtól Oroszország Ukrajna elleni inváziójáig sok szempontból váratlanul érte a kontinenst, ezért is hangsúlyozza Európai Bizottság, hogy a biztonságot tágan kell értelmezni. Ugyanakkor nem csak a hatóságoknak van feladata, az egyének is sokat tudnak tenni azért, hogy ne érje őket semmilyen meglepetés. Ezért javasolják, hogy mindenki gondolja végig, mire volna szüksége akkor, ha 72 óráig elzárnák a külvilágtól. Lenne-e otthon elég étel, víz, hogyan tudnának kommunikálni a külvilággal. Nem igaz tehát, hogy „Brüsszel” szerint „preppernek” kell lenni (vagyis olyannak, aki a világrend összeomlására készülve halmoz fel ételt vagy fegyvereket), csak előre kell gondolkodni.

A felkészüléshez elsősorban ismernünk kell a kockázatokat: ezek lehetnek természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák – például ipari balesetek-, hibrid támadások (az infrastruktúra ellen vagy a kibertérben), valamint a Bizottság által „geopolitikai krízisek” névvel ellátott fegyveres konfliktusok is, mindegyikre más forgatókönyvvel kell készülni.

A belső védelem megerősítésének irányait a volt finn elnök, Sauli Niinistö által tavaly októberben publikált jelentés jelölte ki, amelyekhez most 30 konkrét lépést rendelt a Bizottság, ami segítségével az állami szervek, a hadsereg és a civilek is készen állhatnak a legrosszabbakra, legyen szó árvizekről vagy kibertámadásokról. A lépések végrehajtásában a legnagyobb feladat a tagállamokra marad, így a közeljövőben speciális vészforgatókönyveket, vagy például katonai és civil együttműködési terveket kell kidolgozniuk.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy már létezik együttműködés a tagállamok között katasztrófák esetén, de van még mit javítani. Az úgynevezett a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központ (ERCC) szervezésében legutóbb az EU-tagjelölt Észak-Macedónia segítségére siettek az országok, köztük Magyarország is. Kočani városában március 16-án éjjel egy koncerten kitört tűzvész során 59-en meghaltak, a 196 sérült közül többeket Magyarországra szállítottak az uniós koordináció keretében, hogy súlyos égési sérüléseiket megfelelően tudják kezelni. Ugyanakkor jelenleg nincs megfelelően összehangolva, hogy melyik tagállam milyen kapacitásból mennyit halmozzon föl, hogy nagyobb baj esetén gyorsan és egységesen tudjon a kontinens reagálni.

Ott az állam olyan brosúrákat küld az állampolgárok postaládáiba, amiben praktikus információk vannak arról, hogyan tudnak fölkészülni „ha krízis vagy háború lesz”.

A készenléti stratégia szerves része annak a munkának, amivel az EU a saját belső és külső biztonságát is megerősítené. Néhány hete egy stratégiai anyagot, az úgynevezett Fehér Könyvet mutatta be az EB, amiben lefektették azokat az elveket, amelyek alapján akár 800 milliárd euró értékben fejlesztenék fel az unió védelmi kapacitásait. A hangsúly itt is az együttműködésen van, így a közös beruházások kapnak kiemelt támogatást, például a légvédelem vagy rakétarendszerek közös kiépítésére.

Ahogy a héten bemutatott belügyi stratégiát is megpróbálja fölfűzni az EB az erősebben fellépő és biztonságos Unió témájára. Ebben a dokumentumban bár az előzetesen tálalt belügyi együttműködések javítása, jobb információmegosztás és rendvédelmi szervek erősítése a hangsúlyos téma, a társadalmi felkészülés miatt számos átfedés van az említett csomagokkal.

A biztonság kérdése szinte minden területet áthat ma az EU-ban. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy az EU soros elnökségét betöltő Lengyelország féléves ciklusának is a biztonság a hívószava, ők a biztonságot hét különböző aspektusból vizsgálják, így az energiabiztonság és az élelmiszerbiztonság is külön prioritás a hagyományosabb védelempolitikai és határvédelmi témák mellett.

Az idén bemutatott uniós anyagok még csak az első lépést jelentik a felkészülésben. A stratégiák még az uniós jogalkotás hosszadalmas, kompromisszumokon alapuló folyamatán is át fognak menni, ahogy a Bizottság által kiosztott „házi feladatok” jelentős részét a tagállami kormányoknak kell végrehajtania a következő években. Mi, állampolgárok addig is- ha hallgatunk Brüsszelre-, beszerezhetünk zseblámpát, kisrádiót és 72 órára elég vizet és ételt, hogy felkészüljünk a legrosszabbra.

Nem újkeletű a felkészültség

A vehemens fogadtatás ellenére a vészhelyzeti csomagok, vagy a lakosság felkészítése egy esetleges katasztrófahelyzetre -­ legyen az emberi vagy természeti -­ egyáltalán nem új keletű dolog. Világszerte több országban is évek óta zajlanak a tájékoztatások, képzések ilyen esetekre.

Hogy jó távolra merészkedjünk, Japánban a lakosság évente vesz részt különböző gyakorlatokon, amelyeken elsősegélyt, tűzoltást is tanulnak, evakuálási protokollt gyakorolnak. Ennek nyomós oka van: ez az egyik legtöbb természeti katasztrófának kitett terület. Gondoljunk csak a fukusimai atomerőmű 2011-es katasztrófájára, amit egy földrengés és az azt követő szökőár okozott. A japán iskolákban a gyerekeknek is kötelező különféle menekülési és túlélési terveket tanulniuk. Hasonló a helyzet az Egyesült Államokban, ott a hurrikánok és rengések sújtotta államok lakóinak tartanak rendszeresen oktatást. Ezen kívül az utóbbi évtizedekben megszaporodott iskolai lövöldözések miatt az oktatási intézményekben rendszeresek a vészhelyzeti szimulációk.

Visszatérve Európába, nem véletlen, hogy a volt finn elnök, Sauli Niinistö jelentése adta az alapot az uniós csomaghoz. Finnországban - nem csak az Oroszországgal közös határ miatt - már gyerekkortól képzik a lakosságot egy esetleges vészhelyzetre. Évek óta önkéntes alapon részt lehet venni különböző felkészítéseken, legyen az polgári védelmi, önvédelmi, elsősegély-, vagy tűzoltási képzés. Ezen kívül

Svédországban időről időre készül ötmilliós példányszámban egy kiadvány, amely háború, természeti katasztrófa, de kibertámadás esetére is tanácsokkal látja el a lakosságot.

Norvégiában a hidegháború idejére már csaknem 3000 bunker épült meg. Már azelőtt elkezdték őket építeni, hogy a második világháború alatt Hitler Atlanti falához tartoztak volna, és az emberek sokáig nem is tudtak a létezésükről. A mostani felforrósodott helyzet miatt viszont elkezdték helyreállítani, és újra használatba helyezik a két legerősebb építményüket. Az egyik a Bardufoss légibázis, a másik az Olavsvern haditengerészeti támaszpont, mindkettő hegyoldalba vájt katonai egység és óvóhely, és mindkettő az orosz határ közelében van.

Belgiumban összesen hat atomerőmű van, nem mellesleg a francia és a holland létesítmények is elég közel vannak a belga határhoz. És bár a kormány mindig is hangsúlyozta, hogy egy komoly baleset esélye elég kicsi, a lehetőség mégis ott van. Így a belgák ingyenesen felvehetnek egy doboz jódtablettát a legközelebbi gyógyszertárukból. Természetesen arról, hogy milyen esetben és mennyit kell bevenni, külön tájékoztatást kapnak.

Belgiumban és Németországban is tervezik, hogy nyáron egy túlélési útmutatót osztanak ki a lakosságnak, amiben a váratlan fenyegetés vagy nemzeti veszélyhelyzet esetén követendő teendőkről lesz szó. Az El Paísnak nyilatkozó finn klímabiztonsági szakértő, Emma Hakala szerint a lakosság felkészítése azért is fontos, mert krízishelyzetben a legjobban felkészült hatóságok kapacitása is véges, és nem tudnak azonnal mindenki segítségére sietni. Minél felkészültebbek az emberek, például arra az esetre, ha hosszabb áramkimaradás, vízkimaradás van, annál ellenállóbbak lesznek a katasztrófahelyzetekre.

 ami képes elszállásolni az összes lakót. Ezeken kívül vannak közösségi bunkerek is, így az ott tartózkodó bevándorlók, menekültek vagy akár turisták sem maradnak menedék nélkül katasztrófa esetén.