Kérdésünkre tagadta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), hogy a minap kiadott csípőprotézis protokollok célja a kórosan megnyúlt várólisták rövidítése lenne. A kormányzat – mint írták a Népszavának – „azzal kívánja elérni, a sorok rövidítését, hogy többletpénzt biztosít, csak idén 5 milliárd forintot – arra, hogy az egészségügyi intézmények fokozzák a teljesítményüket.” Itt érdemes azonban megemlíteni, hogy – mint arról többször beszámoltunk –, a korábbi években az e célra ajánlott többlet pénzt sem sikerült elkölteni, mivel az a szolgáltatók szerint ez még a műtétek költségeit sem fedezte. Szakemberek szerint az tény, hogy a várólistára vétel új szabályai a betegek egy részét – mások mellett például a túlsúlyosakat, vagy az együttműködésre képteleneket, az „elégtelen szociálishelyzetűeket” – eleve kizárják a műtét lehetőségéből. A NEAK szerint viszont az új protokollok az ellátásokhoz való egységes és egyenlő hozzáférést szolgálják.
Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke szerint a csípő- és térdprotézis műtétek új várólista protokolljának annyi az előnye, hogy leírták a szabályokat, ám azzal kiszorítanak betegcsoportok. Például meglehetősen diszkriminatívnak tartja a túlsúlyos, kövér emberek ellátásával kapcsolatos részt. Ugyanis az április elsejétől hatályos eljárásrend szerint a 35-40 feletti testtömeg indexszel (BMI) élő embereket már nem lehet megoperálni míg le nem fogynak. A protokollban említett 35-40-es BMI határ bizonytalan küszöb, olyan szubjektív döntésre ad lehetőséget az orvosnak, amit szakmai evidencia nem támaszt alá. (A túlsúly egyébként azért jelent nagyobb kockázatot, mert a lágyrészeken mélyebben és nagyobbat kell vágnia az operatőrnek, ez a seb pedig könnyebben bevérezhet, elfertőződhet, nehezebben gyógyul.) Két éve, 2023-ban Angliában is megjelent e tárgyban egy szakmai irányelv, abban több százezer beteg dokumentációjának tanulságai alapján arra jutottak, hogy a testtömeg indexet nem szabad beletenni a várólistára való felhelyezés ellenjavallatai közé. „Természetesen ez nem jelenti azt – mondta Hegedűs Zsolt, aki az Egyesült Királyságban is praktizál -, hogy ha belép egy extrém túlsúllyal élő ember, ne kellene mérlegelni az ő esetében, hogy a műtét előnyei felülmúlják-e az azzal járó kockázatokat. Ha számára inkább a műtét elmaradása jelentene nagyobb rizikót, akkor lehet akár 42-es is a testtömege, megoperálom”.
Az idézett kutatás azt is igazolta, a műtőktől a testtömegindexük miatt távoltartott betegek még inkább elszigetelődnek és tovább híznak, és ezzel olyan helyzetbe kerülnek, amelyben már életük megmentése indokolja a műtétet.
Hegedűs Zsolt hozzátette: nem lenne meglepődve, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is.
Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos a közösségi portálon azt is jelezte, hogy az abszolút kontraindikációk alatt is vannak nagyon furcsa kitételek, így például nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki: a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, nem rehabilitálható. Azaz például egy súlyos autista baleseti sérült már nem kaphat szükség esetén sem ilyen ellátást, azaz az életének a további részében nagy valószínűséggel, ágyhoz kötött lesz.
Hegedűs Zsolt úgy vélte: a most megjelent protokolltól nem lesz átláthatóbb és gyorsabban rövidülő várólista. Többet segített volna, ha az érintett osztályokon, ahol ilyen elektív műtétek zajlanak, azt nézik meg, hogy mennyi beavatkozást végeznek, és ha nem operálnak annyit, amennyire lehetőségük lenne, annak mi az oka. Kevés a szakember, vagy hiányzik a műszer, nincs elég ágy, vagy megfelelő labor.
Egy másik ortopéd-sebész úgy vélte: az új protokoll alapvetően arról szól, hogy miként lehet őket még jobban ellenőrizni, illetve egy hosszú várakozás miatti panasz esetén számonkérni az orvosokat, intézményeket.
Megjegyezte: más kérdés persze az, hogy egy helyettes államtitkári, kórházfőigazgatói vagy épp a NEAK-tól jött telefonos utasításra ugyanúgy előre kell venni a megjelölt beteget, csak éppen most az új eljárásrend kottája szerint kell majd azt leadminisztrálni. Hozzátette: az eljárásrend viszont érdeme, hogy a sürgősségi helyzetek, illetve a sorban előzés kritériumai vonatkozásában már talán szabályozottabbá válik a rendszer. Ám ha valahol ezt tényleg korrekten csinálták, akkor eddig is megfelelően indokolt és dokumentált volt egy szakmai szempontok szerinti előre sorolás.
A szabály, az szabály
Weltner János sebész, az Országos Sebészeti Intézet volt igazgató-helyettese, egykori fővárosi szakfelügyelő cikkünkhöz hozzáfűzte: a szakmai szabály, az szakmai szabály. A várólista nem szakmai kérdés, hanem a korlátozott finanszírozás káros következménye. Ha szakmai tekintetben egy műtéttől nem várható jó eredmény, és ezért a műtét javallata nem állítható fel, akkor ez a finanszírozástól teljesen független szakmai kérdés. Ha pedig egy szolgáltató ilyen esetekben is hajlandó a műtétet elvégezni, akkor az egyszerű nyerészkedés. Hozzátette azt is, hogy ez a protokoll nem protokoll, illetve nem szakmai. Ha szakmai protokoll, akkor minden szakemberre és ellátóhelyre vonatkozik, akár közfinanszírozott, akár magánfinanszírozott költségtérítéssel dolgoznak. Ha nem szakmai, akkor finanszírozási protokoll. Ilyeneket már készített az OEP, mint a NEAK elődje, de ennek nincs és nem is volt köze a szakmához. "Igen veszélyes tendencia. Holnap melyik betegségek, betegek gyógyítása alól kívánja kihúzni a NEAK és a NEAK-ot felügyelő kormány a szőnyeget a várólisták, előjegyzési listák, fogadási listák rövidítésére hivatkozva?" - teszi fel a kérdést az Országos Sebészeti Intézet volt igazgató-helyettese.
