Sulyok Tamás elítélte a politikában megjelenő fizikai erőszakot

Miközben a Tisza Párt most már minden nap beszámol egy-egy esetről, hogy különféle atrocitások érik a nem hivatalos népszavazása miatt köztéren pultozó aktivistáit, Magyar Péter már többször is felszólította Orbán Viktorkormányfőt és Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy szólaljanak fel az erőszak ellen. A miniszterelnök kitartóan hallgat, a köztársasági elnök némi késéssel, de most aktivizálódott az ügyben egy Facebook-poszt erejéig.

„Az elmúlt napokban, hetekben a politikai közbeszédben erőre kapott az agresszív hangvétel, és sajnos megjelent a fizikai erőszak is. Az utcán és – ami Magyarországon szokatlan – az Országgyűlésben is” – írta az államfő. Úgy folytatta: mivel a kampány java még hátravan, van ok az aggodalomra azzal kapcsolatban, hogy mi jöhet még ezután. Ezek az aggodalmak, és a szomszédos országokban zajló fejlemények mindannyiunkat arra intenek, hogy nézzünk magunkba – hangsúlyozta.

A „párbeszédet megbénító buborékok” létrehozását az államfő a közösségi platformoknak tulajdonítja, csak arra nem tért ki, hogy ebben esetleg lehet -e szerepe a folyamatosan fweszültséget szító kormányzati propagandának, illetve Orbán Viktor március 15-i poloskázó beszédének. „Egy helyen élünk, egy a hazánk. Miközben egy hazában élünk, különböző céljaink vannak, mást gondolunk a világ dolgairól; és éppen ezeknek az eltérő céloknak és gondolatoknak az ütköztetése a demokrácia lényege. Ám nagyon nem mindegy, hogy ezeket az ütközeteket milyen eszközökkel vívjuk meg, hogyan fejezzük ki a meggyőződésünket!” - írta Sulyok Tamás.

„Különösen nagy a felelősségük azoknak, akik közhatalmat gyakorolnak vagy a közhatalom gyakorlására jelentkeznek be, véleményt és közvéleményt formálnak, követőtáborral rendelkeznek. Ha ők megvonják a tiszteletet ellenfeleiktől, elvitatják a legminimálisabb jószándékot is az ellenvéleményen lévőktől, ha ők megengedhető eszköznek tartják akár a verbális, akár a jogellenes fizikai erőszakot, azzal nemcsak saját híveik számára szolgáltatnak mintát. Aki az ellentábor politikusaival, a média munkatársaival és bárkivel szemben, akit ellenfélnek gondol, az elemi tiszteletet sem tanúsítja, aki fenyegetéssel, hergeléssel, szélsőséges demagógiával akar politikai tőkét kovácsolni, kattintást vadászni, az egyúttal – szándéka ellenére – a vele nem rokonszenvező közönség egyes tagjaiban saját magával és szimpatizánsaival szemben is felszítja az agressziót” - fogalmazott az államfő.

Sulyok Tamás úgy folytatta, hogy az amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten népi bölcsesség esetünkben valójában az erőszak spirálját jelenti, ezért most kellene ezt megállítani. Szerinte ehhez még nincs késő. Majd kitért arra, hogy miután az internet és azon belül a közösségi platformok mindannyiunknak megadták a nyilvános véleményformálás lehetőségét, ez egyben azt is jelenti, hogy mindannyiunknak felelőssége van. Annak is felelőssége van, aki „gondolkodás nélkül, egyetlen impulzustól vezérelve veti oda azokat a sok esetben minősíthetetlen, trágár szavakat” a kommentfolyamban, amelyeket a való világban valószínűleg önmaga előtt is szégyellne - hangsúlyozta. „Ha a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök kocsmai stílusban, ordenáré jelzőkkel illethető a közbeszédben, akkor hol húzódnak az erkölcsi megengedhetőség határai a rendőrrel, a polgármesterrel, az óvónővel, a bolti eladóval, a hatósági ügyintézővel, a füvet nyíró szomszéddal szemben?” – tette fel a kérdést. (Sulyok Tamást Tóta W. Árpád baloldali publicista nevezte szatyor fingnak márciusban - a szerk.)

„Ugyanaz a szó, mondatfüzér, ami az offline világban olykor csak egy egyszerű fricska, a virtuális térben virtuális lincseléssé fajulhat. A virtuális lincselés pedig könnyen nem csak lelki traumákhoz, de fizikai erőszakhoz is vezethet. Az elmúlt esztendő politikai merényletei – közel és távol – megmutatták ennek valós veszélyét” - zárta gondolatait a köztársasági elnök.