Akár három EU-s szabályt, illetve alapelvet is sérthet a magyar gyülekezési törvény módosítása, az Európai Bizottság vizsgálódik

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar gyülekezési törvény módosítása megfelel-e az uniós alapjogi szabályoknak – közölték a Népszava érdeklődésére. - A biometrikus adatokat, köztük az arcfelismerést ugyanis a rendvédelmi szervek csak súlyos törvénysértések esetén használhatják - magyarázta a Népszavának Ella Jakubowska, a brüsszeli EDRi (Európai Digitális Jogok) ernyőszervezet szakpolitikai vezetője.

A parlament fideszes javaslatra két hete fogadta el a gyülekezési törvény módosítását, ami - a „gyermekvédelemre” hivatkozva - a Pride betiltására is lehetőséget ad. Azóta több, hídfoglalással is járó tüntetést is tartottak, illetve rengeteg bírálat érte a jogszabályt, aminek része az is, hogy a tüntetésen részt vevőket elektronikus arcfelismerő rendszerekkel is megfigyelhetik.

Az EU-ban a tavaly elfogadott, a mesterséges intelligencia (MI) használatáról szóló rendeletnek még nem minden része lépett hatályba, és mivel új jogszabályról van szó, nem egyértelmű, hogy a magyar gyülekezési törvény módosítása mennyiben felel meg a szabályoknak. A rendelet egyebek között tiltja, hogy állami szervek valós időben alkalmazzanak arcfelismerő technológiát, és ez a korlátozás idén február óta már érvényes. Jakubowska szerint ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a magyar törvény mire ad lehetőséget és hogyan használnák a hatóságok a jogköreiket, például valós idejű vagy utólagos azonosítás történik-e. A helyzetet bonyolítja, hogy az uniós tagállamoknak augusztusig kell kijelölni egy tagállami szervet, ami az említett MI-rendelet betartatását ellenőrzi.

Ha az egyelőre nem is egyértelmű, hogy a rendelet betűjével mennyire mennek szembe a magyar szabályok, a rendelet szellemisége egyértelműen az ellen szól, amit a magyar Országgyűlés nemrég elfogadott. Az MI-rendelet preambuluma ugyanis kimondja: a valós idejű biometrikus azonosítást azért kell korlátozni, mert az „hatással lehet a lakosság nagy részének magánéletére, az állandó megfigyelés érzetét keltheti, és közvetve visszatarthat a gyülekezési szabadság és más alapvető jogok gyakorlásától.”

Az Európai Bizottság úgy nyilatkozott kérdésünkre: elemzik a magyar szabályokat, hogy összeegyeztethetőek-e az Alapjogi Chartával, az MI-rendelettel, valamint a GDPR-ral. Ha úgy ítélik meg, hogy ezekkel ellentétes a törvény, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak.

A személyes adatok védelmével kapcsolatban az EU-ban a GDPR (vagyis az általános adatvédelmi rendelet) alkalmazandó a legtöbb esetben. Ugyanakkor bizonyos, szűken vett területen egy másik irányelvet kell figyelembe venni (a GDPR helyett), mégpedig amikor a rendvédelmi szervek által bűnüldözés során felhasznált személyes adatokról van szó. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a rendvédelmi irányelv érvényes a tüntetések során végzett rendőri tevékenységre is.

Jakubowska több példát hozott, ami alapján a rendvédelmi irányelvnek nem felelne meg a magyar törvénymódosítás. A 2016-ban hozott irányelv számos kitételt határoz meg arra, mikor és milyen feltételekkel használhatnak a hatóságok személyes adatokat. Több bírósági ítélet is erősíti a törvény azon rendelkezését, amely szerint a biometrikus azonosítást csak súlyos bűncselekmények esetében lehet használni. „Az arcfelismerő technológiát nem a szemetelés meggátolására találták ki” – fogalmazott a szakértő. A magyar szabályozás ráadásul nem egyértelmű abban sem, hogy mikor kell emberi felügyeletet alkalmazni az arcfelismerő szoftver eredményeinek értelmezésénél, de a gyakorlati tapasztalat és az ítélkezési gyakorlat más európai országokban is azt mutatja, emberi felügyelet nélkül nem használható büntetésre önmagában a szoftver eredménye.

Ahogy több másik ítélet alapján is törvényellenes lehet az ilyen eljárás. Az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (amely az EU-nál tágabb, emberi jogok érvényesítésére létrehozott Európa Tanács alatt működik) egy 2020-as ügyben Ed Bridges emberi jogi aktivistának adott igazat. A bírók szerint a walesi rendőrség a magánélethez való jogot sértette a szoftver használatával a tüntetővel szemben. Egy másik strasbourgi döntés egy orosz tüntető, Nyikolaj Gluhin ügyében szintén megállapította, hogy a békés tüntetése nem jelentett veszélyt a közrendre vagy a közbiztonságra, az arcfelismerő technológia alkalmazása az ő esetében is összeegyeztethetetlen volt a demokratikus jogállami társadalom eszméivel és értékeivel.

Bármely szabálysértésnél elővehetik az arcfelismerést

– Olyan ez, mint egy Csehov darabban az asztalra kitett pisztoly. Ha valamilyen aggályos dolgot bevezetnek a jogrendszerbe, azt előbb-utóbb használják is, ha szükségük lesz rá. Akár egy politikai rendezvényen, demonstráción, vagy akkor, ha valaki a hatóságok figyelmének középpontjába kerül – fogalmazott a Népszavának Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az arcfelismerő programmal kapcsolatban.

A márciusban megszavazott, a gyülekezési törvényt szigorító módosítás nyomán tiltott lesz olyan gyűlést szervezni, amely „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” Aki ezt megszegi, az 6500 és 200 ezer forint közti pénzbírsággal sújtható. A jogalkotók az is megkötötték, hogy elzárással, közérdekű munkával nem váltható meg a büntetés, továbbá a befolyt összeget gyermekvédelmi célokra fordítják. A javaslat részét képezi, hogy a rendőrség a jelenleginél szélesebb körben használhat arcfelismerő szoftvert, hogy azonosítsák a résztvevőket. (Az elfogadott törvénymódosító csomag egy része, beleértve az arcfelismerő szoftverekkel kapcsolatos változást, csak április 15-e után lép életbe).

Magyarországon 2017-ben hozták létre a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot (NSZKK), ez az intézmény végzi jelenleg is az arcképelemzést. Úgy dolgoznak, hogy az NSZKK-nak van egy adatbázisa, amiben személyes okmányok fotói (személyi, útlevél, jogosítvány) vannak, és ebből létrehoznak egy arcképprofilt. Ám ennek alkalmazása korlátozott volt.

– Csak az elzárással büntethető, súlyosabb szabálysértések esetén volt erre mód, ilyen például a kis értékre elkövetett lopás, vagy a „tiltott prostitúció”. A módosítás ezt kivette, és rögzítette, hogy minden szabálysértésnél lehet alkalmazni arcfelismerést, függetlenül a gyülekezési jogtól, vagy a gyermekek jogaitól. Tehát ha én átszaladok a piros lámpán, és ezt rögzíti egy térfigyelő kamera, akkor már lehet használni arcfelismerőt a hatályba lépést követően. Ahogy akkor is, ha valaki tiltott rendezvényen vesz részt – magyarázta lapunknak Kádár András Kristóf.

Szabados Levente adattudós, mesterségesintelligencia-szakértő, a Frankfurt School of Finance and Managament docense szerint az uniós rendeletet a kínai modell vagy ahhoz hasonló rendszer kialakításának megakadályozásra hozták létre. Ugyanakkor, ahogy a szakértő fogalmaz, az EU olyan „szándékosan ellentétes” magatartással nem számolt, mint amit Magyarországon bevezetnek. A hazai rendszer egyébként közel sem annyira kiforrott, mint a kínai, ahol már egy ember járásából, vagy pulzusából is képesek felismerni bárkit.

– A kínai modell azért érdekes, mert azzal, hogy ott állandóan megfigyelnek, egyre könnyebé is teszik a folyamatot, mivel rengeteg adat gyűlik össze. A BBC riportere például úgy tesztelte a kínai megfigyelő rendszert, hogy „betetette” magát a kínai körözési adatbázisba, majd kiment az utcára és mérte, mennyi idő alatt kapják el. Kevesebb mint 7 perc kellett ehhez. Ez azt jelenti, hogy bizonyos területeken olyan sűrűn vannak kamerák, ami Magyarországon nincs, és feltehetően nem is lesz – fogalmazott lapunknak. Vannak viszont olyan „tényezők”, amelyek megzavarhatják a rendszert. Ha mondjuk egy tereptárgy épp eltakar valakit, akkor az illetőt értelemszerűen nem lehet felismerni, bár jellemző mozgásmintákat ilyenkor is nehéz eltakarni. Megzavarhatják a rendszert mondjuk pólóra nyomtatott képek is, bár minden modell más mintára érzékeny. Szabados Levente nem tartja valószínűnek, hogy valaha hasonló megfigyelő rendszert építhetnének ki Magyarországon, mint amilyen Kínában van. – Ez a fajta berendezkedés nem alkalmas komplex, nagy rendszerszerek kivitelezésére és üzemeltetésére. Technológiai akadálya egyébként nem lenne, de ahhoz nem kis mértékben kellene az intézményrendszereket és az infrastruktúrát fejleszteni – tette hozzá.