Az egész kiállításnak meditatív hangulata is van, mivel a szobrásznak, Majoros Áron Zsoltnak az a célja, hogy a befogadó a művek által magában is elmerüljön.
Már az első teremben is egy filozofikus alkotást látunk, egy acéllapból kivágott női sziluettet, melyre fényjátékot vetít egy projektor: a testen eleinte csak néhány fénycsík jelenik meg, melyek egyre terjednek, így terítve be az egész alakot. – Ezzel a művel azt kívánom kifejezni, hogy az életünk során különféle hatások, megélések és sérülések érnek minket, amelyek folyamatosan alakítják a jellemünket. A művemen a fény azonban végül visszahúzódik, mellyel az emberi élet végére utalok, amikor olyan védtelenné válunk, mint amikor megszülettünk – mondja a képzőművész.
Majoros tehát a szobraival nem az emberi test pontos visszaadására törekszik, hanem annak belső világát akarja megjeleníteni. A Metszet III. című művét például üvegből öntötte ki, a benne látható levegőbuborékok pedig olyan hatást keltenek, mintha az univerzum egy szeletét vagy magát az emberi lelket látnánk megjelenítve.
A művész azonban nemcsak a teljesség megélését fejezi ki, hanem az emberi létezés korlátaira is felhívja a figyelmet, amely korlátok olykor a lélekben lakoznak.
A Kompozit című, meztelen női alakot ábrázoló szobra például olyan érzést kelt, mintha a test egy láthatatlan falnak nyomódna, amivel a művész azokat a lelki gátakat akarja ábrázolni, amelyek korlátozzák az egyént abban, hogy kifejezze a tényleges személyiségét. – A mindennapokban sokszor átéljük azt, hogy keretek korlátoznak minket, amelyek a valóságban nem is léteznek, csupán mi teremtettük azokat, de ezért túl is tudunk rajtuk lépni – vallja Majoros.
A Percepciók című, üvegből készült műcsoporttal a pszichológiai dimenzió mellett egy konkrét társadalmi történésre, nevezetesen a covidra is reflektál. – Amikor 2020-ban betört a pandémia, zavaró tényezőként éltem meg, hogy maszkkal takartuk ki az arcunkat, mellyel „eltüntettük” azokat az apró mimikákat, melyek segítenek abban, hogy lássuk, hogyan érzi magát a másik. Ezért noha nem szeretek személyeket ábrázolni, úgy döntöttem, hogy arcokat fogok üvegben megjeleníteni, de mindig csak azok egyes részleteit, szűk kivágatban, így idézve fel a pandémia időszakát – mondja Majoros, hozzátéve, egyik szobor Döbrösi Laurát, az Aranyélet című sorozat színészét ábrázolja.
A kiállítás második felében a művészre leginkább jellemző, üreges szobrokat látunk, melyek négy milliméteres acél vagy krómacél rétegekből épülnek fel, melyek közt ugyanilyen vastagságú rések vannak, így a szobrok szerkezete levegős, azokat át tudja járni a fény. – Ezzel az ábrázolással azt akarom kifejezni, hogy az emberi lét nemcsak a fizikai testet jelenti, hanem a szellemet és a lelket is. Ezt a hármas egységet kívánom megjeleníteni ezekkel a szobrokkal. A kellő hatás érdekében ezért minden egyes lemezt magam vágok ki: először hungarocellből faragom ki a szobrot, majd egy forró dróttal felszeletelem, aztán a rétegeket fémlemezekre helyezem, és azokból kézi plazmavágóval vágom ki a végleges alakzatokat. Végül az elkészült lemezek közé távtartókat rakok, és az egészet összehegesztem. Ez aprólékos és kontrollált folyamat, de így áttetszővé válik a szobor, a néző pedig belevetítheti a saját gondolatait.
Infó: Majoros Áron Zsolt: Imagináció. Kurátor: Bársony Balázs. Virág Judit Galéria, Budapest, V. kerület, Falk Miksa u. 30. Megtekinthető 2025. április 16-ig
