Az irodalomtanításban kiemelt szerep jut azoknak az alkotóknak, akik igazodási pontként erkölcsi magatartásukkal, kiemelkedően magas szintű életművükkel alapvetően határozták és határozzák meg a magyar közgondolkodást”- írja a 2020-tól érvénybe lépett megújított Nemzeti Alaptanterv, amelybe Takaró Mihály munkájának köszönhetően került be Herczeg Ferenc író. A szélsőséges, antiszemita megnyilvánulásairól is ismert irodalomtörténész nem titkolt szándéka volt a XX. század elejének - többek között a Horthy-korszak - egyik legfelkapottabb írójának, Herczeg Ferencnek a beemelése az irodalmi kánonba. Takaró a Nyugat szerzőinek túlsúlyát kompenzálta volna a szerinte 1945 után méltatlanul háttérbe szorított író beemelésével. 2019-ben még Herczeg Ferenc Társaságot is alapított, majd szerzőtársával, Liktor Katalinnal még könyvet is megjelentetett az íróról.
A döntés ellen tiltakozásul több pedagógus jelentette ki, fasiszta írót nem tanít, míg mások Herczeg életművét kérdőjelezték meg, mondván, érthetetlen, hogy miért például benne látja a kultúrpolitika a jobboldali irodalmi kánon helyrehozatalát.
Egy ilyen közéleti kontextusban kerültek a pedagógusok patthelyzetbe, úgy, hogy Herczeg Ferenc műveivel a középiskolai oktatás korábban csak haloványan foglalkozott. Bacsó Péter, az Eötvös József Gimnázium oktatója beszélt lapunknak a tapasztalatairól: – Egy ilyen helyzetben több lehetőség állt a pedagógusok előtt. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem is foglalkoznak vele - de ez kockázatos, hiszen a szóbeli tételek között szerepelnie kell, ezért nem cserbenhagyva a gyerekeket ezt nem is csinálták/csinálják szerintem sokan. A másik út, hogy akkor tanítsunk meg legalább egy művet a kerettantervből, amelyikből lehet szóbeli tétel. A harmadik lehetőség - ezzel próbálkozom én is - keresni Herczegtől olyan művet, ami szerintem közelebb áll a gyerekekhez.
A kerettanterv szerint Herczeg Ferenc művei között szerepel kötelező olvasmányként Az élet kapuja ezen kívül többek között a Fekete szüret a Badacsonyon és a Bizánc című műve. Bacsó szerint viszont elhibázott lépés a tanárok kezének ilyen módon való megkötése, mert a tapasztalatok azt mutatják, a választott művek fogadtatása finoman szólva vegyes:
A gyerekek nem nagyon szeretik olvasni, az a tapasztalatom. Tavaly próbálkoztam vele, hogy a fogyaszthatóbb Gyurkovics lányok című művel foglalkozzunk, de végül Az élet kapujánál maradtunk, mert az jó eséllyel benne lesz a tesztben. Persze, hogy azt választják - de csak praktikus okokból.
Bacsó szerint a pedagógusok kezének megkötésén túl az is problémás, hogy magukra maradtak Herczeg életművének megismerésével: “Léteznek ideológiamentes tanulmányok Herczegről, Németh G. Béla irodalomtörténész például már a rendszerváltás előtt, az 1980-as években foglalkozott a rehabilitálásával, aztán az 1990-es években kötelező tananyag volt az ELTE magyar szakán. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetem rendezett konferenciát, amely megjelent kötetben, csupa színvonalas tanulmánnyal - szóval nem arról van szó, hogy itt valaki nagyon el lett volna felejtve. A tanároknak viszont a legkevesebb a rendelkezésre álló idő arra, hogy beleássák magukat a Herczeg-életműbe. Bacsó hozzáteszi, bár sokaknak vannak fenntartásai is, hiszen a beemelésről nem egyeztettek a szakmával: – Nehéz úgy megszerettetni egy írót, hogy föntről azt mondjuk, hogy tanuljátok, tanítsátok. A tanárokat segíteni kell ebben felkészülni.
