Hétfőn bejárta a sajtót, hogy Donald Trump elégedetlen volt egy róla hat évvel ezelőtt készült festménnyel, amelyet a coloradói Capitoliumban állítottak ki. Az amerikai elnök szerint a Sarah Boardman brit festő készítette képet szándékosan eltorzították, amiért az állam demokrata kormányzója, Jared Polis lehet a felelős. Trump a Truth Paltform nevű közösségi oldalon megírta, hogy a festő Barack Obamáról is készített portrét, amely az övével ellentétben „csodálatosan” sikerült. A történetnek újabb fordulata, hogy Trump hétfőn egy őt ábrázoló portrét kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől – írta meg a BBC. A festményt átvevő Steve Witkoff közel-keleti ügyekért felelős különleges megbízott szerint a „gyönyörű portrét” egy „vezető orosz művész” készítette, és annak elkészülte Trumpot „egyértelműen meghatotta”.
Hasonló esetek a történelemben már megestek, mikor is egy uralkodó, államfő vagy diktátor elégedetlen volt a róla készült portréval. Graham Sutherland például 1954-ben megfestette Winston Churchillt, a mű elkészültét az alsó- és a felsőház tagjainak adományaiból finanszírozták, és amit ugyanabban az évben, november 30-án, a brit államfő nyolcvanadik születésnapján mutattak be a Westminster Hallban. Churchillnek azonban a portré nem nyerte el a tetszését, így a képet a vidéki otthonába, Chartwellbe vitték, ahol azt elvileg a titkárnője, Grace Hamblin a testvérével egy félreeső házban elégette, amiről másnap Churchill értesült és elfogadta azt.
Az angol történelem egy jóval korábbi korszakában pedig Hans Holbein német–svájci festőművész halálát elvileg szintén az okozta, hogy a festménye nem váltott ki tetszést. Noha az életrajzírója, Karel van Mander szerint az alkotó pestisben hunyt el, más feltevés szerint megbízója, VIII. Henrik ölette meg, amiért feleségét, Klevei Anna angol királynét sokkal szebben ábrázolta, mint amilyen a valóságban volt. Ez arra késztette a királyt, hogy feleségül vegye a hölgyet, de csalódott lett, amikor találkoztak.
Más esetekben egy portré a vezető halálát követően kavar botrányt. Takács Péter A rejtőzködő Picasso című tanulmányában megemlíti azt az esetet, amikor Sztálin halála után a spanyol festőművészt a Francia Kommunista Párt (FKP) kulturális hetilapja felkérte, hogy jelenítse meg az 1953-ban meghalt szovjet vezetőt, mire az alkotó úgy döntött, hogy a politikust egy 1903-as fotó alapján fiatalon ábrázolja. A képet lapzárta előtt küldte be a szerkesztőségbe, ahol kifejezetten meglepődtek annak „naiv és megdöbbentően magabiztos” stílusán, mivel a portrén Sztálin „egy kisugárzás nélküli, de barátságos, fiatal, bajszos parasztlegényként” jelent meg. Mindez a szerkesztőségen belül heves vitákat váltott ki, de végül közölték a képet. A megjelenést követően sokan és hangosan tiltakoztak, így néhány nap múlva a párt adminisztratív vezetése nyilatkozatot tett közzé a L’Humanité nevű lapban: „a párt Titkársága kategorikusan tiltakozik a Nagy Sztálin Picasso elvtárs által festett portréjának a Les Lettres françaises március 12-ei számában való megjelentetése ellen.”
Egyes diktátorok képmásai egészen fura helyeken is felbukkanhatnak, mely sokak ellenszenvét válthatja ki. Adolf Hitlert például templomokban is ábrázolták, amiről egy könyvet írt a német történész, Michael Kuderna Grenzüberschreitungen (Határátkelőhelyek) címmel. A szerző eredeti terve az volt, hogy a lotaringiai Vasperviller Ste-Thérèse templomának építészeti érdekességeit tanulmányozza, ahol felfigyelt egy, Hitlert is ábrázoló ablakfestményre, miután elkezdte kutatni a diktátor templomi portréit. A tizenöt fellelt Hitler-képmás kétharmada 1945 utáni, és ezek a diktátort negatívan, például hóhérlegényként vagy a pokolban ábrázolják, míg a náci uralom idején készített öt művön egészen máshogy jelenik meg. Az egyiken Hitler és Hindenburg a horogkereszt alatt látható, míg más képen a Führer Jézus Krisztus mellett tűnik fel. De volt olyan festőművész is, aki már akkoriban elítélte Hitlert: Paul Thalheimer egy képén keresztre feszített latornak ábrázolta. Az alkotót nem is szerette a hatalom, az ő műveit is kiállították az Elfajzott művészet (Entartete Kunst) című kiállításon.
