Mint arról többször írtunk, az Alaptörvény 15. módosításával bekerül a szövegbe, hogy Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Ehhez kapcsolódva pedig már hatályba is lépett a gyülekezési jogot korlátozó, így a Pride betiltását lehetővé tévő jogszabály, amely a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényre hivatkozik. A jövőben aki a felvonuláson közreműködőként, résztvevőként szerepet vállal, pénzbírsággal sújtható, a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható ember személyazonosságát arcképelemzéssel állapíthatják meg.
A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint a szülők neveléshez való jogának korlátozására is lehetőséget ad az Alaptörvény 15. módosítása. A 17 tagszervezet és ugyanennyi egyéni szakértő közös állásfoglalást adott ki azzal összefüggésben, hogy a kormány rögzítené, a gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy az alapvető jogok között az alkotmányok nem állítanak hierarchiát, a magyar alapjogi gyakorlat még az emberi méltósághoz való jog, illetve a véleménynyilvánítás szabadsága esetében sem tesz ilyen kivételt. A módosítás ezt változtathatja meg, ami szerintük jogbizonytalanságot teremt.
Megoldás nincs, csak fenyegetés: az elnöki kegyelmi botrány óta csak romlott a helyzet a magyarországi gyermekvédelembenAlföldi Róbert: Nem a Pride-tól, a magyar valóságtól kell védeni a magyar gyermekeketAggályosnak tartják azt is, hogy a gyerekre, illetve a gyerekvédelemre való hivatkozás az alapja más emberek, felnőttek és gyerekek jogainak korlátlan csorbításának. Úgy fogalmaztak: a gyermekvédelem így egy univerzális politikai eszköz lesz, és megteremti a lehetőség arra, hogy az állam a gyermekvédelmi kötelezettségére hivatkozással bárkinek bármely alapvető jogát korlátozza, jóformán abszolút jelleggel. Példaként írták, hogy a szülő nevelési döntéseit az állam a gyermekvédelem jegyében felülírhatja, a gyerek más alapjogainak gyakorlását pedig megakadályozhatja.
Kitértek arra is, hogy a módosítást országgyűlési képviselők nyújtották be, de azt nem előzte meg semmilyen érdemi egyeztetés, társadalmi, szakmai vita, hatástanulmány.
