A szervezet oldalán elérhető információk szerint összesen 127 állattelepet ellenőriztek, amelyből csak a március 6-án felfedezett és bejelentett kisbajcsi gazdaságban vett minta lett pozitív. (A Nébih jelzése szerint a járvány kapcsán összesen 45, úgynevezett kontaktgazdaságot vizsgáltak meg, s csaknem ötezer mintát vettek.)
Ennek eredményeként az országos főállatorvos több korlátozást is feloldott. Így többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – Kisbajcs köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezett a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi mozgatása, ezen kívül az állatokat ismét lehet azonnali vágásra szállítani. Egyebek mellett arról is döntöttek, hogy a fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről március 18-tól, vagyis keddtől immár engedélyezett. Lényeges azonban, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani. Ettől még a kereskedelmi, exporttevékenység kapcsán sem lehet maradéktalanul megnyugodni. A Nébih által közölt információk szerint ugyanis 19 ország még továbbra is érvényben tart valamilyen importkorlátozást a magyar élőállat- vagy hússzállítámányokra, illetve adott esetben a feldolgozott termékekre és a tejre is.
Mint beszámoltunk róla a rendkívül fertőző betegség 50 év után jelent meg újra Magyarországon és észak-nyugat-magyarországi, kisbajcsi állattartó gazdaságban. A telep összes, mintegy 1400 egyedét kellett leölni, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését.
A fertőzés az exportot is támadta
Az Agrárközgazdasági Intézet első három negyedéves összesítése szerint a húsfélék exportárbevételének mintegy 85 százaléka az EU belső piacán történő értékesítésből származott, a sertéshús esetében ez az arány 92 százalék volt. A sertéshús exportértékének 1,2 százalékát (4,3 millió euró) értékesítették ázsiai országokban 2024 első kilenc hónapjában, ami ötszörös növekedést jelent a bázisidőszakhoz képest. A legfontosabb sertéshúspiacunk idén is Románia volt, amelynek részesedése a teljes exportárbevételből 37,4 százalékot tett ki, majd Olaszország és Horvátország következett 15,3, illetve 10,8 százalékkal. Olaszországba a vizsgált időszakban kétharmadával több sertéshúst szállítottunk, mint 2023 azonos időszakában. A marhahús külkereskedelmi forgalma 90,5 millió euró volt a vizsgált időszakban, 1,1 százalékkal kevesebb, mint 2023 első kilenc hónapjában.
