A Trump-adminisztráció újraindítja az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtást, a kijevi vezetés kész az oroszokkal egy 30 napos tűzszünetre

A Trump-adminisztráció feloldotta az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtás és a hírszerzési adatok megosztásának a korlátozását, Ukrajna pedig jelezte, hogy az orosz-ukrán háborút lezáró béke érdekében nyitott a 30 napos tűzszünetre – derült ki kedden a szaúdi Dzseddában tartott kétoldalú tárgyalásokon. 

Az amerikai és az ukránok Marco Rubio amerikai, illetve Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter vezetésével  ültek le tárgyalni. Eredménye jelentős fordulatnak számít,  Donald Trump március elején függesztette fel a katonai segítségnyújtást Ukrajnának, és felfüggesztette a hírszerzési információk átadását, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozta a több mint 3 éve Oroszország agressziója ellen küzdő ukránokat. Amerikai források szerint a drasztikus lépésekkel akarta a Trump-kormányzat rábírni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy a kijevi feltételként szabott biztonsági garanciák nélkül is, de kezdjen tárgyalásokat a háború befejezéséről a megszálló orosz erőkkel.

A megállapodás szerint a tűzszünetet - amely a felek közös megegyezésével meghosszabbítható - Oroszországnak el kell fogadnia és egyidejűleg végre kell hajtania, az Egyesült Államok közölni fogja Oroszországgal, hogy a vuszonzó lépései jelentik a béke elérésének a kulcsát. A két fél megállapodott abban, hogy „haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek egy olyan fenntartható béke érdekében, amely hosszú távon biztosítja Ukrajna biztonságát. A közös közlemény szerint emellett Ukrajna és az Egyesült Államok elnöke megállapodott abban, hogy a lehető legkorábban átfogó megállapodást kötnek Ukrajna ásványkincseinek hasznosításáról Ukrajna gazdaságának bővítése, az amerikai segítségnyújtás költségeinek ellentételezése, valamint Ukrajna hosszú távú jólétének és biztonságának garantálása érdekében.

Tárgyalás után Marco Rubio bejelentette, hogy a tűzszüneti ajánlatot közvetíti a Kremlnek. – El fogjuk mondani nekik, hogy ez van az asztalon. Ukrajna kész abbahagyni és hajlandó tárgyalni. Most rajtuk múlik, hogy igent mondanak-e vagy nemet – fogalmazott a külügyminiszter, utalva arra, hogy ezzel Oroszország, illetve elnöke, Vlagyimir Putyin térfelén pattog a labda. Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az ukrán delegáció „nagyon világossá tette”, hogy osztja Donald Trump elképzeléseit a békéről, „konkrét lépéseket és javaslatokat tett”, a többi között elfogadta az Egyesült Államok  teljes tűzszünetre vonatkozó javaslatát.

Waltz elmondta, hogy „a következő napokban” beszélni fog orosz kollégájával, Rubio pedig a G7-ek külügyminisztereivel találkozik. Arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkij és Donald Trump elnök kapcsolata „újra sínen van-e”, Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondja: „Ami itt újra sínen van, az a béke. Ez komoly dolog. Ez nem a Bajos Csajok (című film), ez nem valami tévéműsor epizódja.”

 Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, aki tagja volt az ukrán delegációnak a szaúdi tárgyalásokon, nyilatkozatot adott ki a találkozót követően. „Ukrajna érdekeinek védelme a legfontosabb számunkra. Az igazságos béke kulcsfontosságú számunkra. Fenntartható békét akarunk. Köszönjük a konstruktív találkozót” – írta az X-en a politikus. Volodimir Zelenszkij elnök este kiadott nyilatkozata szerint az ukrán delegáció javaslata három kérdésből állt: „csend az égen” és a tengeren, valamint „valódi intézkedések a bizalom megteremtésére”, beleértve a foglyok szabadon bocsátását. Közlése szerint az amerikai fél megérti érveiket, elfogadja javaslataikat.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint az első reakció már meg is érkezett, igaz nem a legmagasabb szintekről. A hírügynökséggel Mihail Seremet, az állami duma krími térségbeli képviselője, a biztonsági bizottság tagja közölte: „Oroszország nem érdekelt a Nyugat által kiváltott véres konfliktus folytatásában, de nem hagyja magát az orránál fogva vezetni.” A képviselő megjegyezte, hogy az ukrán fél néhány órával a békekezdeményezések megvitatása előtt hajtotta végre az eddigi legnagyobb támadást drónokkal orosz városok ellen, amit ő terrortámadási kísérletnek tart.

A dzsiddai tárgyalások előtt Ukrajna az eddigi legnagyobb dróntámadását intézte Oroszország különböző területei, köztük a moszkvai régió ellen, három ember halálát okozva. Az orosz védelmi tárca szerint 337 ukrán drónt lőttek le keddre virradó éjjel. Az ukrán vezérkar közlése szerint sikeres csapást mértek számos stratégiai objektumra, köztük a moszkvai olajfinomítóra - amely évi 11 millió tonna kőolaj feldolgozására képes –, valamint az Orjoli területen az Európába olajat szállító Barátság vezeték egy mérőállomására. Emiatt átmenetileg leállt az olaj továbbítása. Andrij Kovalenko, az ukrán kormány dezinformáció elleni harccal foglalkozó központjának vezetője szerint a támadás célja az volt, hogy megmutassák, drónjaik bármikor képesek elérni Moszkvát”, s „újabb üzenetet küldjenek Putyin elnöknek, hogy érdekében kellene álljon a légi tűzszünet”.

Mindeközben Emmanuel Macron francia elnök az este Párizsban több mint 30 európai és más ország hadseregfőnökeivel kezdett találkozót, hogy felvázolják a Keir Starmer brit kormányfő által meghirdetett „tettrekészek koalíciójának” terveit, megvitatva egy olyan, gyors reagálású nemzetközi erő létrehozását, amely az ukrajnai tűzszünet esetén elrettenthetné Oroszországot újabb agressziótól.