Életet adhat az ősi tudomány

– Mit jelent az ájurvéda, és miért nevezzük holisztikus tudásnak?

– Az ájurvéda szanszkrit kifejezés, amely az „áju” (élet) és a „véda” (tudás, tudomány) szavakból származik. Az ájurvéda az élet ismeretét, az élet tudományát jelenti. Az ősi ájurvédikus tudós, Charaka szerint az „áju” az elmét, a testet és a lelket foglalja magában. Az ájurvéda az emberi test felhasználói kézikönyve, amely keretet ad az egyéni különbségek megértéséhez, és ahhoz, hogyan harmonizáljuk őket, hogyan álljunk ellen a betegségeknek, és hogyan biztosítsuk az egészséget, a vitalitást és a hosszú életet. A mintegy 5000 évvel ezelőtt India érintetlen földjén kialakult ájurvéda, a hosszú, egészséges élet tudománya a világ legrégebbi egészségügyi rendszere, amely a gyógynövények jótékony hatását ötvözi filozófiájának mély gondolataival.

India kultúrájának része az ájurvéda töretlen hagyománya, amely átvészelt számos inváziót és háborút, külső és belső viszályt és fenyegetést. Több száz éven át az ájurvéda vaidyái (az ájurvéda hagyományos gyakorlói) voltak szinte az egyetlen segítségei bármilyen betegségből gyógyulást kereső emberek számára Indiában. Én itt, Magyaroszágon, a Swami Ayurvedában konkrét életmódbeli és táplálkozási irányelveket javasolok a dósák (egyedi test-lélek típusok) közti egyensúly megőrzése érdekében.

– Mi az ájurvéda életszemlélet célja?

– Az egészség megőrzése, a dósák közötti egyensúlyi állapot fenntartása és helyreállítása, valamint az élet meghosszabbítása. A dósa is szanszkrit szó, és egyensúlytalanságot jelent a szervezetben lévő és cirkuláló erők között. Az univerzum öt elemből áll: levegő, tűz, víz, föld és éter. Ezen elemek kombinációját az emberben három alkati típus, illetve energia képviseli, a vata, a pitta és a kapha. Ha a dósák valamelyike a kívánatos szinten túl felhalmozódik a szervezetben, a test elveszíti egyensúlyát. Az alapdósa (prakriti, születéskori alkat) a harmonikus állapotot jelenti. Vannak gyerekek, akik születésükkor vékonyak, vagy inkább kövérek, ez alkati adottság, amin nemigen lehet változtatni. A vikriti pedig a kibillent alkati állapot, amihez az életmódunk, a „rossz” szokásaink (helytelen evés, ivás, mozgásszegény életmód, kevés alvás, érzelmeink elnyomása), valamint a bennünket érő hatások, stressz, környezeti ártalmak járulnak hozzá. Ezt az életmódunk megváltoztatásával tudjuk kiegyensúlyozni. Minden egyénnek egyedi egyensúlya van. Az egészségünk és jóllétünk attól függ, hogy a három dósa megfelelő egyensúlyban legyen.

– Mi alapján állapítja meg, hogy ki melyik alkati típusba tartozik?

– Az első találkozás egy konzultáció, amelynek fő része a pulzusdiagnosztika. Ezenkívül a páciens testalkatából, súlyából, a hajából, a bőréből, a nyelvéből és a szeméből is következtetni lehet rá. Felteszek néhány kérdést is.

– Az ájurvédakezelések célja a dósák közti egyensúly visszaállítása?

– Igen. Nemcsak a visszaállítása, hanem a megőrzése érdekében is olyan konkrét életmódbeli és táplálkozási irányelveket javasolok, amelyek hozzásegítenek a jó mentális és fizikai egészség megőrzéséhez, illetve a méltóságteljes öregedéshez. Ha a dósák saját, egyedi kombinációjának megfelelő egyensúlyát szeretné valaki elérni és fenntartani, először is meg kell értenie a három dósa tulajdonságait, és azt, hogy ezek hogyan változnak a természet ciklusai szerint.

– Mik a leggyakoribb panaszok, amelyekkel megkeresik önt?

– A betegség a mentális problémák kivetülése a testre. Mi, indiai terapeuták a test-szellem-lélek egységében, a holisztikus szemléletben hiszünk, és annak alapján kezelünk. A páciensek egy része testi tünetekkel, például ortopédiai vagy emésztési problémákkal, mások lelki gondokból, például krónikus stresszből adódó, testivé alakuló, úgynevezett pszichoszomatikus bajokkal fordulnak hozzám. Alapvetően mindegy, hogy fizikai vagy mentális probléma áll az egészség útjában, én az embert komplex egésznek tekintem, és akként kezelem.

– Mi az, amit a mi, az európai civilizációban egy indiai gyógyító szemével nézve nagyon eltolunk, ami miatt felborulhat a szervezetünk egyensúlya?

– Nem a civilizáció a probléma, hanem például az, hogy nem vesszük figyelembe az időjárási sajátosságokat, és olyan ételeket eszünk, amelyek a testünk ellen dolgoznak. Meg kell figyelni, hogy mi a jó a testnek, de van néhány ájurvédikus elv, ami meghatározza, hogyan reagál a szervezetünk különböző dolgokra. Télen fontos, hogy melegítő ételeket és fűszereket együnk, leveseket, ragukat, gyömbérrel, kurkumával, fahéjjal, kardamommal, szegfűszeggel. Használjunk szezámolajat a főzéshez, ami az ájurvéda alapolaja, ezenkívül olívát, és tisztított vajat, a ghít. Mindig szezonális zöldségeket, gyümölcsöket fogyasszunk, ilyenkor gyökérzöldséget, tökféléket, leveles zöldeket. Kerüljük a hideg ételeket, italokat, és ez vonatkozik a hűtőből kivett, azonnal fogyasztandó ételekre is. Ám mindez attól függ, hogy milyen a páciens testtípusa. Nem mindenkinek ugyanaz való, a személyre szabott étkezés a megfelelő, ebben is más szemléletet képvisel az ájurvéda. Nyáron együnk lédús görögdinnyét, uborkát, különböző salátákat, de megfelelő étel a rizs is, ezzel tudjuk ellensúlyozni a magas hőmérséklet szervezetünkre kifejtett hatását.

– Van-e olyan betegség, amelynél elküldi nyugati orvoslást végző kollégához a pácienst, illetve csak az azt kiegészítő kezelésként végzi az ő terápiáit? Ha igen, melyek azok?

– Elsősorban a fájdalom csillapítására, stresszoldásra szolgálnak a kezelések, de egyéb jótékony hatásuk is van. Ha operálni kell egy beteget, akkor azon csakis a beavatkozás segíthet. Daganatos beteget nem kezelünk, és bizonyos gyógyszerek szedése mellett is ellenjavallt a terápia. Ezek felmérésére szolgál a konzultáció. Az ájurvéda toxinmentes kezelés, és a megelőzésre fókuszál.

– Honnan van az ájurvéda melletti elköteleződése?

– Édesanyám gyógyító Indiában, tőle lestem el gyerekkorom óta az ájurvéda alapjait. Azt láttam, hogy sok embernek segített felépülni, kigyógyulni a betegségeiből. Megtapasztalva az emberek gyógyulását, nem is volt kérdéses, hogy őt akarom követni, ez lesz a hivatásom, életem célja. Égtem a vágytól, hogy egyre többet és többet tudjak meg az ájurvédáról és az összefüggéseiről, a terápiákról és a gyógynövényekről. Ezért mentem Keralába, és végeztem a gyakorlatomat neves intézményekben.

– Volt már itt az édesanyja? Látta, hogy mire vitte a fia saját erőből?

– Igen, már meglátogatott.

– Elégedett volt a fiával?

– Igen, elégedett és boldog volt, mert tudja, hogy mindig a tudásomnak megfelelő legjobbat hozom ki magamból, és szívvel-lélekkel végzem a hivatásomat.

– Lesz, akinek átadja majd a tudását?

– Még nincs családom, de remélem, hogy egyszer lesz, aki engem fog követni az úton.

– Sokan hókuszpókusznak tartják mind a kínai, mind az indiai gyógyászatot. Mivel tudja őket leszerelni?

– Az ájurvédában nem ezerféle betegség van, csak három dósa, amin keresztül kezelem a hozzám fordulók bajait. Az ember és az egészsége egy és oszthatatlan. Én nem különálló egységként tekintek a betegségre, mint ahogyan a nyugati orvoslás. A hozzám járók egyensúlyának helyreállítása a legfőbb érv az ájurvédikus terápia mellett, minden más, csak szószaporítás.