– Ha megkérdeznének, én azt javasolnám a kormánynak, hogy ne csinálják ezt – nyilatkozta a Népszavának Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és az első Orbán-kormány oktatási minisztere arról, hogy a Belügyminisztérium kedden megjelent rendelettervezete szerint idén márciustól érdemjegyekkel osztályoznák a tanulók kompetenciamérésen elért eredményeit, ami már a jövő évi középiskolai felvételibe is beleszámítana.
Az első országos kompetenciamérést 2001 novemberében, Pálinkás József minisztersége idején tartották. Az akadémikus lapunknak azt mondta, a cél az volt, hogy legyen egy olyan, a nemzetközi PISA-tesztekhez hasonló mérés, amely jobban fókuszál a hazai iskolarendszer sajátosságaira, így az elemzők mellett az egyes iskolák is átfogóbb képet kaphatnak diákjaik képességeiről, ami az intézmények, tanárok pedagógiai munkájáról ad visszajelzést.
– A kompetenciamérés egy segédeszköz, amivel az iskolák összehasonlíthatják a teljesítményüket és képet kaphatnak arról, milyen területekre kell jobban odafigyelni, mit kell fejleszteni. Egy ilyen mérés szerintem nem alkalmas arra, hogy az egyes tanulók eredményességét osztályzatokban kifejezve mérje. Az is csak egy illúzió, hogy mondjuk egy négyes osztályzat matematikából minden iskolában ugyanazt jelenti
– fogalmazott Pálinkás József.
Kompetenciamérés idén március 24-e és május 30-a között lesz, a 4. évfolyamon matematika és szövegértés feladatokkal, ami az 5. évfolyamon a digitális kultúra és történelem, a 6-11. évfolyamokon pedig természettudomány, idegen nyelv és célnyelvi mérésekkel egészül ki. A mérések 2022 óta digitális formában zajlanak, de az átállás nem volt zökkenőmentes, még a tavalyi évben is több esetben előfordult, hogy lefagyott és működésképtelenné vált a rendszer. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője lapunknak azt mondta, tud olyan iskoláról, ahol hetekig eltartott, míg a mérésbe bevont diákok ki tudták tölteni a teszteket. – Nem hiszem, hogy ez jó hatással volt a teljesítményre, a gyerekeknek is van egy tűréshatára – nyilatkozta Nagy Erzsébet.
Azt, hogy a kompetenciamérés eredményeit érdemjegyekkel osztályozzák, a PDSZ elhibázott és szakmaiatlan lépésnek tartja.
Az ügyvivő is azt hangsúlyozta, ez egy diagnosztikus mérés, aminek az eredményei nem a tanulóknak, hanem az iskoláknak, a pedagógusoknak szólnak. Nagy Erzsébet felidézte, a kormány 2022-ben vezette be a komplex iskolai ellenőrzéseket: az Oktatási Hivatal szakértői egyebek mellett olyan intézményekben indítanak átfogó vizsgálatokat, ahol az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredmények születtek a kompetenciamérések során. Vagyis az iskolák egészét vizsgálják a teljesítmény miatt, nem pedig az egyes tanulókat. Megírtuk: az OH tavaly őszig több mint 120 iskolában indított ellenőrzést, 82 esetben a kompetenciamérési eredmények miatt.
„Ez egy merénylet a gyerekek ellen” - Diákok ezrei számára tennék sorsdöntővé a kompetenciamérést„Buta, kontrollmániás menedzserszemlélet uralja a magyarországi oktatást, lassú, de folyamatos a leépülés”A kompetencia-eredmények osztályzatokká alakítását más szakmai civil szervezetek sem tartják jó ötletnek. A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György lapunknak nemrég azt mondta, a diákoknak, tanároknak idejük sem lesz arra, hogy felkészüljenek a változásokra. Furcsának találta azt is, hogy bár az oktatásirányítás online kérdőívben kérte ki a szülők véleményét, a válaszadás határideje február 16-án járt le, 18-án már mégis készen állt a rendelettervezet. Érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, sikerült-e két nap alatt kiértékelniük a felmérés eredményeit, ha igen, hogyan vélekedtek a megkérdezett szülők, de cikkünk írásáig nem kaptunk választ.
