„Arrogancia, beetetés” – Totális diktatúrától féltik a Kolibri Színházat

Láthatóan összezártak – mondta Vidovszky György és Horgas Péter annak a petíciónak az átadásáról, amelyet a Kolibri Színházért tartott tüntetés után vittek be a Kulturális és Innovációs Minisztériumba. 

Mint ismert, Hankó Balázs, a KIM vezetője még 2024. december 19-én Zalán Jánost, a Pesti Magyar Színház éléről egy átvilágítást követően távozó vezetőjét nevezte ki a Kolibri Színház vezetőjének. Ez annak ellenére történt így, hogy a teátrum alapítója, Novák János és a társulati tagok többségével együtt Vidovszky György főrendező pályázatát támogatta:  51 ember, a stáb 88 százaléka Vidovszkyra szavazott, Zalán egy voksot kapott. Bár a Kolibri jelenleg is telt házzal működik, nem mellesleg jelentős eredménytartalékkal rendelkezik, Zalán a maga pályázatában a Kolibri „megmentését" tűzte ki célul.  Horgas Péter gyanúja szerint ez utóbbi, a Kolibri „megmentése” egyszerűen azt jelenti, hogy a teátrumnak nagy európai kapcsolatrendszere van, a probléma az volt, hogy a KIM mint fenntartó nem fogja eltűrni, hogy ne „nemzetstratégiai” elvek mentén működjön, a tárca vezetése nem akarja beengedni a Kolibribe azt, amit „brüsszeli mainstreamnek” hív.

A szerda délután tartott tüntetést a Civil Bázis szervezte, amely elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakmai döntések helyett politikai kinevezések döntenek művészeti intézmények sorsáról, Zalán János igazgatói pályázata arra enged következtetni, hogy sérülhet a Kolibri gyermek- és ifjúsági színházi profilja. 

A petíció átadóinak nagy meglepetésére a szerda este Hankó Balázs miniszter, Varga-Bajusz Veronika államtitkár, Zalán János és Novák János is várta már őket a Kulturális és Innovációs Minisztériumban Vidovszky György szerint a találkozó korántsem szívélyes, „inkább megalázó, lekezelő és arrogáns hangnemben” zajlott. Tartanak is attól, hogy a petíciójuk egyszerűen a szemétben landol. 

Gyevi-Bíró Eszter, a Kolibri színházi nevelési koordinátora szerint az arrogancia politikai döntés volt, politikai megoldást választottak annak prezentálására, hogy náluk van a pénz, meg a hatalom. – És náluk van a pénz, meg a hatalom, csak az igazság, meg az emberség nincsen. Ami a brüsszeli  mainstreamet illeti, az egyelőre megy tovább, Gyevi-Bíró szerint legalábbis májustól várhatóan azért mindent elindítanak, tekintve, hogy már gyakorlatilag eladott az évad. Ahogy lapunknak fogalmazott: – Biztos, hogy nyugi lesz, beetetés, hiszen a társulati ülésen is azt mondta Zalán, hogy majd közösen fogjuk kialakítani a repertoárt. Elindul az a fajta koreográfia, aminek a végeredménye egy totális diktatúra lesz majd a Kolibriben, csak ennek lesznek ilyen látszólagos kanyarulatai.

A szerda esti tüntetésen több százan vonultak a Kolibri Színház elé, hogy tiltakozzanak Zalán János kinevezése ellen. Neves művészek, köztük Pogány Judit és Nagy Ervin, valamint civilek, a MOME és a Keleti István Művészeti Iskola diákjai is felszólaltak, a Képzőművészeti Egyetem hallgatói pedig  közleményben álltak ki a tiltakozók mellett.

A KIM-nek átadott petíciót eddig 1616- an írták alá. Szövege így néz ki:

„A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatói posztjára a pályázatot követően ( a társulati szavazás egyértelmű eredménye ellenére) Zalán János került kinevezésre. Pályázatában úgy fogalmazott: „Arra a nem várt esetre, ha a tervezett együttműködések valamilyen eddig előre nem látható oknál fogva mégsem valósulnának meg, és a Kolibri Színház »magára marad«, akkor az egyetlen lehetőség a túlélésre, a csak és kizárólag profitorientált működés bevezetése, melyben elsősorban a felnőtt közönség számára készülő szórakoztató darabok kerülnek fókuszba.

A gyermek- és ifjúsági színházak hatalmas szerepet játszanak a fiatalok fejlődésében, lelki világuk teljes kialakulásában. Budapesten jelenleg 3 gyerekszínház működik: a Budapesti Bábszínház, a (Pesti) Magyar Színház és a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. De ezek közül a Kolibri az egyetlen, amelyik szigorúan őrzi ezt a profilt.

A Kolibrinek rengeteg eredménye van. Náluk kezdődött meg Magyarországon a csecsemő-színház, rengeteg apró gyerek nevelkedik már hosszú évek óta a darabjain és újító, sokszínű ifjúsági előadásaik is többeknek adott útmutatást, hatalmas élményt. Mindennek fordítana hátat Zalán János, cserébe előtérbe helyezve a profit-orientált tömeg színházat. A gyermeknevelés helyett. Semmibe véve több, mint harminc év munkáját, semmibe véve a Kolibribe látogató 40 000 fiatal igényeit. Ezt se szülő, se nagyszülő, testvér, pedagógus, óvónő, ezt SENKI nem hagyhatja szó nélkül.

A Kolibri Színház ügye mellett már többek közt Benkő Nóra (a budapesti Szabad Tér Színház igazgatója), Erdődi Katalin (a Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatója), Gáspár Máté (az Örkény István Színház leendő igazgatója) Kováts Adél (a Radnóti Miklós Színház igazgatója) Mácsai Pál (az Örkény István Színház jelenlegi igazgatója) és Máté Gábor (a budapesti Katona József Színház igazgatója) is kiállt.”

Eddig nem jött valódi segítség

A petíciót a minisztérium mellett Karácsony Gergely főpolgármesternek is eljuttatták annak érdekében, hogy tegyen meg mindent Zalán János pályázatának érvénytelenítéséért.

Ez nem az első alkalom, hogy a színház másik fenntartójához fordulnak. Horgas Péter a tüntetésen emlékeztetett, január 29-én segítségért fordultak a Fővárosi Közgyűléséhez, hogy akadályozza meg ezt az értékrombolást. – Sajnos, mindhiába, nem kaptunk valódi segítséget. Karácsony Gergely kedd éjjel a Kolibrinek küldött levelében azt írta, hogy még zajlanak egyeztetések a miniszterrel, és hogy a fenntartói megállapodásban mindenképpen rögzíteni fogja, hogy a Kolibri csecsemő-, gyermek- és ifjúsági színház, nem lehet az előadások száma az eddigieknél kevesebb, és nem lehet más arányú.  Gyevi-Bíró Eszter azonban megkérdőjelezte, hogy mindez hogyan garantálhatja a szakmaiság megjelenését az intézményben.

A helyzet jogi aspektusait Marczingós László, a Kolibri jogi támogatója világította meg. Emlékeztetett, hogy 2005-ben az UNESCO elfogadott a kulturális sokszínűség és szabadság védelmét szolgáló egyezményt. Ezt az egyezményt az Európai Unió Tanácsa az uniós jog részévé tette, majd 2008-ban Magyarországnak is be kellett építenie a jogrendjébe. A szakértő szerint az ügyet készek az európai fórumok elé vinni.

Megkérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot arról, hogy foglalkoznak-e az átvett petícióban megfogalmazottakkal, és az ellenállást hatására változtatnak-e az igazgatóval kapcsolatos döntésen. Cikkünk megjelenéséig kérdéseinkre nem kaptunk választ.