Az Régiók Európai Bizottsága ritkán szerepel a hírekben. Pontosan milyen feladatot lát el az Európai Unió szervezetén belül?
Az Európai Unió tanácsadó szerveként a helyi és regionális önkormányzatokat képviseli az uniós döntéshozatalban 1994 óta. Az uniós jogszabályok 70 százaléka közvetlen hatással van a városokra és a régiókra, így a a bizottság kulcsszerepet játszik abban, hogy a helyi szempontok is megjelenjenek az uniós döntéshozatalban.
Kikből áll a bizottság, hogyan került a tagjai közé?
A Régiók Bizottsága meglehetősen nagy létszámú testület, összesen 329 tagja van, mindenki választott helyi vagy regionális vezető, illetve önkormányzati képviselő, akiket a tagállam delegál népességarányosan. Az Orbán-kormány által küldött magyar delegáció 12 fős, ebből három ellenzéki politikus. A bizottság tagjai az Európai Parlamenthez hasonlatosan politikai pártokba tömörülnek, a két legnagyobb létszámú csoport az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Pártcsaládja, utóbbinak vagyok tagja. A tagok között nagyvárosok, például Bécs, Varsó, Róma, Madrid polgármesterei és egészen kicsi települések vezetőit is megtaláljuk pontosan azért, hogy minden önkormányzati szint képviselve legyen a döntéshozatalkor.
Csütörtökön a testület elnökévé választották. Magyarország EU-csatlakozása óta először tölti be magyar politikus egy uniós intézmény vezetői tisztségét. A mélypontra jutott uniós-magyar kapcsolatok idején különösen meglepő ez a siker...
A Régiók Bizottságának éppen az az egyik fő feladata, hogy az uniót megosztó hatalmi árkok föl hidakat verjen, egyfajta stabilizátorként erősítse a hálózati gondolkodást. Aligha tagadható, hogy az Európai Unió intézményi bizalmi válságban van. Az önkormányzatoknak azonban még mindig magas a bizalmi indexe, ráadásul ezeken a testületeken keresztül közvetlenül elérhetőek az uniós választópolgárok. A bizottság tagjaként az előző ciklusban én vezettem a Klíma, Energia és Környezetvédelmi szakbizottságot, amely az unió előtt álló feladatok legfontosabb kérdéseit tárgyalja. A Régiók Bizottságának elnökét hagyományosan az erős többséget alkotó néppárt és a szocialista pártcsalád adja, egymás között egyenlően megosztva az öt éves ciklus idejét. Jelen esetben rendhagyó módon a szocialisták elnökségével kezdődik az új ciklus. Az már januárban eldőlt, hogy én leszek a szocialisták jelöltje. Most pedig a bizottság tagjai is elnökké választottak, így 2,5 évig én vezetem a testületet. Valóban én vagyok az első magyar politikus, aki valamelyik uniós intézmény élére állhat. Ráadásul a testület eddigi 16 vezetője között én vagyok a második nő.
Milyen ügyekkel foglalkozik a Régiók Bizottsága?
Gyakorlatilag az összes olyan szakpolitikai kérdésről véleményt formálunk, amely az unióban élőket foglalkoztatja legyen szó regionális fejlesztésről, klíma- és környezetvédelemről, egészségügyről, oktatásról vagy éppen digitális átállásról. A bizottság véleményt alkot az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács számára azokról a döntés előtt álló jogszabálytervezetekről, amelyek hatással vannak a helyi és regionális önkormányzatokra.
Ennek az elnöki tisztségnek lehet szemmel látható pénzügyi hatása a Magyarország vagy Budapest számára elérhető uniós források nagyságára?
Elnökként valamennyi önkormányzat, köztük természetesen a magyar települések képviselete a feladatom. De az kétségtelen, hogy lehet súlya a a döntéshozatalban annak, hogy magyar elnöke van a bizottságnak. Jelenleg azonban az a legfőbb feladat, hogy az uniós források harmadát adó kohéziós alapot ne kurtítsák meg védelmi célok miatt. Bízom benne, hogy az elnöki pozícióm segíthet a magyar önkormányzatoknak az uniós programokban való részvételben.
Mekkora a bizottság döntéseivel befolyásolható pénzügyi keret?
A kohéziós politika az Európai Unió egyik legfontosabb és legnagyobb költségvetésű szakterülete, amelynek célja a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentése a tagállamok és régiók között. A kohéziós politika az EU szolidaritási elvét testesíti meg, segítve a kevésbé fejlett régiók felzárkózását, a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést. A 2021-27 közötti uniós költségvetési ciklusban az unió teljes költségvetésének mintegy egyharmadát teszi ki az erre fordítható keret, ami négy programra, alapra elosztva összesen körülbelül 392 milliárd eurót tesz ki. Ennek legnagyobb költségvetésű eleme a kohéziós alap. Az uniós kohéziós politikát több dilemma is feszíti. Egyrészt az EU egyre szorosabban köti a kohéziós forrásokat a jogállamisági és demokratikus normák betartásához, ami komoly vitákhoz vezetett néhány tagállammal, köztük Magyarországgal és Lengyelországgal. A források egyre nagyobb részét kell klímavédelmi és digitalizációs célokra fordítani. A területi egyenlőtlenségek felszámolására indított programok ellenére a keleti tagállamokban még mindig sok a leszakadó térség, miközben Nyugat-Európában új egyenlőtlenségek jelentek meg a városok és a vidék között. Erőforrásokat köt le az orosz-ukrán háború is. Ráadásul a támogatási rendszerek gyakran túl bürokratikusak, ami lassítja a projektek megvalósítását, különösen a kisebb önkormányzatok számára. A keret felhasználásáról egyébként nem mi, hanem az Európai Unió Tanácsa dönt. A bizottság, bár próbálja bővíteni a befolyását, alapvetően konzultatív testület.
Hozzájuthat Budapest több uniós forráshoz az Orbán-kormány megkerülésével?
Budapest bekerült az Európai Bizottság 100 Klímasemleges és Okos Város programba, amelynek részeként támogatást kap klímasemlegességi terve elkészítéséhez és innovációs központként való működéshez. Az unión és a Régiók Bizottságán belül is erősödik az a törekvés, hogy minél több csatornán keresztül juthassanak forráshoz közvetlenül is a települések.
Az előző önkormányzati ciklusban főpolgármester-helyettes volt, most képviselőként dolgozik a Fővárosi Közgyűlésben. Az elnöki tisztség mennyiben érinti ezt?
A Régiók Bizottságának eleve csak választott önkormányzati képviselők, polgármesterek, régiós vezetők lehetnek a tagjai, így a bizottság működése eleve ahhoz van szabva, hogy a kettőt párhuzamosan lehessen végezni. A bizottsági tagok nem élnek Brüsszelben, a testület kéthavonta ülésezik. A köztes időszakban azonban fontos kapcsolati hálót alkotnak a tagok, bármilyen kérdés, probléma esetén tanácsot lehet kérni a többi önkormányzattól, legyen az például a rövid távú lakáskiadás kérdése, járványok elleni védekezés. A bizottsági tagok között ráadásul sok komoly politikai szereplő is van, aki egyszer még miniszterelnök lehet a saját hazájában, vagy uniós biztos Brüsszelben. Kiválóan kamatoztatható kapcsolati tőke kovácsolható a testületben.
A Fővárosi Közgyűlésben mindenesetre ritkábban szól hozzá az új ciklus októberi indulása óta, holott heves viták dúlnak, drámai szavazások és éles személyeskedés tarkítja az üléseket. Mi az oka a tartózkodásának?
Sok mindenre alkalmas vagyok, de valóságshow-szereplőnek nem.
