Szijjártó Péter szerint az amerikai pénzügyminiszter gratulált a magyar gazdaság teljesítményéhez

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter több szempontból is rendkívül pozitívan és nagyrabecsüléssel beszélt a magyar gazdaság teljesítményéről, illetve regisztrálta az Orbán-kormány kérését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újrakötéséről - közölte szerdán a washingtoni látogatáson tartózkodó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

E szerint Scott Bessent megerősítette, hogy az egész kormányzat, s személyesen Donald Trump elnök is mindent megtesz az orosz-ukrán háború minél előbbi lezárása érdekében, ami a legjobb hír Magyarország számára, hiszen hazánk immár három éve szembesül közvetlenül és súlyosan az abból fakadó nehézségekkel.

„Jó hír, hogy a pénzügyminiszter nagyon komoly nagyrabecsüléssel, nagyon pozitívan beszélt a magyar gazdaság teljesítményéről két szempontból is. Dicsérte az inflációval szembeni fellépésünket, amire sajnos szükség volt az elmúlt években hatványozottan, ugyanis a szankciós infláció nehézségeket okozott Magyarországon is, másrészt pedig nagyon dicsérte azt, hogy milyen sok beruházást vittünk az elmúlt időszakban Magyarországra. Szintén rendkívül pozitívan értékelte a miniszter az amerikai vállalatok magyar gazdaságban betöltött szerepét, azt a tényt, hogy több mint százezer magyar embernek adnak munkát az amerikai vállalatok. (...) Világos, hogy gazdaságpolitikai, adópolitikai szempontból számos ponton egyetértés van az amerikai és a magyar kormány között, ami egy jó alapot ad arra, hogy egy egészen új dimenzióba lépő gazdasági együttműködést tudjunk folytatni a következő időszakban” – állította a tárcavezető..

Ami az infláció elleni fellépést illeti – fűzhetjük hozzá – lehet vitatkozni, főleg annak az árstopnak a hatásairól, amelyet a külgazdasági és külügyminiszter említett.

Rámutatott, hogy a felek egyetértettek a globális minimumadóval szembeni kiállás tekintetében is, s emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány hosszú időn át blokkolta ennek a bevezetését, amit az előző, Joe Biden vezette amerikai adminisztráció nagyon szorgalmazott. Szerinte ezen konfliktus egyik következménye lett a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondása az Egyesült Államok részéről. „A pénzügyminiszter köszönetet mondott azért, hogy Magyarország kiáll a globális minimumadó ellen, és megerősítette azt, hogy a mostani amerikai kormányzat is a globális minimumadóval szemben foglal állást” - tájékoztatott Szijjártó Péter. Arra is kitért, hogy a találkozón érintette a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződés felmondása miatt előállt nehézségeket is, ez ugyanis kihívások elé állította a Magyarországon beruházó amerikai vállalatokat is. „A pénzügyminiszter úr regisztrálta a kérésünket, hogy minél előbb kezdjük újra a tárgyalásokat ebben a tekintetben. Látni kell, hogy az új amerikai elnöki adminisztráció néhány hete lépett hivatalba, és úgy látom, hogy itt adó és gazdaság terén, pénzügyek terén is számos komoly feladata van” – húzta alá.

Ami az Oroszország elleni és más  szankciókat illeti, Szijjártó Péter arról beszélt, Rogán Antal kabinetminiszter szankciós listára helyezése „egyértelmű politikai bosszú volt” a Magyarországról „frusztráltan” távozó korábbi amerikai nagykövetnek, David Pressman részéről.

A külgazdasági és külügyminiszter fájlalta, hogy a demokrata Biden-adminisztráció szerinte a magyar energiabiztonság szempontjából káros büntetőintézkedésekről döntött, majd kifejtette, hogy a „szankciós politika” jövője szorosan összefügg azzal, hogy mikor és hogyan sikerül lezárni az orosz-ukrán háborút. „Minél előbb sikerül lezárni az Ukrajnában zajló háborút, annál előbb térhet vissza a nemzetközi politikai élet is a normalitás talajára, és annál hamarabb lehet végre megszabadulni a különböző szankciós rezsimektől, hiszen nyilván az nem a dolgok normális rendje, hogy a nemzetközi politika alapvetően szankciókról szól” - fűzte hozzá.

Rogán Antal az úgynevezett SDN-listán szerepel, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala, az OFAC állít össze. Azok a személyek – így most már a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője –, illetve vállalatok és szervezetek vannak rajta, akiket az Egyesült Államok kormánya különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. 

A miniszter végezetül megjegyezte, hogy az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács rendkívüli ülésén részt vevő vállalatok képviselői mind arról biztosították, hogy elégedettek a magyarországi működésükkel, s ezért szinte kivétel nélkül az ottani kapacitásaik bővítését tervezik. „Tehát azok a tervek, amiket ma elmondtak nekem a pénzügyi szektor, az egészségipar, a gyógyszeripar, az energetikai szektor képviselői, azok a tervek alapján az elkövetkezendő néhány hónapban több ezres növekedés várható munkahelyek tekintetében a Magyarországon működő amerikai vállalatoknál, ami pedig szintén hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság egy újabb lendületet kapjon” – szögezte le.