Illuzórikus dolog az ukrajnai háború gyors lezárásáról beszélni, mondta Sz. Bíró Zoltán a Népszava estek második rendezvényén szerdán. A MÚOSZ székházban tartott eseményen az Oroszország-szakértőt Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, külpolitikai újságíró és Forgács Iván kérdezte népes közönség előtt.
Sz. Bíró előadásában három főbb pontot vázolt fel: az orosz társadalom jelenlegi helyzete, az orosz gazdaság állapota, valamint a háborús konfliktus lezárásának lehetséges forgatókönyvei. A neves magyar szakember kiemelte: meglátása szerint új korszak köszöntött be, amelyben a gyors béke érvei felülkerekednek az igazságos béke ideje felett.
Sz. Bíró szerint az orosz társadalmat ideológiai buborékban tartja a Putyin-rezsim. 2021 januárjától és főleg Alekszej Navalnij ellenzéki mozgalmi vezető Oroszországba való visszatérése után a Kreml a civil társadalom megmaradt intézményeit és a független média maradékát is felszámolta vagy elüldözte az országból. Bár a putyini rendszer születésétől fogva mutat autokratikus jegyeket, 2021-ig egyfajta „megengedő autokráciaként” működött, állítja Sz. Bíró.
A szakértő elmondta: 2019 óta nem járt Oroszországban, így kénytelen a kormánypárti orosz közvélemény-kutató intézetek és a független Levada intézet felmérései alapján értékelni. Mindhárom intézet eredményei szerint a megkérdezettek mintegy háromnegyede támogatja Oroszország „különleges katonai műveletét” Ukrajnában. A legfrissebb eredmények ugyanakkor megdöbbentő eredményt hoztak:
a válaszadók 78 százaléka támogatja határozottan Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Ezt a képet árnyalja, hogy a külföldi ügynök billogot kapott Levada intézet azon kérdésére, hogy mit gondolnak az orosz emberek egy esetleges fegyverszüneti tárgyalásokról, már 61 százalék adott pozitív választ. Arra pedig, hogy kit látnának szívesen közvetítőként, az első helyen Belarusz áll, amely az oroszok teljes információs megvezetettségéről árulkodik. Ezután Kína és az USA szerepelne a sorban,
ám 6 százalék Magyarországot is alkalmas jelöltnek tartaná a feladatra, ami mutatja Orbán Viktor szoros kapcsolatát a Kremllel.
Ezek a válaszok arról árulkodnak, hogy a Kreml óriási munkát és erőforrást fektet az orosz társadalom ideológiai buborékban tartására, mondta Sz. Bíró Zoltán, hozzátéve, hogy ez az indoktrináció meghatározza az ott élők mindennapjait.
Magyarázat azonban mindenre van. A 11 éves osztatlan képzésben működő orosz általános iskolai és középiskolai tanrendnek már két éve része minden hétfőn a „Beszélgetés fontos dolgokról” című osztályfőnöki óra, amelynek keretében a pedagógus közvetíti a Kreml aktuális üzenetét a diákok felé, mondta a magyar szakértő. A felsőoktatásban is öt új ideológiai tárgy jött létre, amely tanrendjében határozott nyugatellenes álláspontot fogalmaz meg. Bár Sz. Bíró Zoltán a késő Brezsnyev-éra éveiben külföldi diákként tanult a Szovjetunióban,
elmondása szerint még akkoriban sem tapasztalt hasonló nyugatellenességet a központi propaganda részéről.
Az orosz gazdaság 2022 végén, már az első háborús évben átállt a hadigazdaságra. Misusztyin miniszterelnök diadalmasan jelenthette, hogy az orosz gazdaság ennek köszönhetően a tavalyi évben 4,1 százalékkal bővült. A fokozott hadiköltségektől túlfűtött gazdaságot elforgatták Európától Kína felé: jelenleg Oroszország a külkereskedelme közel 40 százalékát bonyolítja Kínával.
Ami a nyugati szövetségesek Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítségét illeti, a Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint
2024 decemberéig Európa teljes segítsége 132 milliárd dollár volt, az USA 114 milliárd dollárral járult hozzá.
Ez rámutat arra is, hogy Donald Trump amerikai elnök alaptalanul próbálja belekényszeríteni Ukrajnát egy 500 milliárd dollár értékű ritka földfémekről szóló megállapodásba. Még akkor is igaz ez, ha a fegyverszállítmányok döntő többségét az Egyesült Államok szolgáltatta.
Sz. Bíró szerint egy esetleges fegyverszüneti megállapodásnál három szempontot, a területet, a státuszt és a védelmi garanciákat kell szem előtt tartani. Ezek közül a harmadik kérdés a legkényesebb, hiszen Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kizárta az amerikai békefenntartók küldésének lehetőségét, illetve azt is leszögezte, hogy nyugat-európai békefenntartókra nem terjedne ki a NATO ötödik cikkelyének kollektív védelmi klauzulája.
Az est végén a Népszava újságírói kérdeztek a szakértőtől. Forgács Iván arra volt kíváncsi, hogy végső soron mi motiválta Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Sz. Bíró szerint a birodalmi ambíciókat leszámítva főként azért indította Vlagyimir Putyin el ezt a háborút, mert egy jól működő demokrácia kísérletét és kockázatát látta Ukrajnában. Horváth Gábor pedig arról kérdezte, hogy mennyire gondolják komolyan az oroszok Ukrajna felosztásának meglebegtetett tervét. Sz. Bíró úgy vélte, hogy ez az ország élveboncolását jelentené, amelyben karvalyként vennének részt az ebből részesedő szomszédos országok. A terv funkciója inkább a politikai zavarkeltés lehetett Moszkva részéről, hogy konfliktust szítsanak az érintett Ukrajnával szomszédos országokon belül.
Spiró György: Három helyen kellett kihúzni azt a szót, hogy korrupcióSpiró György történelemről, a magyar diákok hülyeségéről és kihúzott szavakról – Videó!