Az emberben mindig élt a vágy, hogy értéket társítson a dolgokhoz. Elcserélte az örök életet tudásra, egy meglőtt vadat egy marék gyöngyre, később meg egy marék apró fémkorongra, aminek a pénz nevet adta. Majd lett ugyanennek papírból nagytestvére, aranyrúdnak, zálogpapírnak, kötvénynek, váltónak keresztelt holmikat hívott segítségül, hogy a vagyonát gyarapítsa. Mindig jön valaki, aki újat akar, például azt mondja: legyen egy olyan fizetőeszköz, amely nem is létezik. És lett, és elnevezték (mi másnak, hiszen az előtag úgy fordítható: rejtett) kriptopénznek.
Ma, amikor átszövi a digitalizáció az életünket, ha a Holdról nézzük ez emberiség történetét – helyezi majdnem 400 ezer kilométernyire a nézőpontot Györfi András kriptopiaci szakértő –, teljesen logikusnak tűnik, hogy ez az új technológia, ami ott van a kommunikáció, a társkeresés, az orvoslás világában, a pénzügyek terén is nagy szerepet kap.
– A laikusok mindig abban gondolkoznak: meg tudjanak valamit fogni. Ilyen a készpénz, az arany. A kriptopénzek mind digitálisak, ez a legszembetűnőbb különbség – próbálja a hozzá nem értő számára tisztázni Pinke Attila kriptopiaci szakértő azt, hogy mi is ez az egész. A kör azonban bezárul, mert hiába megfoghatatlan a kriptopénz, a felhasználók nagyon is kézzelfogható dolgot: valódi vagyont szeretnének látni belőle, ráadásul azt hiszik, ez egy könnyű pénzkereset. A szakértő szavait hallgatva belátjuk, hogy ez igen nagy hiba:
a kripto nem a gyors meggazdagodásról, hanem a gyors elszegényedésről szól sok ember számára. A többség a statisztika szerint egyértelműen bukik, azért, mert szerencsevadászként jön.
A fiaskóval senki nem villog, de azt szétkürtöli, hogyha sikere volt. Ennyi látszik a felszínen, sokan ebből azt vonják le, hogy milyen könnyű, bárkinek megy. Ő például sosem ad tanácsot arra vonatkozóan, hogy ki mit vegyen. Ez egy nagyon kockázatos befektetés, és nagyon sok munkával jár, hogy jó legyen benne valaki. Tanulni kell, ez a legelső, hogy önálló döntéseket tudjunk hozni. Ha rosszakat hozunk, abból is lehet tanulni.
21 millió lett – maradhat?
És akkor lássuk a kriptopénzek nagyágyúját, a bitcoint. – Egy ilyen tudományos ősrobbanásáért, mint a 2009-es létrejötte, Nobel-díj járna, már ha egyáltalán tudnák, kinek kellene azt adni. Az alkotó álneve Satoshi Nakamoto, aki lehet, hogy nem is egy ember, hanem egy csapat, mindenesetre legyen az akárki, úgy gondolta, a világnak egy olyan pénzre van szüksége, amely nem köthető egyetlen államhoz sem, nincs kibocsátó nemzeti bank – tekint vissza Györfi András. – Egy másik fontos tulajdonság, hogy véges a készlet, mindössze 21 millió darab bitcoin létezhet. Az alkotók azt mondták, hogy az infláció elleni küzdelem megoldása a véges készlet. Szemben tehát a forinttal, euróval, dollárral, a bitcoinból nem lehet újabb és újabb mennyiséget előállítani. Darabot mondunk, de ezt megint csak az mondatja velünk, hogy képtelenek vagyunk elszakadni a tárgyaktól. A kriptopénzre a szellemi termék kifejezés sem jó – véli Györfi András –, mert csak számítógépek adattárában létezik, és az már szinte filozófiai kérdés, hogy akkor ennek van-e valami fizikai valója. Ahogy hagyományos értelemben írjuk le a tárgyainkat, úgy valóban nincs fizikai megjelenése a bitcoinnak, bölcsebb inkább informatikai megoldásnak nevezni.
A szakértő megemlíti azt is, hogy nem a bitcoin az első próbálkozás egy tisztán digitális pénz és befektetési eszköz létrehozására, legalább 8-10 hasonló volt az utóbbi 30-40 évben, de a bitcoinnak sikerült mindenre megoldást találni. A fejlődés nem állt meg ezzel, rengeteg digitális pénz van, legismertebbek az ethereum és a solana.A kriptopénz van, amiben hasonlít a hagyományos pénzre: tőzsdére lehet vinni, gyűjteni lehet, változik az árfolyama. Meg abban is, hogy amíg erről a világról nincs valakinek tudása, addig nagyon könnyen átverhető. Pinke Attila azonban óva int mindenkit: ha bárki megkeres minket egy szuper ajánlattal, hogy adjuk oda a pénzünket, majd ő kezeli kriptóban, egyértelmű nemet kell mondanunk. Nincsenek hivatalos engedéllyel rendelkező szervezetek Magyarországon, akik ilyen befektetéseket kezelhetnének, tehát biztosan csalókba ütköztünk. A megoldás a tanulás. Az interneten számos ingyenes képzés elérhető, ő maga is írt több könyvet ebben a témában. Nem kell informatikai zseninek lenni, de a jó alapokat fel kell építeni, utána stratégiát kell kialakítani.
A kripto nagy előnye, hogy nincs szükségünk bankárra, brókerre, mindent meg tudunk csinálni magunknak. Hátránya is van: a rossz döntésért csak saját magunkat okolhatjuk.
Konkrét tanácsot ő sem ad sosem, csak próbálja objektíven bemutatni a piac aktuális működését. Azt szokta mondani, hogy ne várjunk csodát, legyen egy legalább 5-10 éves tervünk. Az sem mindegy, mennyi idősek vagyunk, hány emberért felelünk, hogy nyugdíj előtt állunk, és kockáztatjuk egy élet megtakarítását, vagy 20 évesek vagyunk, és pár év alatt visszakereshetjük, amit bukunk.
A jó szándék, meg a pokolba vezető út
Elismert, megbízható kriptotőzsdén szeretnénk kipróbálni egy kisebb összeggel ezt az újfajta világot. A tranzakciót blokkolja a bankunk. Felhívjuk az ilyen esetekre megadott központi számot, a 20 perc csevegés hasztalan, az este 10 óra után lefolytatott telefonbeszélgetés után a kártyánk átmenetileg halott, a pénzintézet az internetes felületére sem enged be. Lépjünk túl nagyvonalúan a részleten, hogy mi lett volna, ha mindezt mondjuk hazánktól nagyon távol tartózkodva művelik velünk. Menjünk be másnap a legközelebbi fiókba, javasolják a vonal másik végén. Mi pedig levonjuk a következtetést: a bankok nem örülnek, ha az ember a saját pénzét a kriptotőzsdére akarja utalni tőlük.
– Ez valóban így van, számos példát hallottam erre – áll ki a megérzésünk mellett Pinke Attila. – Néha szofisztikáltan jelzik az ügyfélnek, hogy túl kockázatos, sőt, bizonyos országokban kifejezetten tiltják a kriptotőzsdére való utalást. Az USA-ban más a helyzet, de Európában sok esetben nem az innováció pártján állnak. A szabályozás tényleg kell, ebben egyetértek, a sok kóklert vissza kell fogni, már csak azért is, mert Magyarország élen jár a csalók és áldozatok számában. De azt, hogy ellehetetlenítsük az innovációt, főleg azt látva, hogy nagyhatalmak ebbe az irányba mennek, országok vásárolnak kriptót maguknak, nem tartom szerencsés dolognak. A bankok álláspontja érthető a saját szempontjukból. Itthon nehéz elképzelni egy pénzintézetnél egy olyan beszélgetést, hogy „nemcsak államkötvénybe, hanem bitcoinba is teheti a pénzét, Micike néni”.
Biden ment, kripto jött
Tény, hogy a közelmúltban újra az USA elnökévé választott Donald Trump személye sok szempontból megosztó, de akik politikától teljesen függetlenül elégedettek az amerikai szavazók döntésével, azok a kriptopiaci befektetők. Míg a Biden- adminisztráció és a tőzsdefelügyelet kriptoellenesek voltak, az innovációkat támogató Trump megjelenése nagy fordulatot hoz ebben a világban. Annak ellenére, hogy republikánus, sokkal liberálisabb megközelítéssel áll a kriptóhoz, adja meg a magyarázatot Györfi András.
Az sem kizárt, hogy az USA egy jelentős bitcoinkészletet halmoz fel, ugyanúgy, mint a nemzeti aranytartalékot. Az arany még sokáig előtérben marad, de a digitális korban már nem biztos, hogy ez a megfelelő megoldás.
Lassan, évtizedek alatt átáll az emberiség a bitcoinra, tekinthetünk rá úgy, mint digitális aranyra. Hisz abban, hogy ebbe az irányba megy a világ, nagy cégek, országok vesznek bitcoint. Ez ugyanolyan, von párhuzamot, mint annak idején, mikor az internet elindult: azt se tudtuk, mire való, aztán kénytelen volt mindenki megérteni. Hisz abban is, hogy a kriptovilág ugyanezt az életutat fogja bejárni. De ha ezt az utat 24 órának képzeljük el, most még csak hajnal van.
