A nagy érdeklődés miatt a karzatot is megnyitották szerda délután a dunamelléki református egyházkerület konferenciatermében. A Ráday utcában tartott, Református Megújulás Konferencia elnevezésű rendezvényt református lelkészek, teológusok – Kodácsy Tamás, Pecsuk Ottó, Thoma László – szervezték, olyanok, akik úgy látják, még nem történt meg a kegyelmi ügy megfelelő teológiai feldolgozása.
Tavaly év elején derült ki, hogy Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a zsinat lelkészi elnöke (az Orbán-kormány volt minisztere) Novák Katalin államfő tanácsadójaként kegyelemre javasolta Kónya Endrét, a bicskei pedofilügyben elítélt igazgatóhelyettest. Novák Katalin belebukott a botrányba. Balog Zoltán lemondott a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről, de püspöki tisztségét megtartotta.
A cél, hogy „bibliai alapokon és református hagyományok mentén keressük Isten akaratát és a megújulás lehetőségeit az egyház életében” – hangsúlyozták a szervezők. Az esemény korlátozottan volt sajtónyilvános: újságírók jelen lehettek ugyan, de kép- és hangfelvételt nem készíthettek.
Megosztja a reformátusokat Balog Zoltán, tucatnyi lelkésszel beszéltünk, az egyházban a kegyelmi ügy utóélete is komoly feszültségeket okozA református zsinat elnökségi tanácsa – praktikusan az egyház vezetői, közöttük Steinbach József püspök, a zsinat lelkészi elnöke és Balog Zoltán – elfogadta, hogy a konferencia fővédnöke legyen. A tanács tagjai másfelől úgy ítélték meg, „a szabad véleménycserét az szolgálja a legjobban, ha személyes jelenlétünkkel semmilyen módon nem befolyásoljuk sem a meghívott véleményformálókat, sem azokat, akik a résztvevők soraiból szólnak majd hozzá az elhangzottakhoz”.
A már említett Kodácsy Tamás lelkész egy doboz tojással érkezett, amit felajánlott arra az esetre, ha az előadását hallva valaki szeretné megdobálni. Annak érzékeltetésére, hogy a kegyelmi botrány milyen indulatokat kavart a református egyház körül, elmondta: az egyik gyülekezet templomának ajtajára ismeretlenek narancssárga színű, lefelé fordított keresztet festettek a vasárnapi istentisztelet előtt. (A lefelé fordított kereszt egyes értelmezések szerint a Sátán jelképe.)
Kodácsy Tamás elöljáróban kijelentette, hogy a tanácskozásnak nem témája, le kell-e mondania Balog Zoltánnak. A püspök eljárása azonban felvet kérdéseket. Felidézte: Balog Zoltán azért bocsánatot kért, amiért kárt okozott az egyháznak, azért viszont nem, hogy „kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek”. A lelkész közölte, nem várja el, hogy ilyen helyzetben a püspök a közvéleménnyel foglalkozzon, hiszen a prófétai hang akkor is prófétai hang marad, ha a közvélemény másként vélekedik. Ellenben azt Kodácsy Tamás nehezen tudta értelmezni, hogy Balog Zoltán olyasvalakinek kért kegyelmet, akit ártatlannak gondolt.
Hiányérzet és felháborodás a református egyházban Balog Zoltán megszólalása utánA valódi kérdés ez: ha ártatlannak vél valakit, miért kegyelmet kér a számára? – fogalmazott. A lelkész ezt a felfogást a búcsúcédulák árusításával, a kegyelem fogalmának tárgyiasításával hozta összefüggésbe, és arra a következtetésre jutott, ha a kegyelemtan így néz ki, felmerül, lehet-e „református” egyházról beszélni. Az előadót amúgy senki sem akarta megdobálni, végül tapsot kapott.
Nagy Károly Zsolt, a sárospataki református egyetem tanára abból indult ki, hogy a kegyelmi ügy – számos egyéb tanulsága mellett – az egyház kommunikációs krízisére is rávilágít. Nyelvi megújulásra is szükség, a szó és a tett nem választható el egymástól. „A nyelven keresztül bonthatjuk le azokat a struktúrákat, amelyek fogva tartanak minket” – hangoztatta. A fogság jeleként említette, hogy akadnak, akik a keresztény szabadság garanciáját az államhatalomban látják.
„Dolgunk van a kegyelem szavunkkal” – erősített rá Masri Mona Aicha egyetemi lelkész. A többi előadó egyebek között az egyházi megújulás lehetséges lépéseit elemezte, vagy például azt, mi az egyház politikai felelőssége.
„Ha szeretnének jót tenni egyházunknak, akkor ettől elállnak”
A konferenciával párhuzamosan, de attól teljesen függetlenül egy demonstráció is zajlott. Az esemény Facebook-oldala szerint a tüntetés kiállás volt azok mellett, akik Balog Zoltán püspök lemondását követelik.
A mintegy negyven résztvevő egy távolabbi helyszínről érkezett a Ráday utca közelébe. A programban szereplő szónokok között szélsőjobboldalhoz köthető személyek is feltűntek. A főszervező Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista volt: ő felszólalt már olyan eseményen, amit a Mi Hazánk rendezett. A konferencia szervezői kontraproduktívnak tartották a tüntetést, és kifejezetten azt kérték: ha szeretnének jót tenni egyházunknak, akkor ettől elállnak.
