A kormányközeli Nézőpont Intézetet vezető Mráz Ágoston Sámuel cége, az idén Observer Csoport Zrt-re átkeresztelt Ceper Zrt. is szerzett magának egy Városliget környéki villát. A cég még 2023 októberében kapott engedélyt az Ilka utcai villa átépítésére, amelyet elegáns társasházzá alakítanak. Az épületet a katolikus egyháztól vette meg a médiacég, amelynek székhelye egyébként a villától nem messze, szintén az Ilka utcában van. Az építkezésnek finoman szólva sem örült a szomszédság, holott lassan megszokottá válik a felfordulás a Liget körül.
A Liget 2013-as einstandja óta a környező utcák is a NER vadászterületévé váltak.
Az egykoron gazdag kereskedők, iparosok, bankárok által építtetett különleges építészeti megoldásokat felvonultató villák egymás után újulnak meg többnyire reprezentatív irodaként, székhelyként. A sokszor rossz állapotban lévő épületeket olcsón felvásárló kormányközeli ingatlanfejlesztők, ingyen tulajdonjogot szerző állami vagy NER alapítványok és intézmények esetenként a felújításhoz is állami segítséget kapnak.
Török Gábor szerint lehet, hogy a Nézőpontnál is lényegesen rosszabbul áll a Fidesz a bevallott pártpreferenciák alapjánA Stefánia úti Ligeti villát például a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány vásárolta meg 2016-ban, természetesen állami támogatásból egy Seychelle-szigetekre bejegyzett cég leányvállalatától. A századfordulós műteremházat a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. formálta az alapítvány képére 640 millió forintért. De akadt ennél jobb üzlet is Garancsinak a Liget körül. Az Ajtósi Dürer soron lévő Dürer-kertet egy felszámolási eljáráson vásárolta fel, majd a Scheer Sándorral közösen birtokolt cég mellé betársult egy Tiborcz Istvánhoz közeli magántőkealap, hogy együtt építsék fel a Dürer Park irodaház-komplexumot, amelyet azután a kormány megvett 120 milliárd forintért. Többek között a Nemzetgazdasági Minisztérium irodái kapnak benne helyet.
A miniszterelnök vejének a Liget másik oldalán is jutott zsíros falat. A Városligeti fasorban is sikerült betársulnia egy villa-szerző akcióba. Spitz Arnold fakereskedő egykori villáját az általa birtokolt BDPST Zrt. egyik leányvállalata vette meg 2016-ban. A felújítás óta bérirodaházként működteti az Orbán család régi barátjával, Adnan Polat török üzletemberrel közös céggel.
Szállodává alakít egy belvárosi műemléki ingatlant Tiborcz István érdekeltségeAranyszájú Szent János kulturális központ és egyetemi kollégium néven áldották meg tavaly novemberben Schuler József papír- és írószergyáros Ida-Ilka utca sarkán álló egykori szecessziós villáját, ami sok minden volt már az előző századfordulón történt építése óta. 2015-ben került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez, majd két évvel később az állam ingyenesen átengedte a Hajdúdorogi Metropolita Egyházmegyének.
Városligeti székfoglalós játék
Sok éves vajúdás után idén kiírták a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum kivitelezési tenderét. A hétszázezer műtárgyból álló gyűjtemény az eredeti tervekkel ellentétben nem a Városligetben megvalósuló új múzeumi negyedben, hanem Klösz György, a magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakjának egykori villájában kap új, végleges otthont. A jelenleg alapítványi formában működő, de a későbbiekben a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként nemzeti közgyűjteménnyé váló fotómúzeum az épület felújítása után, 2025-ben nyitja meg a kapuit a látogatók előtt. A múzeum jelenleg Kecskeméten, az egykori ortodox zsinagóga épületében működik, kevesebb mint 300 négyzetméteren.
A korábban irodaépületként funkcionáló, a Városligeti fasor 49. szám alatt található, 3500 négyzetméteres Klösz-villát a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vásárolta meg. Az átépítésre is ők írták ki a közbeszerzési pályázatot. A felhívás szerint a kiállítótér az épületnek alig felét foglalja majd el, alapterülete 1423 négyzetméter lesz. Az épület viszont teljes egészében megújul. Az ajánlatokat február elejére várják. A munkára 270 napot biztosítanak, az idei átadás csak nagyon szoros tempóval érhető el, de a jövő évi választások elé mindenképpen betervezhető a megnyitó.
Nem a fotómúzeum az egyetlen, amely az eredeti múzeumi negyed koncepcióból kiszorulva a Ligeten kívül talál otthonra, ahogy az sem példa nélküli, hogy a projekt elején nagy csinnadrattával lebonyolított építészeti tervpályázaton győztesnek kikiáltott koncepciók helyett valami egészen más valósul meg. A Városligetbe álmodott múzeumi negyed öt új épületére 2014-ben kiírt tender győztes pályamunkáiból ugyanis egyetlenegy valósult meg. A parkba szánt öt új múzeumból pedig eddig mindössze kettő épült fel.
Már az indulásnál volt némi botlás, hiszen a közel félezer pályaműből a zsűri egyet sem talált alkalmasnak az Új Nemzeti Galéria megvalósítására.
Erre később külön meghívásos tervpályázatot írtak ki, amelyet a japán SANAA építésziroda nyert el. Az összesen hat szintből álló óriás pagoda kivitelezésére tavaly írtak ki tendert, az építkezés idén indult volna, de Lázár János építési miniszter év eleji sajtótájékoztatóján elhintette, hogy az idei költségvetésben nincs forrás az új galéria megépítésére. Így ma még az is nyitott kérdés, hogy a múzeum a Városligetben vagy máshol valósul meg. Lázár 200 milliárdra tette a kivitelezés költségét, korábban 73 milliárdot emlegettek.
A Magyar Zene Háza viszont megépült, méghozzá az eredetileg kijelölt helyen, a győztes pályamű alapján. Sou Fujimoto Architects áttört tetejű „gomba” épületét egyértelmű lelkesedéssel fogadta a szakma, sőt Orbán Viktor is el volt tőle ragadtatva. Ez pedig döntő szempontnak bizonyult. Nem számítottak a gyorsan fogyó milliárdok sem, a végére 20 milliárdra nőtt a kivitelezés ára.
A Néprajzi Múzeumhoz készült győztes francia, funkcionalista, oszlopos épülettervek, illetve a Fotótörténeti Múzeum és az Építészeti Múzeum ikerkockája azonban – a híresztelések szerint - nem nyerte el Orbán Viktor tetszését. Ezért vagy másért, de egyik terv sem valósult meg. Sőt később a helyszínt is átforgatták: a Néprajzi került a fotó és építészeti ikerépületeinek helyére, amelyek azután ki is kerültek a Ligetből. A Néprajzi épületére új pályázatot írtak ki, amelyet az időközben a kormány házi tervezőjévé avanzsált Napur Architect nyert el, így a magyar iroda formabontó lejtős, zöld tetős terve alapján valósult meg a múzeum az eredeti 26 milliárd helyett cirka 40 milliárdból.
A fotó és az építészeti múzeum végül mégis egymás közelében lelhetnek új otthonra. A Klösz-villától nem messze, a Bajza utcában található a Walter Rózsi-villa. Az 1936-os modern épületet a II. Világháború után beolvasztották a Belügyminisztérium Városligeti fasoron nyílt kórházába, amely csak 2009-ben költözött ki onnan. A villát 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) újította fel az építészeti múzeum számára. A XXI. századi kiállítási és rendezvénytechnológiával felszerelt épület, így a kiállítások mellett tárlatvezetéseknek, nyilvános eseményeknek, előadásoknak és kisebb koncerteknek is helyt tud adni. Az új kiállítótér 2023 nyarától fogad látogatókat. De ez csak az első felvonás volt. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új, állandó otthonát még csak ezután kezdik építeni az egykori kórház területén, a Városligeti fasor 9–13. szám alatt, a Walter Rózsi-villa szomszédságában. Az MMA két fordulós tervpályázaton választotta ki a tervezőt, a Tér és Forma Szeged Építéstervező Kft. – BIVAK studio Kft. párosát. Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke tavaly abban bízott, hogy az új múzeumépület műszaki átadása három éven belül megtörténhet.
Még messzebbre kerülhet a ligettől, az eredetileg ott működő közlekedési múzeum, amelyet a legújabb ötlet szerint Debrecenbe telepítenének. Feltéve, hogy a Magyarországon megtelepedő autógyártók hajlandóak megfizetni a Lázár által kitalált múzeumi ezrelék nevezetű új adót. A múzeum épületét mindenesetre elbontották azóta, az új kiállítótérre pedig már három terv is készült: egy a Ligetbe, egy Kőbányára, egy pedig Debrecenbe. Milliárdok mentek már el a tervezésre, de Lázár szerint 150 milliárd forintra rúgó kivitelezésre egyelőre nincs pénz.
