Napok óta hibaüzenet fogadja a Demján Sándor Program egyik leginkább várt, 1+1 beruházás-élénkítő támogatása pályázati oldalán az adataikat feltölteni igyekvőket. Az oldal túlterhelt és várakozni kell. Az óriási hírveréssel bejelentett kis-, és középvállalkozóknak (kkv) szóló fejlesztési program akadozik. A nemzetgazdasági tárca államtitkára, Szabados Richárd Facebook bejegyzése szerint azonban senki nem marad le a pályázatról. Újra meghosszabbították ugyanis, ezúttal január 21.-e,17 óráig a dokumentumok feltöltési lehetőségét, a pályázatok végleges benyújtására pedig január 23, 10:00 és 16:00 óra között lesz lehetőség. Eddig 6500-an regisztráltak a 48 milliárd forintra, amiből az eredeti tervek szerint 500-600 vállalkozás részesült volna. Így aztán vagy megemelik a keretet vagy csak minden tizedik jelentkező kap támogatást. De nem ez a fő baj a tervek szerint összesen 1400 milliárd forintot megmozgató, 9 alprogramból álló kezdeményezéssel.
Az elmúlt 30 évben talán egy-két olyan év említhető, amikor nem indítottak kis-, és közepes vállalkozásokat célzó állami támogatásokat, ennek ellenére magyar kkv-k termelékenysége és versenyképessége nem nőtt jelentős mértékben – mondta lapunknak Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt vezérigazgatója szerint emiatt is,
az ilyen programok hallatán mindig felmerül a rossz célzottság esete vagy épp a járadékvadászat lehetősége.
Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos főmunkatársa szerint ráadásul konjunktúrafelmérések sora támasztja alá, hogy a kkv-k termelését akadályozó tényezők között nem a tőke- és hitelhiány áll az első helyen, emiatt úgy véli, egy ilyen támogatási program hatása is visszafogott lehet. A cégek növekedését akadályozó tényezők közül a munkaerő, a piaci megrendelések hiánya a legfontosabb, s ezeken a kormány által meghirdetett támogatási program keveset tud segíteni. Hozzátette, a magyar bankok egyébként szívesen finanszírozzák azokat a cégeket, amelyekben látnak fejlődési lehetőséget, de azok meg pont nem szorulnak rá az olyan állami hitel-, és támogatási programokra, mind a DSP. Megjegyezte, egyre több külföldi kutatás mutatja, hogy a járadékvadászatból, vagyis a különféle támogatásokból élő zombivállalatok aránya a láthatósági küszöb felé került. Ez Magyarországon is így van.
A kkv-knak úgy általában szükségük van pályázati forrásokra, alultőkésítettek és az utóbbi években a kereslettel is gond van, a fennmaradásért küzdenek.
Mindenképp üdvözlendő hát a kormányzati szándéka, hogy pénzhez juttassa őket – mondta a Népszavának az ilyen méretű társaságok fejlesztésével foglalkozó megszólalónk. Ugyanakkor ő is azt látja, hogy az alprogramok mérsékelten támogatják a vállalkozások hatékonyságnövelését, a fejlesztését, fejlődését. Ez különösen az 1+1 kiírásra igaz, ahol az elvárás mindössze annyi, hogy két éve kell működni, legalább két alkalmazottal. Ettől nem lesz senki arra ösztönözve, hogy a megnyert pénzből innováljon vagy az alkalmazottak számát növelje – fogalmazott. Hosszútávon nem lesz hatása a forrásoknak, pedig éppen ez lenne a cél. A pénzek egyes helyeken egyszerűen a lélegeztetőgépet jelentik majd. Ha azt is figyelembe veszem, hogy választás előtti év van, akkor pedig félő, hogy a kiírást a szektor megsegítése mellett bizony legalább 50 százalékban a propagandacélok szülték – jegyezte meg. Ahhoz, hogy ne így gondoljam, fejlesztéseket, munkaerőfelvételt, piacszerzést sokkal jobban támogató elvárásokat, kritériumokat kellene látni - mondta.
Krausz Zoltán vállalatépítési mentor szerint a cégtulajdonosoknak világos vízióval kellene rendelkezniük arról, hogy milyen társaságot szeretnének maguk körül látni 1, 5 vagy 10 év múlva. Sajnos a hazai vállalkozásvezetők döntő része nem rendelkezik ilyen jövőképpel, nem tudja körülírni, hogy mit szeretne, hova akar eljutni, így nincs mihez társítani a pontos eszközöket – tette hozzá. Számukra a pályázati felhívások nem a megoldást jelentik, hiszen számos esetben olyan eszközöket szereznek be, amelyekre nem is feltétlen van szükségük. Így pedig jellemzően csak sodródnak – tette hozzá. Az a jó, ha a stratégia szűri meg a pályázatot, ám itthon jellemzően nem ez zajlik – jegyezte meg.
Van, akinek tetszik
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára derűlátóbb a DSP kapcsán. Nem csak azért támogatjuk, mert örökös elnökünkről nevezték el – jegyezte meg. Azt is el kell ismerni, hogy olyan területeken segíti a hazai vállalkozásokat, amelyek ma a leginkább problémásnak mondhatóak. Fejlesztési forrásokhoz juthatnak, alultőkésítettek és nincsenek olyan pénzeik, amelyek révén szintet tudnának lépni. Erre a Tőke- vagy a 1+1 beruházás-élénkítő támogatási program is lehetőséget nyújt. Ezekkel mód van arra, hogy egyik lépcsőről a másikra kerüljenek. A program abból a szempontból is üdvözlendő, hogy a vállalkozások száma immár két éve folyamatosan csökken.
Havonta átlagosan 1000 cég tűnik el, ami nagyon sok
– fogalmazott. Ezt a trendet meg kell állítani, s ebben érdemi segítséget nyújthat a DSP. Sok más egyéb mellett a Tőkeprogram alágnak üzenete is van, mert számos társaság bezárkózik, nem enged be házon belül senkit. Ezáltal egyfajta szemléletváltás is elkezdődhet körükben, hogy nem kell idegenkedni a külső befektetőktől, tőkétől, sőt, általuk szintlépésre nyílhat mód. Éppen ezekért a lehetőségekért mindenképpen jó dolog, hogy elindult a program.
Gazdasági csodavárás
Tapintható csodavárás jellemzi a kormány, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kommunikációját az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádióban pénteken újfent arról beszélt, hogy szerinte 2025 „fantasztikus év lesz”. Ezt jelzi a tervezett 3 százalék feletti gazdasági növekedés is, amit az „Új Gazdaságpolitikai Akcióterv” segítségével akarnak elérni. A terv két pillérre épül, egyrészt a lakástámogatási rendszer kisebb átalakítására, s ezzel az építőipar felpörgetésére, másrészt a Demján Sándor Programra (DSP), amely idén „összesen 1 400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis-, és középvállalkozások versenyképességének és termelékenységének növelése, exporttevékenységük ösztönzése és méretugrásuk elősegítése érdekében”.
Fontos a megjegyezni, hogy 1400 milliárd forint „megmozgatásról” van szó, azaz a DSP inkább kedvezményes hiteleket jelent, mintsem vissza nem térdeltetendő támogatásokat. A költségvetés sem dúskál a felesleges százmilliárdokban, ezért választották azt a megoldást, hogy a bankrendszer pénzéből, a hitelezés növelésével próbálják élénkíteni a gazdaságot. Ezt támasztja alá, hogy
a 2025-ös költségvetésben a Demján Sándor Programra egy fillér kiadást sem irányoztak elő.
Ugyanakkor lapunk számításai szerint a 2025-ös költségvetésben vállalkozásfejlesztési célokra mintegy 410 milliárd forintos kiadást terveznek, ami 30 milliárd forinttal magasabb a tavalyi hasonló kiadásoknál. Ráadásul ez a 410 milliárd nem csak a kkv-j, hanem a hazai nagyvállalatok, a NER-cégek és a külföldi beruházókat is hivatott támogatni.
