A három nagy fővárosi cég vezetője közül csupán egy állította biztosan, hogy elindul a Tisza Párt vezette tulajdonosi bizottság által összeállított pályázaton – derült ki a Népszavának adott válaszokból.
„Ahogy a legutóbbi felhíváskor, 2024 őszén is megtettem, a következő alkalommal is pályázni kívánok a BKK vezérigazgatói pozíciójára, hogy lehetőséget kaphassak az élhető Budapestért eddig végzett munkám folytatására” – mondta lapunknak Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. Mint írta: számára természetes, hogy „egy cégvezetőnek időről időre meg kell magát méretnie. Abban a piaci környezetben, ahol vezetői tapasztalatokat szereztem korábban, ez bevett gyakorlat, és én magam is így érzem egészségesnek a vezetői működést.” De emellett egy közszolgáltatást végző cég esetében kiemelten fontosnak tartja a transzparenciát, így örömmel bemutatná, hogy mit ért el a BKK a vezetésével az elmúlt négy évben, illetve azt is, hogyan kívánja folytatni a megkezdett munkát, „mit képviselnék a jövőben is következetesen a BKK élén.”
Walter Katalin a Forbes legbefolyásosabb magyar nőket felsorakoztató listáján tavaly ismét előrelépett egyet, megelőzve Orbán Ráhelt, a kormányfő lányát is. Vélhetőleg az üzleti világban ennél jobb ajánlat is akadna számára. A BKK élére 2021-ben a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) vezérigazgatói székéből ült át, miután részt vett a budapesti „Stadtwerke” modell kidolgozásában. Az ennek nyomán létrejövő Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. élére azonban Mártha Imrét nevezték ki. Mártha korántsem ilyen lelkes, a Népszava folytatásra vonatkozó szándékait firtató kérdésére sajtóosztályával üzente meg, hogy „a jelzett témában nem kíván nyilatkozni”. Az előző pályázaton tavaly szeptemberben mindenesetre elindult.
A Tarlós-érából ritka kivételként megmaradt Bolla Tibor, a BKV első embere szintén pályázott szeptemberben, most óvatosan csak annyit válaszolt lapunknak, hogy a „fővárosi cégvezetői pályázat kiírásáról nincs információm, így kérdéseire érdemi választ adni nem áll módomban”.
3-as metró: a 225 milliárd forintos felújításba nem fért bele a vonatirányítási rendszer cseréje, de a BKV-nak a rángatózó szerelvényekre is van magyarázataAz új cégvezetői pályázatot a Tisza frakcióvezetőjének, Ordas Eszternek a javaslatára január végéig kell kiírnia a szintén tiszás Orbán Árpád vezette Tulajdonosi Bizottságnak. A grémium egyelőre nem jelezte, mikor ül össze. Így nem ismert „az objektív kritériumokon alapuló, széles körű részvételt biztosító pályázat” feltételrendszere. A Tisza fentiekről szóló határozati javaslatában egyébként versenyképes bérezést ígért a kiemelkedő szakmai kompetenciák biztosítása érdekében. Ez merész vállalás a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetében, az üzleti világban kapós szakemberek a fővárosi cégvezetőknél jóval többet keresnek.
Az átláthatóság mellett kardoskodó Tisza eredetileg titkos pályázatot szeretett volna, de Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal vezetője felhívta a figyelmüket ennek kivitelezhetetlenségére. Az új verdikt szerint a pályázók személyiségi jogait a legnagyobb mértékig tiszteletben tartják, titokban azonban nem tartható. A fenti előterjesztésről szóló vitában Vitézy Dávid a Podmaniczky Mozgalom vezetője felvetette, hogy a feladat bizottsághoz rendelésével a korábbiakhoz hasonlóan a közgyűlésnek most sem lesz belelátása a pályázat lebonyolításába, így az sem tudható, milyen szempontok szerint választanak. Kérdésére, miszerint ki vesz majd részt az értékelésben, Karácsony Gergely azt válaszolta, hogy ennek kimunkálása is a bizottság feladata lesz. A személyekre vonatkozó javaslatot viszont a törvény adta jogánál fogva ő teszi majd meg a Főváros Közgyűlésnek, amelyre ilyen formán továbbra is csupán a szavazás marad.
Jönnek a testkamerával felszerelt a BKK-ellenőrök, elsőként a kevésbé biztonságosnak ítélt járatokon fognak megjelenniFormailag megnyugtató, cserébe lelassuló
Az évek óta pénzügyi satuban működő cégek körüli bizonytalanságot a pályázaton túl az is fokozza, hogy a Tisza bojkottja miatt nem sikerült új igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagokat választani, márpedig ez a törvényes működés alapfeltétele, ennek hiányában a társaságok felszámolását kezdeményezheti a cégbíróság. Karácsony egy huszárvágással úgy oldotta fel a helyzetet, hogy a cégek igazgató tanácsainak jogkörét – így például a közbeszerzésekről szóló döntéseket – a közgyűlés hatáskörévé tették, míg az felügyelőbizottságokba hivatalnokokat ültettek be. A formailag megnyugtató lépés, a gyakorlatban a MÁV-hoz hasonlatosan lelassuló döntéshozatalhoz vezethet.
Itt érdemes megemlíteni: Karácsony az új ciklus nyitányakor még azt mondta az új ellenzék cégvezetői kinevezések elvételével, illetve a Fővárosi Közgyűlés működését alapvetően meghatározó szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) átalakításával kapcsolatban, hogy „nem tudom elfogadni azokat a módosítási szándékokat, amelyek a főpolgármestert gyámság alá akarnák helyezni”. Kijelentette, hogy a cégvezetők kinevezésére és elszámoltatására, illetve a két közgyűlés közötti egyszemélyi döntéshozatalra vonatkozó jogáról nem hajlandó lemondani, mivel a közszolgáltatások működtetéséért a főpolgármester felel. A 2025-ös költségvetés elfogadása – úgy tűnik – fontosabb volt. A decemberi közgyűlésen az szmsz korábban visszadobott módosítását is előterjesztette, amelyet el is fogadott a közgyűlés.
Az első cégáldozat
Az idei költségvetésben eredetileg is a korábbinál jóval kevesebbet 475 millió forintot tervezett be a városvezetés a Budapest Brand Zrt. céljaira, ám ezt az összeget – elsősorban Vitézy Dávid módosítói miatt – végül teljes egészében más célokra fordítják. Karácsony ezt a költségvetés elfogadása érdekében hozott áldozatként értékelte, de úgy vélte, hogy a saját bevételek is elegendőek lesznek a működéshez. A cégvezető Faix Csaba nem így látta: „a kialakult helyzetben szinte az összes szakmai programunkat törölni kellett vagy fel kellett függeszteni”
