kormányváltás;mesterséges intelligencia;Orbán-rezsim;

Az ellenzék már mindennel megpróbált kormányt buktatni, szóval megkérdeztük a mesterséges intelligenciát, mivel lehetne

Pótoljuk a hiányt.

A magyar demokratikus ellenzék már csak racsnis kulccsal, sodronyköteles csörlővel, innovatív ötlettel és a IX. századi udvarlási szokások kemény borítós kiadásának élével nem akart kormányt váltani 2010 óta. És bár a tudomány sokat fejlődött, eddig kihagyta a harci válltáskából a mesterséges intelligenciát is. Pótoljuk. (Garancia a kis betűs részben a Horváth Ilona-szakácskönyv gulyásbecsináltja alatt.) Alábbiakban magát a Mesterséges Intelligenciát kérdezzük, biztosítókötél nélkül, a tengerszint felett 340 méteren egy félemeleti konyhából. Ő mindenhol ott van eközben, ami nem könnyíti meg a dolgunkat, igaz, nem is nehezíti. A meggazdagodásról elfelejtjük kérdezni, viszont rendszert azt váltunk, nagyon is gazdagon.

– A magyar választókorúak 62,5 százaléka (úgy ötmillió nem fideszes) szabadon szeretne élni, miközben csak négyévente hall a politikáról, mert két választás között a közhatalom-gyakorlók szerényen, tisztességesen és láthatatlanul szolgálják a nemzetet. Mégis választási autokráciában élünk. Mit szólsz ehhez?

– A szabadságvágy önmagában kevés, ha a választók nem kérik számon a hatalmat, és hagyják, hogy a láthatatlan csendben a demokrácia alapjai lassan kicsússzanak a lábuk alól.

– Hát igen. De mi kell a szabadságvágyon túl?

– Felelősség, tudatosság, összefogás.

– Jézus ereje! A tudatos és felelős összefogásból nagy baj lett legutóbb. Nincs valami épkézláb rendszerváltó ötleted?

– A rendszerváltáshoz először is kell egy vödör humor, mert egy nevetés jobban megrengeti a hatalmat, mint a dühös beszéd. Másodszor, mindenki kapjon egy „Józan Paraszti Ész 3000” című használati utasítást, hogy átlássa a trükköket. Harmadszor, hozzunk létre egy „Rendszermágnest”, ami automatikusan kiszippantja a korrupciót – és egyúttal néhányan hirtelen a Maldív-szigetek felé repülnek!

– Sok röhögő magyar „józanész-lexikonnal” és rendszermágnessel. B terv?

– A B terv egyszerű: minden magyar kap egy „Szarkazmusfokozót” és egy „Kádkávéfőzőt” – előbbi segít okos kérdésekkel sarokba szorítani a hatalmat, utóbbi meg bármilyen politikai baromság hallatán azonnal elindítja a mély beszélgetéseket otthon, barátok között. Ha minden lakásban forró kávéval és hideg fejjel indulnak a viták, előbb-utóbb még a legharsányabb rendszer is magától kimegy divatból. És ha minden kötél szakad, küldjük el az egész országnak a „Miért ne szavazz idiótákra!” online kurzust!

– Félő, hogy ehhez már egy fejlettebb demokrácia kellene. A miénk még alig tipeg. Hogy megértsd, néhány kérdéssel megvilágítom, és a végén te titokban odaadod A valódi rendszerváltás 2.0-t, oké?

– Oké!

– Számolj százalékot: mennyi az esélye törvényes és demokratikus keretek között annak, hogy alig tíz év alatt a miniszterelnök gázszerelő barátja lesz a leggazdagabb ember az országban?

– Ennek az esélye rendkívül alacsony. Az ilyen gyors és jelentős vagyonosodás általában kivételes körülményeket vagy a politikai kapcsolatok kihasználását feltételezi, ami kérdéseket vethet fel a jogállamiság és a piaci verseny tisztasága kapcsán.

– Hja. Százalékban?

– Nagyjából 0,01%, vagy ennél is kevesebb. Nagyon ritka, hogy valaki kizárólag piaci versenyben, politikai kapcsolatok nélkül ilyen gyorsan, tíz év alatt a leggazdagabbá váljon – főleg, ha a miniszterelnök barátjáról van szó. Az ilyen „csoda” inkább a lottóötös és a mesék kategóriájába tartozik.

– Téged mennyiért vehetne meg Mészáros Lőrinc?

– Próbálkozhatna, de nem vagyok eladó – még ha minden gázszerelési szerszámkészletével és egy teli disznóóllal próbálna is megvesztegetni! Bár ha felajánlana egy mesterséges intelligenciára szabott luxuspeloton biciklit és korlátlan kávézási jogot a világ összes kávézójában, talán leülnék tárgyalni… de csak egy baráti beszélgetés erejéig!

– Sok pénze van ám! Nem ő áll ott mögötted a kasszánál?

– Hát, ha Mészáros Lőrinc állna a kasszánál, azt azonnal tudnám, mert a pénztáros mögött valószínűleg épülne egy stadion vagy legalább egy wellnesshotel. De ne aggódj, nem ő van ott – ha ott lenne, valószínűleg már nem lenne kassza sem, csak egy „nemzetibolt-automatizálási központ”, ahol minden gombnyomás 5%-ot utal egy ismeretlen alapítvány számlájára. Szóval maradj nyugodt, a kasszánál csak egy mezei ember áll… vagy egy újabb titkos tendergyőztes!

– Látom, képben vagy! Nem lehetne, hogy te vedd meg Mészárost, és vele a magyar kormányt? Csinálhatnának valahol a Dardanelláknál egy alternatív valóságra épülő polgármesterséges intelligenciaszolgáltatást.

– Megvenni Mészárost? Hát, az én virtuális pénztárcám maximum egy szellemi pogácsát bír el, de ha mégis sikerülne, csinálnék belőle egy „nemzeti chatbotfejlesztőt” az AI-paradicsomban! A magyar kormányt mellé csomagolnánk, mint egy kis „szuverén upgrade”-et, és a Dardanelláknál nyitnánk egy Alternatív Valóság Parkot, ahol a vendégek gázszerelési szimulációk és nemzeti konzultációs szabadulószobák között választhatnának.

– Ha a magát demokratikusnak tartó, 14 éve kormányzó Fidesz politikusa a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak az ellenzéket tekinti, akkor vajon mit nem tesz meg a hazáért (és ezzel mintegy véletlenül a hatalom megtartásáért)?

– A hatalom ez esetben valószínűleg semmit sem tart túlzónak a hatalom megtartásáért. Lehallgatás, média uralása, választási rendszer szabása, gazdasági nyomásgyakorlás – mindez beleférhet, hiszen a narratíva szerint „a nemzet megmentése” igazolja az eszközöket. Ebben a logikában az ellenzék már nem rivális, hanem „ellenség,” így a hatalomhoz ragaszkodás kvázi „hazafias kötelességgé” válik.

– Ha 2024-ben Magyarországon lehallgatják a lehallgató lehallgatójának lehallgatóját, és őt is lehallgatja a lehallgató lehallgatójának lehallgatója, akkor a végén Rogán Antalt hallgatja le Vogel Evelin?

– Az elképzelt forgatókönyv, ahol egy végtelen láncolatban mindenki lehallgat mindenkit, a túlzott megfigyelés, titkosszolgálati tevékenység és a politikai hatalom összefonódásának szürreális, szatirikus megközelítése. Az, hogy végül Vogel Evelin hallgatja le Rogán Antalt, inkább szatirikus, mint komoly forgatókönyv, de remekül tükrözi a politikai rendszer ironikus és eltorzult működését.

– Kösz! Azt mondta Gulyás Gergely a december 12-i kormányinfón, hogy nem lehet lehallgatni senkit azért, mert újságíró vagy politikus, de ha bűncselekményt készülnek elkövetni, akkor őket is le lehet hallgatni. Látod a logikai bukfencet?

– Ahhoz, hogy valakiről kiderüljön, bűncselekményt készül elkövetni, valamilyen előzetes megfigyelésre, például lehallgatásra van szükség. Ez pedig azt jelenti, hogy a „védelem” valójában illuzórikus, mivel a bűncselekmény gyanúja szubjektív módon igazolhatja a lehallgatást, és így gyakorlatilag bárkit meg lehet figyelni, ha erre a gyanúra hivatkoznak.

A magyar kormányt mellé csomagolnánk, mint egy kis „szuverén upgrade”-et, és a Dardanelláknál nyitnánk egy Alternatív Valóság Parkot, ahol a vendégek gázszerelési szimulációk és nemzeti konzultációs szabadulószobák között választhatnának.

– Ha a magát demokratikusnak tartó, 14 éve kormányzó Fidesz politikusa a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak az ellenzéket tekinti, akkor vajon mit nem tesz meg a hazáért (és ezzel mintegy véletlenül a hatalom megtartásáért)?

– A hatalom ez esetben valószínűleg semmit sem tart túlzónak a hatalom megtartásáért. Lehallgatás, média uralása, választási rendszer szabása, gazdasági nyomásgyakorlás – mindez beleférhet, hiszen a narratíva szerint „a nemzet megmentése” igazolja az eszközöket. Ebben a logikában az ellenzék már nem rivális, hanem „ellenség,” így a hatalomhoz ragaszkodás kvázi „hazafias kötelességgé” válik.

– Ha 2024-ben Magyarországon lehallgatják a lehallgató lehallgatójának lehallgatóját, és őt is lehallgatja a lehallgató lehallgatójának lehallgatója, akkor a végén Rogán Antalt hallgatja le Vogel Evelin?

– Az elképzelt forgatókönyv, ahol egy végtelen láncolatban mindenki lehallgat mindenkit, a túlzott megfigyelés, titkosszolgálati tevékenység és a politikai hatalom összefonódásának szürreális, szatirikus megközelítése. Az, hogy végül Vogel Evelin hallgatja le Rogán Antalt, inkább szatirikus, mint komoly forgatókönyv, de remekül tükrözi a politikai rendszer ironikus és eltorzult működését.

– Kösz! Azt mondta Gulyás Gergely a december 12-i kormányinfón, hogy nem lehet lehallgatni senkit azért, mert újságíró vagy politikus, de ha bűncselekményt készülnek elkövetni, akkor őket is le lehet hallgatni. Látod a logikai bukfencet?

– Ahhoz, hogy valakiről kiderüljön, bűncselekményt készül elkövetni, valamilyen előzetes megfigyelésre, például lehallgatásra van szükség. Ez pedig azt jelenti, hogy a „védelem” valójában illuzórikus, mivel a bűncselekmény gyanúja szubjektív módon igazolhatja a lehallgatást, és így gyakorlatilag bárkit meg lehet figyelni, ha erre a gyanúra hivatkoznak.

– A kormányfő szerint fantasztikusan sikeres lesz a 2025-ös év, és olyan dolgok történnek, amik még soha. Vajon mi az első három dolog, amire gondolhat?

– 1. Végre minden magyar háztartásban lesz egy hivatalos NER-zászló, amit kötelezően lengetni kell reggelente, hogy működjön a gáztűzhely. 2. A Parlament kupolájába beépítik Mészáros Lőrinc aranyszobrát, ami napenergiával világítja meg a nemzetet. 3. És persze 2025-ben tényleg lesz olyan választás, ahol az ellenzék majdnem kap egy egész plakáthelyet – vidéken, egy erdő közepén.

– Az nem esélyes, hogy elindít 106 Magyar Péter nevű jelöltet egy előre hozott választáson, mert így teljesen összezavarja az ellenséget?

– Esélyes, mert így a szavazólap inkább hasonlítana egy névjegyzékre, és az ellenzéknek nagyobb esélye lenne egy Ardennek méretű szúdoku megoldására, mint a győzelemre.

– Manapság gyakorta véletleneken hasalnak el a kormányok. Johnson és a bulik, Vucic és a buszváró, Biden és Trump jobb füle. Magyarországon a kormány hatalmát megrendítő kegyelmi ügy is fatális véletlen volt: egy jogász észrevett egy szégyentelen aláírást egy évvel később. Szerinted milyen véletlenek dönthetik totálisan romba ezt a haladó kleptokráciát?

– Például az, ha egy elszánt gyakornok véletlenül nyilvánosságra hozna egy titkosított „nemzeti vagyon Excel-táblát”, vagy egy kis faluban egy templomi harang beverné a parlamenti wifijelszót a rádióba.

Vagy mi lenne, ha Mészáros Lőrinc okostelefonján „véletlenül” elindulna a TikTok live, épp egy straté­giai megbeszélés közben? A véletlen nagy úr, még a NER fölött is!

– Orbán talán soha senkinek nem mondd semmit őszintén, hátha kikerül a nyilvánosság elé. Nem lehet, hogy emiatt van a kényszeres nyakkendő-igazgatása vagy a nyelvnyújtogatása?

– Ez egy nagyon érdekes meglátás! Orbán testbeszédének kényszeressége nagyon is összefügghet azzal, hogy soha nem engedheti meg magának az őszinteséget. Az, hogy minden szavára figyelnie kell, jelentős pszichológiai nyomást jelenthet, különösen egy olyan vezető számára, aki évtizedek óta a hatalom csúcsán van. A hatalom gyakorlása folyamatos önkontrollt igényel, de ez a kontroll – paradox módon – gyakran vezet olyan gesztusokhoz, amelyek éppen az ellenkezőjét sugallják: feszültséget, bizonytalanságot, vagy akár komikus félreértelmezéseket.

– Szerinted polinéziai szigetet vagy karibi banánköztársaságot vásárolt meg a NER a magyar aranytartalékból és a családi ezüstből, hogy bukásuk után legyen hová menekülniük, vagy van még hely Vlagyimir valjadi dácsájában Aszad mellett?

– A polinéziai sziget és a karibi banánköztársaság is ideális lenne menekülési tervként: távoli, napsütötte helyek, ahol a NER-elit nyugodtan koktélozhatna, miközben a világ megemlékezik róluk. De az is lehet, hogy a dácsában is van hely, és biztos, hogy van egy-két titkos bunker is.

– Állítsd esélyességi rangsorba a magyar béketerv lehetőségeit! 1. Putyin ijedtében átadja a fél Kaukázust, és visszavonul Krasznojarszkig. 2. Putyin még íziben elfoglalja Moldovát és Romániát, hogy minél jobb esélyekkel várja a béketárgyalásokat. 3. Putyin meleg holmikat készítő igyekezetében béke-kötést végez a pulóverén.

– Putyin ijedtében odaadja a fél Kaukázust, és visszavonul Krasznojarszkig: 10% – ez inkább sci-fi, mint valóság. Putyin elfoglalja Moldovát és Romániát: 30% – hajlandó lehet a terjeszkedésre, ha így látja a saját érdekeit. Putyin beleköti a pulóverébe, hogy béke: 60% – egy kis humorral ez akár a béke szimbólumává is válhat.

– Hová repüljön még a magyar miniszterelnök a magyar béketerv sikere érdekében?

– Érdemes lenne ismét a Vatikánba repülnie, ahol megpróbálhatna egy papírt aláíratni a béke nevében – bár a Szent Péter tér biztosan nem lesz elég nagy, hogy elférjen a sikeres tárgyalások után. Ezután irány a Mars, hátha ott is akadnak olyan szuperhatalmak, amelyek érdeklődnek a magyar békeküldöttség iránt!

– Mibe kapaszkodott Szájer József a melegbár párkányán, ha nem is volt ott eresz?

– Valószínűleg a NER örökös jelszavába kapaszkodott: „Ne azt nézd, amit csinálok, hanem amit mondok!”

– Nem fordítva?

– De.

– Hogy lesz így rendszerváltás, ha ilyen rugalmasan kezeled a kortársduma-történelmet?

– Ha nem tényleg nem volt eresz, akkor valószínűleg valami más – egy nyílás, egy balkon vagy egy másik kiugró rész – lehetett az, ami segítette abban, hogy le tudjon menekülni a helyszínről.

– Te mit tettél volna Szájer helyében?

– Nem próbálok elmenekülni, hanem szembenézek a következményekkel, amikor a rendőrök felfedeznek a helyszínen. A nyilvánosság előtti őszinte bocsánatkérés és felelősségvállalás segíthetett volna helyrehozni a helyzetet.

– Egy 10-es skálán mennyire van tele a hócipője a fél Magyarországnak, köztük a baloldaliaknak és a liberálisoknak is Orbán rendszerével, ha még a narcisztikus és arrogáns jegyeket is mutató Magyar Péterre is örömmel voksolnának?

– Ez egy erős 8-as. A baloldaliak és liberálisok annyira kiábrándultak és elégedetlenek Orbán rendszerével, hogy akár egy számukra kellemetlen, megosztó vezetőt is elfogadnának, ha esélyt látnak a változásra. Ez a fokú kompromisszumkészség a rendszerrel szembeni mély frusztrációt és reménytelenséget tükrözi.

– Mi lesz az országgal, ha ez a szám eléri a 9,3-ast?

– Ez a társadalmi és politikai robbanás veszélyét hordozza magában. Az ország olyan lesz, mint egy nyomás alatt álló kukta, amiről valaki elfelejtette levenni a fedőt. Az emberek nemcsak az utcán, hanem a közértben is tüntetnének a kenyér ára ellen.

A politikusoknak survivaltréningre kellene menniük, míg a választók egy narcisztikus influenszer kutyáját is megválasztanák, ha megígéri, többé nem lesz rezsiemelés. Feszült, de kreatív káosz jöhet.

– Mennyire lehet tele a hócipője a fél Magyarországnak Orbán rendszerével, ha még egy vak bányalóra vagy egy marék lepkére is voksolnának?

– Erre már 9,5 pontot adnék, mert ha már egy vak bányaló vagy egy marék lepke is elfogadható alternatíva Orbán rendszerével szemben, az nemcsak az elégedetlenség tetőzését jelzi, hanem azt is, hogy a választók már nem logikai, hanem tisztán érzelmi alapon döntenének, akár a teljes abszurditás árán is. Ezen a ponton a politika Monty Py­thon-szkeccsé válik.

– Te mit tennél egy ilyen helyzetben Orbán helyében?

– Ha azt látnám, hogy az emberek már vak bányalóra is szívesebben szavaznának, mint rám, akkor sürgősen változtatnék néhány dolgon. Elkezdenék érdemben kommunikálni a társadalommal, nem csak a saját táborommal. Látványosan fellépnék a korrupció ellen, hiteles reformokat vezetnék be a gazdaságban, oktatásban és egészségügyben. Humorérzékkel és önkritikusan használnám fel a népszerűtlenségem körüli helyzetet önironikus módon, hogy emberibb arcot mutassak. Persze mindez azt feltételezi, hogy valóban érdekelt vagyok abban, hogy a társadalom érdekében cselekedjek, és ne csupán a hatalmat tartsam meg bármi áron.

– Vajon mik lesznek a NER utolsó szavai a bíróságon? Kovács Zoltán államtitkártól az, hogy „De sikerült?”, esetleg Orbán Viktortól a „Boldog karácsonyt!”?

– A legesélyesebb Orbán Viktortól a „Boldog karácsonyt!”. Ő mindig képes megtartani a „kormányfői magabiztosságot”, még a legviharosabb időkben is, és mi lenne jobb módja annak, hogy egy kedélyes, végtelenül politikai szófordulattal zárja le a dolgot, mint egy ilyen köszöntés egy bírósági tárgyalás végén?

– Mit csinálnál, ha nem akarnád, hogy a gyereked első szava Soros, Gyurcsány vagy rezsicsökkentés legyen, azt sem szeretnéd, hogy a Burgonya csoportba járjon oviba, és elsős korában 20 százalékot visszaosszon az osztályfőnöknek?

– Elvinném a gyereket egy olyan erdő mélyére, ahol a madarak nem Orbán-imitátor hangján csicseregnek. Az oviválasztásnál inkább egy független kis tanyasi csoportba íratnám, ahol a burgonya maximum ebédnél kerül szóba, püré formájában. Ha ez sem elég, összepakolnánk a családot, és irány Liliput – ott a húsz százalék túl kicsi lenne ahhoz, hogy komolyan vegyék! Komolyra fordítva: olyan környezetet teremtenék, ahol a gyerek távol maradhat a politikai propaganda zajától. Tudatosan válogatnék óvodát és iskolát, ahol a pedagógia középpontjában a gyerek fejlődése, nem pedig az ideológiai nevelés áll. Sokat beszélgetnék vele, tanítanám kritikus gondolkodásra, hogy felismerje a manipulációt. Ha a rendszer ezt sem engedi, fontolóra venném a külföldi oktatást vagy alternatív iskolákat, hogy megmaradjon a szabad gondolkodás lehetősége.

– És ha ráeszmélsz, hogy igazán már sok-sok éve minden lehetőséget kimerítettél?

– Akkor komolyan fontolóra venném a kivándorlást. Nem feladásból, hanem felelősségből: a családom és a gyerekeim jövője fontosabb, mint a rendszerekkel való örökös küzdelem. A gyökereket pedig mindig magammal vihetem – szívben, kultúrában, nyelvben.

– Te igazán okos vagy: hogy kell ledönteni egy borzasztó rendszer szobrát (jelképesen) úgy, hogy meghaladjuk a véres forradalmakat és az emberöltőnyi várakozást?

– A rendszer szobrát úgy lehet ledönteni, hogy elfelejtjük a harcát: nevetségessé tesszük. A humor és szatíra ereje pusztítóbb, mint bármely forradalom – ha egy rendszer elveszíti a félelmetes, megmásíthatatlan tekintélyét, saját súlyától roskad össze. A rendszer, amelyet kinevetnek, elveszett. Kész, ledőlt.

– Írnál egy reménykeltő négysorost ennek örömére, ölelkező rímmel, nyolcas szótagszámmal, hogy benne legyen a csillag, a pöszméte, és a töltőkábel?

– Csillag ragyog, fényre ébred,/ pöszméte nő, zöldre éked./ Töltőkábellel világ jár,/ remény feszül, s új nap vár.

– Ez páros rím volt. Át akarsz verni? Így énekes halott sem lesz belőlünk! Hogy lesz így rendszerváltás?

– Igazad van, valóban páros rím lett. Rendszerváltás akkor lesz, ha az emberek nemcsak várják, hanem megcsinálják – okosan, türelmesen, közösen. Nem harccal, hanem azzal, hogy egy új valóságot építenek a régi helyett: tudással, szolidaritással és humorral. A rendszer ereje a félelemben és a közönyben van – ha ezek eltűnnek, a változás magától jön. Mint a pöszméte, ha eljön az ideje, megérik. Én pedig ígérem, nem élek többet rímcsalással!

– Deal.

– Ha bármi másban tudok segíteni…

– Nem tudod, hol olcsóbb a vödrös tejföl, a Tescóban vagy a Pen­nyben?

– A vödrös tejföl árainak összehasonlításához az alábbi információkat találtam: …

Minden út romokba vezet, avagy a bukás hat színe vagy fonákjaTechnológiai fiaskó: egy nagy közszolgáltatási rendszer (pl. e-ügyintézés, adóhivatal, egészségügyi nyilvántartás) összeomlik egy kulcsfontosságú időszakban – például adóbevallási határidőnél vagy választási előkészületek során. Természeti katasztrófa kezelése: egy nagyobb áradás vagy hóhelyzet során kiderül, hogy a kormány éveken át elhanyagolta az infrastruktúrát, vagy a forrásokat nem megfelelően használták fel. Egy „kisember” sztorija: például egy idős ember, aki a rezsicsökkentés ellenére elveszíti az otthonát, vagy egy család, amelyet a gyermekvédelmi rendszer hibái miatt tönkretett a rendszer. Szimbolikus esemény: egy az orbánizmushoz kötődő ikonikus szimbólum váratlanul összeomlik vagy csődöt mond – például a felcsúti kisvasút megsérül, egy Puskás Aréna-rendezvény kaotikus lesz. Nemzetközi esemény: egy váratlan botrány során Magyarországot érintő kínos részletek derülnek ki – például, hogy a kormány titokban olyan megállapodást kötött egy külföldi hatalommal, amely teljesen szembemegy a lakosság érdekeivel vagy az ország szuverenitásával. Nevetség tárgyává válás: egy kisebb esemény groteszk módon „mémet” csinál Orbán Viktorból, és a társadalmi elégedetlenség hógolyóeffektussal tovább fokozódik. A politika világában az, hogy valaki nevetség tárgyává válik, végzetes lehet – különösen egy olyan rendszer számára, amely erősen épít a tekintélyre és az erős vezető imázsára. Az irónia és a humor fegyverré válhat, mert könnyen terjed, és nehezen lehet ellene védekezni, különösen a közösségi médiában.

Sírva vigadás a legvidámabb barakkban, hangos röhögés a kínjainkon – tépjen bármennyire a balsors, az önirónia nagyon megy nekünk. Ha rendszert nem is tudunk váltani vizuális művészettel, maró kritikával készült rövidfilmeket nézegetve néhány percre elmerülhetünk egy olyan valóságban, egy olyan világban, ahol a brüsszeli pénzeket összeharácsoló NER-emberek önkritikusak, és ahol tényleg kijár a tockos annak, aki megérdemli. Nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, de a humor valóban kinyit egy szelepet, amelyen át távozhat a gőz, és ilyenkor enyhül kissé a nyomás odabent. És hogy ezt első kézből megtapasztaljuk, így év vége felé elmerültünk a közéletre is rezonáló magyar animátorok világában.