Orbán-kormány;lemondás;MTA;ingatlanvagyon;Freund Tamás;

Vagyontárgy. Az Állatorvostudományi Kutatóintézet Hungária körúti épülete

- „Szégyellje magát Freund Tamás” – Heves tiltakozás és gyanús módosítók kísérik az MTA újabb kiárusítását

Előbb kutatóhálózatát vesztette el a Magyar Tudományos Akadémia, most pedig vitatott áron több épületét is elvitte az állam. Sokan csalódtak, Freund Tamás MTA-elnök viszont a jót is látja a változásban.

Szűk többséggel, 53-41 százalék arányban megszavazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése az ingatlanvagyona eladását a kormánynak, amely annak használati jogát továbbadja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak, amit több mint öt évvel ezelőtt csatoltak el az MTA-tól. A hosszúra nyúlt közgyűlési vita eredményeként megszületett döntést Freund Tamás, az MTA elnöke az esemény utáni sajtótájékoztatón nehéznek és történelminek nevezte. Azt mondta, ő a 2020-as megválasztása óta azt az álláspontot képviselte, hogy a kutatóhálózat az MTA „ernyője alatt” lenne a legjobb helyen, ezt próbálta bizonyítani a döntéshozók számára is, és azt tartotta volna a helyes megoldásnak, ha visszakapják a kutatóintézeteket, ez az ingatlankérdést is megoldotta volna. Az elnök azt mondta, egy általuk felkért cég 130,9 milliárd forintra becsülte a kérdéses ingatlanvagyont – amit az MTA-tól való elcsatolás óta is a kutatóközpontok használnak –, amiből le kell vonni azt az összeget, amit a tulajdonjog megszerzése óta az állam az épületekre költött, és a használatból és foglaltságból adódó értékcsökkenést. Így nagyságrendileg 104 milliárdot érhet az ingatlanvagyon, amiért az állam 80 milliárd forintot ajánlott. Ehhez az Akadémia 74,5 milliárd forint vételár és 5,5 milliárd forint költségvetési támogatás formájában jut majd hozzá.

Az MTA még a közgyűlés előtt egy nyilatkozatban indokolta az ingatlanok eladásának szükségességét. Azt írták: a kutatóhálózat 2019-es leválasztásával a kutatóintézetek az Akadémiától független irányítás alá kerültek – költségvetésüket is külön biztosítja az állam –, így az ingatlanok és ingóságok nem követték a hálózat sorsát, azok az MTA köztestületének magántulajdonában maradtak. Az Orbán-kormány egy törvénymódosítással biztosította az ingatlanok ingyenes és határozatlan ideig tartó használatát az intézetek számára, de ezzel különvált az ingatlanok tulajdonjoga és a fenntartásukhoz, fejlesztésükhöz szükséges forrás, valamint az intézetek irányítása, ezt a helyzetet pedig egy Alkotmánybírósági döntés is megerősítette.

„Innentől fogva van egy olyan ingatlanvagyon, aminek a piaci értéke az nulla, úgynevezett lakott ingatlan, és elő van írva, hogy milyen célra lehet csak használni. Ilyen ingatlannak nincs forgalmi értéke” – indokolta az MTA elnöke, miért érzik méltányosnak a 80 milliárdos ajánlatot.

A szerdán született közgyűlési döntés nem elválasztható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat újbóli átszervezésétől, amely elől ezzel az utolsó akadály is elhárult, így akár már csütörtökön szavazhat róla a parlament. 

Freund Tamás úgy érvelt a sajtótájékoztatón: a kormány az MTA és a kutatóintézetek vezetőinek módosítási javaslatait is figyelembe vette a törvényszöveg megalkotásánál, így „már alkalmas arra, hogy valóban egy pozitív jövőképpel rendelkező nemzetközi versenyben is a helyét megállni tudó hálózat jöjjön létre”. Ugyanakkor azt mondta, a közgyűlésen zajlott heves vita és a szoros eredmény elsősorban a kormánnyal szembeni bizalomvesztés eredménye, amit az elmúlt évek többszöri átszervezései és a hazai kutatások általános alulfinanszírozottsága okoz. „Úgy gondolom, hogy ha a jelenlegi nagyon-nagyon válságosnak tűnő gazdasági helyzetében a kormány hajlandó 80 milliárdot erre áldozni, és két éven belül meg akarja duplázni a költségvetését a HUN-REN-nek, az mind-mind azt jelzi: a kormány most komolyan vette, hogy a magyar kutatást és tudományt nemzeti érdek helyzetbe hozni” – mondta Freund Tamás. Hozzátette: ha az átszervezett hálózat szervezeti- és működési szabályzatai és alapító okiratai is ebben a szellemben születnek majd meg, akkor jó irányba indulhat el a hálózat, és megszűnhet a bizalmatlanság. Az elnök abból sem csinált titkot, hogy ő igennel szavazott, és nyugodt lelkiismerettel megy haza. „Tükörbe fogok tudni nézni reggel, ez is biztos” – tette hozzá.

Azt is kiemelte, hogy sokak félelmével ellentétben az eladásból befolyó összeget nem költik el az MTA székházának felújítására. Nagy része, 74 milliárd forint kamatozó állampapírban marad, és nem nyúlhatnak hozzá 2029-ig, amely időpontra a számításaik szerint 14 milliárd forint bevételt fog hozni, ennek egy része fedezi az inflációt, másik részét pedig többek között kutatás-támogatásra költenék.

Korábban az Akadémiai Dolgozók Fóruma többször kifejezte az aggodalmát, hogy az ingatlanok eladása végül az akadémiai vagyon privatizációjához vezethet. Freund Tamás most azt mondta, hogy a parlament elé kerülő új törvénytervezetben benne van az épületek kötött használata, ez elegendő garancia, hogy továbbra is a kutatóintézetek használhatják majd az ingatlanokat, tudományos célokra. Emellett az is sikerült elérniük, hogy a HUN-REN Irányító Testületének tagjait a jövőben az illetékes miniszter és az MTA elnöke közösen javasolhatják majd.

„Sajnálom a barátaimat és volt kollégáimat, akik a lehetetlent kísérlik meg nap mint nap”

A tudósok egy jelentős része csalódott az MTA közgyűlésének döntésében, többeknek fenntartásaik vannak. Gerő Márton, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja arra hívta fel a Népszava figyelmét: amikor az MTA közgyűlése szavazott az ingatlanok eladásáról, még nem ismerhették a HUN-REN átalakításáról szóló törvénytervezethez időközben benyújtott módosítókat. Így a szakszervezet nem látja biztosítottnak, hogy a vagyont a kutatóhálózat érdekében használják majd fel – mondta Gerő Márton.

Stefano Bottoni történész szerint kevésen múlt az MTA becsülete: – Szégyellje magát Freund Tamás, aki előterjesztette az önkifosztást. És szégyellje magát a 182 bátor akadémikus, aki szűk többséget alkotva (53.5%), de mégis lehetővé tette a szégyent. Sajnálom a barátaimat és volt kollégáimat, akik a lehetetlent kísérlik meg nap mint nap: gúzsba kötve táncolni, mintha szabadok lennének, miközben nem azok. És sajnálom azt a sok akadémikust is, aki néha félelmeit és rossz reflexeit legyőzve, az előterjesztés ellen szavazott.”

Az egyik eladott épület. 104 milliárdot érhet az ingatlanvagyon, amiért az állam 80 milliárd forintot ajánlott

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szintén csalódottságát fejezte ki az MTA döntésével kapcsolatban. Ők úgy értelmezik a közgyűlés után kiadott nyilatkozatot, hogy az ingatlaneladás mellett elfogadott másik határozat értelmében a vagyon átadására csak akkor kerülhet sor, ha a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását 2026. január 1-ig elhalasztják, és arról társadalmi vitát folytatnak le. Szerintük, ha ez nem valósul meg, az MTA elnöke nem írhatja alá a konkrét adásvételi szerződéseket. Emellett, bár a közgyűlési szavazás jegyzőkönyve még nem ismert, de az ADF szerint kérdéses, hogy nem történt-e eljárásjogi hiba a szavazás során, tekintettel az MTA saját vagyongazdálkodási szabályzatának az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos előírásaira. „A kialakított vételár az egyetlen ingatlan értékbecslésben szereplő összegnél lényegesen alacsonyabb, az ingó vagyon felértékelésére pedig sor sem került. Az a hivatkozás, hogy az MTA a feltételek elfogadásakor a magyar tudományos kutatás jövőjét tartja szem előtt, vitatható abból a szempontból, hogy a jelenlegi ellentmondásos helyzetet a vagyon tulajdonosa és használója tekintetében ugyanaz hozta létre, amely szereplővel az MTA most szerződni készül: nevezetesen, a magyar állam. Az ingatlanok és az ingó vagyon eladását az MTA igyekezett olyan garanciális feltételekkel megerősíteni, hogy ezek egyrészt tartósan a tudományos kutatóhálózatot szolgálják, másrészt az intézeti autonómia minél kevésbé sérülhessen. Kérdéses, hogy ez tartósan miként érvényesíthető, ha az újjáalakuló HUN-REN vagyongazdálkodását e tekintetben a készülő törvény nem korlátozza” – mondta a Népszavának Péter László az ADF elnöke.

A Kereszténydemokrata Néppárt rendezvényén vendéglátóként működött közre a református püspök, aki meghatározó szerepet játszott az elnöki kegyelmi botrányban.