Benyújtotta az egykori akadémiai kutatóhálózat újbóli átalakításáról szóló törvényjavaslatot Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még kedd este. A tervezetet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóközpontok főigazgatói is csak november 7-én ismerhették meg, egy héttel később pedig már a minisztérium képviselőivel és a hálózat vezetőivel tárgyaltak a részletekről.
Az eredeti törvénytervezettel kapcsolatban az MTA, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is számos aggályt fogalmazott meg. Úgy tűnik, ezeknek egy kisebb, jellemzően technikai kérdéseket érintő részével kapcsolatban a főigazgatóknak sikerült megállapodásrajutniuk a HUN-REN vezetésével – köztük Gulyás Balázs elnökkel –, illetve a kormány képviselőivel, de a kutatóhálózat átalakítása továbbra is számos veszélyt, bizonytalanságot rejt az ADF szerint. Úgy tudják, a főigazgatók azzal a feltétellel támogatták a törvénytervezetet, ha bekerül, hogy a munkáltatói jogok a kutatóközpontoknál maradnak. Mivel ez nem teljesült, attól tartanak, hogy ez nem csak káoszhoz vezet majd, hanem jelentősen növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát.
A dolgozók képviselői szégyenletesnek tartják, hogy a törvény anélkül kerül a parlament elé, hogy a kutatókkal egyeztettek volna.
„Számos kérdés ad okot borúlátásra, minden dolgozó munkáltatója a HUN-REN lesz, nem a kutatóhelyek maguk, és a részletszabályok még csak körvonalakban sem ismertek. A létrejövő szervezet magánjogi kategóriába tartozik majd, azaz elvész az állami ellenőrzés számos formája, mint például az adatnyilvánosság. Az MTA vagyona úgy kerül át a most létrejövő magánjogi szervezethez, hogy afelett minden állami kontroll megszűnik. A kinevezett irányító testület pedig nem külső jelölés útján újul meg, hanem gyakorlatilag önmagukat választják meg a vezetők, mint az alapítványi egyetemeknél. Ez szerintünk előrevetíti az EU-s forrásvesztést” – mondta lapunknak Péter László, az ADF elnöke. A tudósok attól tartanak, hogy az érintett felsőoktatási intézményekhez hasonlóan ők is eleshetnek az intézetek és kutatók munkája szempontjából létfontosságú EU-s forrásoktól. „Régóta hangoztatott határozott álláspontunk az, hogy egyedül a kormány tehet a magyar felsőoktatást és kutatást sújtó katasztrófáról, és ahelyett, hogy a károk enyhítése érdekében mindent megtenne, inkább tovább ront a helyzeten azzal, hogy a kutatóhálózatot is a KEKVA törvény mintájára akarja szabályozni” – utalt az ADF a modellváltó egyetemek miatti vitára egy nyilatkozatban. Emellett követelik, hogy semmiféle új törvényt ne fogadjanak el a kutatóhálózatról, amíg az EU újra nem indítja az Erasmus és Horizon támogatások folyósítását az ezekből a programokból kizárt egyetemeknek. Álláspontjuk szerint a hálózatnak az MTA-hoz kellene visszakerülnie.
Szégyenletes, érthetetlen, csak ront a helyzeten – Kiakadtak a kutatóhálózat átalakítását célzó javaslat miatt az akadémikusokAz ADF többször is kifejezte az aggályát, hogy az új rendszerben gyakorlatilag privatizálnák az Akadémia közvagyonát, hiszen az Alkotmánybíróság határozata szerint már másfél éve rendezni kellett volna az MTA-tól ingyenesen a HUN-REN használatába adott vagyon helyzetét, amit az Országgyűlés eddig elmulasztott megtenni. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke ezzel kapcsolatban a szervezet honlapján múlt héten megjelent írásban igyekezett nyugtatni a kedélyeket: szerinte szó sincs a vagyon privatizálásáról, a kormány azon dolgozik, hogy megegyezzen az MTA-val a kutatóintézetek által használt ingatlanok megvásárlásáról, majd ezt követően ingyenes vagyonjuttatással a HUN-REN tulajdonába kerüljenek. Mint arra Szilágyi Adrienn a TTDSZ képviselője felhívta a Népszava figyelmét: az MTA december 11-én tart rendkívüli közgyűlést, és ahhoz, hogy a kutatóhálózatról szóló törvényt a jelen formájában, a tervezett időpontban december 12-én végszavazásra lehessen bocsátani a parlamentben, arra van szükség, hogy az akadémia beleegyezzen az ingatlanvagyona eladásába. „Izgalmas kérdés, hogy az Akadémia hogyan tudja majd újra definiálni magát ebben a helyzetben, miután elvették a kutatóhálózatát és az ingatlanvagyonát is megvásárolják, és a tervezet szerint a jövőben az kutatóhálózat vezetőségének megválasztásába sem lesz beleszólásuk. Jövőre lesz 200 éves az Akadémia, és kérdés, hogy képes lesz-e valódi támogatójává válni a tudománynak, vagy csak egy kiüresített köztestület lesz” – mondta Szilágyi Adrienn.
