„Az internetes erőszak terjedésével párhuzamosan a női közszereplők elleni támadások gyakorisága is megnőtt, mindennapos fenyegetéssé vált. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb nő indul politikusként választáson majd visel politikai vagy közéleti tisztséget” – így nyitotta meg Lővei Andrea, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője azt az eseményt, amelyet a nemek közti egyenlőség hetének alkalmából tartottak a minap Budapesten.
Mint arra a Council on Foreign Relations friss kutatása rámutat, a nők ellen irányuló online abúzusok száma erősen megnövekedett, és ez nem csak egyéni szinte probléma, a nemek közötti egyensúlyra is és a demokratikus képviseletre is nagyon komoly hatást gyakorol.
Egyes adatok szerint 10-ből 1, mások szerint pedig 10-ből majdnem 4 nő esett már online erőszak áldozatául, a fiatal nők körében ez az arány sokkal magasabb.
A helyzeten tovább rontott a mesterséges intelligencia megjelenése is.
„Manapság már bárki kommentelhet névtelenül, küldhet bántalmazó üzenetet, hamisíthat fényképeket, vagy készíthet deep fake videót” – fogalmazott Lővei Andrea, aki arról is beszélt, az Európai Parlament tavaly állásfoglalásban fejezte ki a me too mozgalom támogatását, és felszólított a nemi alapú erőszak új bűnözési területként való azonosítására. Emellett azt az uniós szabályozást is elfogadták, amely kimondja, nemi szempontból semleges kritériumok alapján kell megállapítani a bértáblákat. Az EU-n belül a nők átlagban 13 százalékkal keresnek kevesebbet a velük azonos munkakörben dolgozó férfiaknál, hazánkban ez a különbség meghaladja a 17 százalékot a 2021-es adatok alapján – hívta fel a figyelmet Lővei, és hozzátette: a bántalmazott nők arányának különbsége még ennél is sokkolóbb. Az EU Alapjogi Ügynökségének 2024-es felmérése szerint
az Európai Unióban a nők 22 százaléka, míg Magyarországon 29 százaléka volt már fizikai, pszichológiai és/vagy szexuális erőszak áldozata.
„A női újságírók 73 százaléka, a parlamenti politikusnők 58 százaléka tapasztalt már online erőszakot egy ENSZ felmérés szerint, és nagyon gyakran megtalálják az online zaklatók az emberjogi, illetve a női jogi szervezeteknél dolgozó nőket is” – hozott újabb adatokat a rendezvényen tartott kerekasztal-beszélgetés moderátora, Inotai Edit, az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Központ főmunkatársa.
A nők még mindig kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiakPardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint ma Magyarországon nincs olyan közéleti szerepet vállaló nő, akit ne érne online zaklatás, politikai világnézettől függetlenül, éppen ezért furcsának tartja, hogy itthon erről alig esik szó. Arról mesélt, ő maga is rengeteg zaklató üzenetet kapott a 2015-16-os menekültválság idején. Ezeknek az üzeneteknek a célja szerinte egyértelműen a megfélemlítés, azaz az illető húzódjon hátrébb, és ne szólaljon meg többet az adott témában. Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke szerint emögött szocializációs okok is húzódnak, nevezetesen, hogy a társadalom még mindig kevésbé fogadja el a nőket politikusi vagy újságírói szerepekben, inkább visszaküldenék őket a konyhába. A nemzetközi politikában több példa is van arra, hogy az ilyen jellegű megfélemlítés sikerrel jár. A korábbi szlovák köztársasági elnök, Zuzana Caputová például olyan mértékű zaklatásnak volt kitéve az online térben, hogy ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy magánéleti okokra hivatkozva az idei választásokon már nem indult el. Sanna Marin korábbi finn miniszterelnököt is rengeteg támadás érte, aki ráadásul fiatal nőként töltötte be ezt a pozíciót, ami kritikusai számára olaj volt a tűzre; neki többek között azért kérdőjelezték meg a rátermettségét, mert bulizott.
Sáfrány Réka szerint a férfiakat és a nőket érő zaklatás abban különbözik, hogy a nőket sokszor a testükre, kinézetükre, az intelligenciájukra utaló lenéző és negatív megjegyzésekkel támadják, és a családjukat, gyerekeiket is belekeverik, amivel az alapvető biztonságérzetüket próbálják megingatni. Mindez a férfi közszereplőket érő zaklatások esetében sokkal kevésbé jellemző. Az érdekvédő éppen ezért úgy gondolja, sokkal szigorúbb szabályozásra lenne szükség, hogy ilyen módszerekkel ne lehessen elriasztani a nőket a közéleti szerepvállalástól.
Vasali Zoltán egyetemi oktató szerint
azzal, hogy Magyarország nem tagja az Isztambuli Egyezménynek, már az offline térben is sokkal nehezebb fellépni ezekkel a problémákkal szemben.
„A politikai nyilvánosságnak és a politikai kommunikációnak ebben az esetben kiemelt felelőssége van. Nem lehet elfeledkezni arról, hogy éppen az elmúlt hetekben indult el Magyarországon egy vita arról, hogyan beszélnek egymással a politikusok” – utalt a Menczer Tamás Magyar Péter csörtére.
Pardavi Márta úgy gondolta, éppen a politikusoknak kellene a legvilágosabban elutasítani az ilyen típusú zaklatást a nőkkel szemben, és szolidaritást vállalni a megtámadottakkal. Emellett törekedni kellene a nők képviseletének javítására a politikában, nagyon sok olyan nemzetközi ajánlás létezik, ami praktikus tanácsokat ad a pártok számára ezzel kapcsolatban.
Sáfrány Emese arra is felhívta a figyelmet, jelenleg a népszerű social media platformok olyan szabályok alapján működnek, amelyek alárendelődnek különböző kereskedelmi, pénzügyi érdekeknek, ezért eltűrik a zaklatók tömeges jelenlétét. „Szerintem ez nem egy törvényszerűség. Mindig úgy beszélünk erről, mintha az online, digitális térnek egyfajta velejárója lenne ez a fajta viselkedés, a kitettség az erőszaknak. Pedig már vannak újfajta platformok is, amik sokkal inkább kontrollálhatók a felhasználók által” – tette hozzá.
Nők az Orbán-rezsimben: bábuk a sakktáblánA férfiak kevesebb mint fele tartja fontosnak az egyenjogúságot
Alapvető közéleti kérdésekről gondolkodik teljesen máshogy a két nem Magyarországon.
Például a férfiak 49 százaléka vallotta, hogy büszke a magyarságára, míg a nők esetében ez csak 37 százalék.
Ami a szociális kérdéseket illeti, nyomban fordul a kocka, a nők 58 százaléka éri nagyobb veszélynek az emberek elszegényedését, míg a férfiaknál ez „csak” 41 százalék – többek között ez derült ki az IDEA Intézet elemzéséből. Az intézet havonta végez különböző felméréseket és ezeket összevetve nem rég készített egy elemzést arról, hogy mit gondolnak a nők a politikában, mennyire különböznek a férfiaktól a pártpreferencia, világnézet, közéleti-politikai gondolkodásban.
Sütő Anna PHD hallgató, social media kutató, az IDEA Intézet kutatási igazgatója lapunknak azt mondta, az talán kevésbé meglepő, hogy ha a kifejezetten a nőkkel kapcsolatos ügyekben vizsgálódnak, akkor is jelentős eltéréseket mutat a két nem véleménye. A női egyenjogúság kapcsán például a nők kétharmada gondolja, hogy ez fontos érték, és van még mit tenni ennek érdekében, a férfiaknak viszont csak 42 százaléka van ezen az állásponton. – A magas számokat az is magyarázza, hogy a fiatal, főleg városi környezetben élő nők egyre inkább tolódnak a progresszívebb irányba, mind a karrierépítés, önrendelkezés, abortusz és a gyermekvállalás kapcsán is – magyarázta Sütő Anna. Például
azzal az állítással, hogy a nemekkel kapcsolatos merev, társadalmi elvárások, a hagyományos nemi szerepek sokszor leszűkítik az egyén szabadságát, választási lehetőségeit, korlátozzák jogait, a nők 46, míg a férfiak csupán 29 százaléka ért egyet.
Sőt, a férfiak 55 százaléka gondolja csak úgy (a nők 69 százaléka), hogy nem lenne szabad más elvárásokat támasztani valakivel szemben azért, mert az illető nő vagy férfi.
Az EU 2026-tól gyorsítaná a nemek közti bérkülönbségek felszámolását, de Magyarország nagyon mélyről indul