A kormány jövőre három százalék feletti növekedéssel számol. Sajnos egyre több olyan előrejelzést ismerhetünk meg, amely ennél szerényebb GDP-gyarapodást jelez 2025-re. Orbán és társai viszont rendíthetetlenek: a jövő évi – hamarosan elfogadásra kerülő - állami költségvetési előirányzatot tehát továbbra is 3,4 százalékos gazdasági bővülésre alapozzák.
Gondolom, nem mondok semmi újat azzal, ha kijelentem, hogy az állami költségvetésnek a legfontosabb bázisa az ország valós gazdasági teljesítménye. Ha az jelentősen eltér a tervezettől a nem kívánt irányba, akkor bizony minden borul. Sajnálatos példa erre a 2023-as év, amikor az eredetileg tervezett 4,1 százalékos GDP növekedés mínusz 0,9 százalékra változott, és ennek megfelelően a GDP-arányos hiány 3,9 százalékról 6,7 százalékra duzzadt. Az idei esztendőben sem jobb a kedvünk: a kitűzött 4,0 százalékos gyarapodás helyett be kell érnünk 0,8 százalékos növekedéssel, és ebből fakadóan a kitűzött 2,9 százalékos hiánycél 4,5 százalékra romlott, de egyes elemzők szerint ez még lehet rosszabb is. Szóval a gazdasági növekedéssel kapcsolatos nagy „mellélövések” magukkal hozták a rendkívül kedvezőtlen költségvetési következményeket is.
Érdemes még néhány szót vesztegetni a 2025. évre vonatkozó - 3,4 százalékos – kormányzati célkitűzésre és az ezzel nem egyező előrejelzésekre:
• az ING és a K&H egyaránt 3 százalék alatti növekedést prognosztizál,
• a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet 2,8 százalékos GDP-növekedést vár,
• az Egyensúly Intézet 2,2 százalékot remél,
• a Moody’s Ratings nemzetközi hitelminősítő jövőre 1,9 százalékos GDP-bővülést jövendöl,
• az Európai Bizottság pedig mindössze 1,8 százalékos magyar gyarapodással kalkulál.
Ha a hazai és nemzetközi előrejelzéseket átlagoljuk, akkor sajnos 2,5 százalék alatti (!) értékhez jutunk, és senki sem számol 3 százalék feletti növekedési mértékkel. Ebből eredően erős kétségeim vannak a gazdasági fejlődés (3,4 százalék) és a 2025. évi költségvetési hiány (irányszám: 3,7 százalék) tarthatóságáról.
Nézzük az alapokat.
• Ipari termelés: 2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak közül kettőben – az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásban, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben – nőtt, tizenegyben visszaesett a termelés. (KSH, november 12.) Az ipari ágazat a nemzetgazdasági szinten mért bruttó hazai termék (GDP) 23-24 százalékát teszi ki, azaz az ágazat dinamikus fejlődése nélkül szinte lehetetlen érzékelhető méretű gazdasági növekedés elérése. Az idei évre a - Nagy Márton miniszter által – korábban megálmodott 4 százalékos gazdasági gyarapodás elmaradásában vastagon benne van az ipar pangása.
• Az építőipar helyzete is aggasztó: 2024 szeptemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,0, az egyéb építményeké 17,0 százalékkal mérséklődött. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,7 százalékkal kisebb volt az augusztusinál. (KSH, november 14.) Minden mutató negatív! Az építőipar és az építőgazdaság az alágakkal együtt a GDP közel 15 százalékát adja!
• A beruházások volumene közel két éve zuhanó repülésben van. Az idei év negyedéves adatai következnek. I. negyedév: mínusz 9,6 százalék, II. negyedév: mínusz 16,8 százalék, III. negyedév: 15,4 százalék. A beruházások értéke/mértéke/volumene direkt hatással van a bruttó hazai termékre (a GDP-re), nem véletlen tehát az ország 2023-as és 2024-es gyenge gazdasági teljesítménye. A fent közölt negatív trend közvetlenül befolyásolta szinte valamennyi fontos nemzetgazdasági ág (ipar, építőipar, mezőgazdaság) csapnivaló teljesítményét. Nem tudni, hogy hol a szakadék alja, de az biztos, hogy értékteremtő befektetések nélkül nincs érdemi gyarapodás!
• Félve jegyzem meg azt is, hogy a 2025. évi költségvetési előirányzatot 397,5 forint/euró árfolyamon számolták. Sokan azt gondoljuk, hogy célszerűbb lett volna négyszázas nagyságrenddel kalkulálni.
A Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat a parlament előtt van. A vitaindító expozét november 27-én (szerdán) a pénzügyminiszter (Varga Mihály) tartotta, és azt ajánlotta a T. Háznak, hogy a nevével jegyzett előterjesztést támogassuk. A benyújtott javaslatról december közepén szavaz az Országgyűlés, a voksolás eredménye már most borítékolható.
November 29-én (pénteken) a kormányfő bejelentette, hogy Varga Mihályt jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére, amely pozíció jövő év márciusától betölthető. Az ország jelenlegi pénzügyminisztere tehát 2025 tavaszától már nem vállalhat felelősséget az állami költségvetés végrehajtásáért, hiszen a törvény erejénél fogva a Magyar Nemzeti Bank intézményesen független a magyar kormánytól, ebből eredően a mindenkori MNB-elnök perszonálisan is önálló, és nem számonkérhető a költségvetés témakörében. (A mostani jelölt személyi függetlenségéről csak annyit, hogy Varga Mihály 1988 óta a Fidesz tagja, a miniszterelnök bizalmi embere.)
Ha esetleg nem jönnek a vágyott gazdasági eredmények és nem teljesülnek a költségvetési törvényben megfogalmazott célok, valamint követelmények, nos, akkor azt fogjuk hallani: nyugalom, 2026 fantasztikus év lesz! De ezt nem Varga Mihály fogja mondani.
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.