Ennek része, hogy kétéves mélypontra esett az árfolyam 415,15-ös szinttel, ami mögött az húzódik meg, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági mutatók és hírek nem a legszebb képet festették Magyarországról. A hazai gazdaság számos adata kedvezőtlen fejleményeket tükröz, ami a forint megítélésének nem tesz jót. Ezek pedig mind megjelennek a jelenlegi gyengülésben, az euróval szembeni 410-415-ös árfolyamban – tette hozzá az előzőekhez Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A piac nem értékelte, hogy nem volt körültekintő a fiskális politika az elmúlt időszakban és nem is igazán várnak ezen a téren a javulást – folytatta a szakember. Az elmúlt időszak hazai gazdasági intézkedései a pénzkínálat bővítését jelezték, ezzel szemben viszont, s erre mindketten rávilágítottak, semmi jele, hogy a blokkolt uniós forrásokat vagy annak csak egy szeletét feloldanák.
Mindezek tetejébe a külső folyamatok sem mutatnak jól. Egyebek mellett a gázárak ismét emelkedésnek indultak, amelyek a hazai külkereskedelmi egyensúlynak nem tesznek jót. Az amerikai választások után a feltörekvő piacokon általános leértékelődés volt, ami lényegében minden, ebbe a körbe sorolt ország devizáján nyomot hagyott. Ez még akár jót is jelenthetne – fogalmazott Kiss Péter. A probléma az, hogy gyengülés mértéke Magyarország és a forint esetében jóval nagyobb volt, mint például Lengyelországnál vagy Csehországnál. Ez pedig már országspecifikus, azaz a befektetők egyáltalán nem tartják megfelelőnek a hazai gazdaságirányítási folyamatokat. Ennek következményei pedig az árfolyamban ütnek vissza, s abban, hogy viszonylag gyorsan eljutottunk az euróval szemben 400-as szintről a 410-415-ös régiókba.
Mindketten megjegyezték, hogy a forint egy gyengülő csatornában van, és a jelek szerint ebből nagyon nehéz lesz kitörni. Az év végén némi erősödésre ugyan van kilátás – jegyezte meg Virovácz Péter -, ám ez technikai jellegű, nem a gazdaságirányításban történő változásoknak vagy a kedvező fordulatnak köszönhető. Ezek alapján, ami korábban a 385-400-as sáv volt, az jövőre már 400-425 közötti tartományt jelent majd. A szűkebb mozgás 410-420 között lehet majd – prognosztizálta az ING Bank szakembere.
Ezt erősíti, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank politikája közötti eltérés fennmarad, sőt a különbség még erősödhet is. Az amerikai kamatkülönbözet pedig így megmarad. Mindez a hazai oldalon azt jelenti, hogy a magyar hozamok esetében is prémiumot várnak el a piacok. Ehhez jön még hozzá, hogy az új amerikai elnök által emlegetett emelt vámtarifák miatti, s ennek árnyékában a globális inflációtól való félelem szintén nem a forint malmára hajtják a vizet. Megszólalóink kitértek arra, hogy a Moody’s hitelminősítő a múlt hét végén stabilról negatívra rontotta a hazai Baa2 adósbesoroláshoz tartozó kilátásokat, de továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot. A hitelminősítő a változtatást az Orbán-kormány lépéseivel, a jelentős uniós forrás elvesztésének a veszélyével, a GDP-növekedés gyengülésével, illetve a költségvetési hiánnyal indokolta. Nyilatkozóink rámutattak azért, ez „csupán” kilátásrontás volt, nem leminősítés, így azért „nem eszik olyan forrón a kását”. A magyar fizetőeszköznek persze nem tesz jót, de drámai fejleményt nem kell ebbe belelátni. Az már sokkal rosszabb következményekkel járna, ha a Fitch Rating napokban esedékes döntésében, már valóban leminősítené az országot. Az kellemetlen ütés lenne. Virovácz azonban hozzátette, ezt egyáltalán nem tartja valószínűnek. Így úgy véli, az említett 400-425 közötti pálya lesz az, ami hosszabb távon látható lesz.
