Miközben szinte már naponta láthatjuk a jeleit annak, hogy Oroszország milyen veszélyes hibrid háborút folytat az Európai Unió ellen, s itthon ezt a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hiszen a kormány egyes illetékesei, s a hozzá közel állók kész tényként közölnek egyes orosz álhíreket, meglepő közvélemény-kutatás látott napvilágot: az Eurobarometer napokban közzétett felmérése szerint az uniós állampolgárok 51 százaléka bízik az Európai Unióban. Ez elsőre nem tűnik elsöprőnek, de 2007 óta ez a legjobb arány. Sőt, a megkérdezettek majdnem háromnegyede, 74 százalék tartja magát uniós állampolgárnak, ami pedig két évtized óta a legmagasabb érték.
A felmérés azt mutatja, hiába jönnek fel ijesztő mértékben Európa különböző államaiban a szélsőséges populisták, egyre többen belátják: az EU-nak nincs alternatívája, s kizárólag a közös Európa segíthet kilábalni a válságos helyzetből. Ezért is hárul most kivételesen fontos szerep a december elsején hivatalba lépett Európai Bizottságra. Hiába kapott csak alig több mint ötven százalékot az uniós parlament tagjaitól – önös érdekekből, vagy a hosszú távú stratégia hiányából fakadóan nem szavazták meg egyes, köztük magyar képviselők – fel kell ismerni: ilyen hatalommal, befolyással még nem rendelkezett a bizottsági elnök. A német-francia tengely teljesen leállt és egyelőre azt sem látjuk, hogy mikor lesz képes újra beindítani a motorját. Németországban a februári előrehozott választásra készülnek, s várhatóan csak tavasszal áll fel az új kabinet. Franciaországban szintén ködös a jövő. Michel Barnier miniszterelnöknek nincs többsége a parlamentben, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos viták miatt a kabinet akár karácsony előtt megbukhat, így új választás fenyeget az országban, ezzel még inkább megrendülhet Emmanuel Macron hatalma. Azé a francia elnöké, aki fontos szerepet játszik az EU külpolitikájának alakításában, s oly sokszor figyelmeztetett már arra, hogy az EU-nak a saját lábára kellene állnia. Giorgia Meloni helyzete mindinkább felértékelődik, hiszen egyfajta közvetítő lehet az EU és a következő amerikai adminisztráció mögött, de az olasz kormányfőnek is egyre több belpolitikai nehézséggel kell szembenéznie a két koalíciós partner, a populista Liga és az Európai Néppárthoz tartozó Forza Italia torzsalkodásai miatt.
Az EU vezető államainak belső konfliktusai nyomán Ursula von der Leyenre hárul az a nehéz feladat, hogy új lendületet adjon az EU-nak. Kihívások márpedig bőven lesznek: Donald Trump hatalomra kerülése komoly veszélyt jelent az európai termékekre tervezett vámterhek miatt. A védelmi ipar fellendítése, s a versenyképesség javítása szintén elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az EU jelentősebb tényezővé váljék a világpolitikában. Az orosz-ukrán háború véget érhet záros határidőn belül, de Ukrajna újjáépítésének oroszlánrésze ugyancsak az EU feladata lesz. Von der Leyen kiemelte: jólétre és biztonságra van szükségük az EU állampolgárainak. Az előbbi különösen ránk férne itt Magyarországon is, némi demokratikus változással karöltve.
