- Amit az Orbán-kormány gazdaságpolitikának hív, az nem más, mint parasztvakítás – Interjú Bokros Lajossal

A kormány az „új lehetőségek”, illetve a „béke” költségvetésének nevezi a jövő évre beterjesztett büdzsét. Ön a két jelző közül, melyiket tartja inkább reálisnak?

Egyiket sem. Nálunk béke van, Ukrajnában pedig - sajnálatos módon – orosz imperialista, hódító háború dúl. Közben a kormány tele aggatta az országot az „új gazdaságpolitikát” ígérő plakátokkal. Ezzel elismeri, hogy eddig rossz gazdaságpolitikát folytatott. Viszont a beterjesztett költségvetés semmi olyan intézkedést nem tartalmaz, ami újdonság lenne. Az új költségvetés a régi rossz gyakorlat folytatása, így folytatódik Magyarország lecsúszása.

A beterjesztett költségvetésben felfedezte legalább írmagját a semleges gazdaságpolitikának?

Ismételtem hangsúlyozom: nincs új gazdaságpolitika! Ez csak propaganda, üres jelszavakkal. Ne keressünk mögötte tartalmat, mert nincs. Nem fedezhető fel új elem a gazdaságpolitikában sem, ami valamiféle „új lehetőségre”, vagy „békeköltségvetésre”, vagy „semleges” gazdaságpolitikára utalna. Ez mind blöff, értelmetlen parasztvakítás. A beterjesztett költségvetés egyenes folytatása az eddig folytatott rossz gazdaságpolitikának, benne a helytelen költségvetési politikával is.

Az idei tervek fontosabb számaiból valóban semmi nem teljesült, a gazdaság lejtmenetben. Jövőre választás előtti év lesz, ösztönözhet ez jobb teljesítményre?

Jobb nem lesz a helyzet. Ha a választás előtti évben a kormány tovább folytatja a felelőtlen túlköltekezést, akkor a magyar államháztartás hiánya nem 6, hanem 8 százaléka lesz a bruttó hazai terméknek, vagy annál is több. Ne felejtse el, hogy a magyar gazdaság két éve stagnál, tehát nincs gazdasági növekedés. Jórészt azért nem teljesülnek a költségvetés főbb számai, mert a gazdaság nem termeli meg azt a szükséges jövedelmet, amire a kormány számított. Nagyobb a hiány, mert az adóbevételek jelentős része elmaradt a tervezettől, miközben az állami kiadásokat nemhogy visszafogták volna, hanem tovább növelték. Ha ez marad a gazdaságpolitika irányvonala, akkor az újabb károkat okoz a magyar gazdaságnak.

Vagyis Ön azt mondja, hogy a kormány aligha osztogathat egy választási győzelem reményében?

Eddig nincs ennek nyoma, de a kormány bármikor módosíthatja a költségvetést, ahogy ez minden évben többször megteszi. Az erre vonatkozó új ötletekre jövő szeptemberig várni kell, s ha bekövetkezik, akkor az a 2026-os költségvetést terheli majd. De majdnem mindegy, hogy mikor szánják rá magukat, mert valószínűleg folytatódik néhai Liska Tibor barátom által megénekelt osztogatva-fosztogatás jól bevált gyakorlata, ahogy eddig szinte mindig.

Az adótörvényeket már elfogadta a parlament, mit szól az inflációkövető adónemekhez, ez közgazdasági lelemény?

Ez tovább fűti majd az inflációt, mert minden tételes adó, aminek az emelése az előző évi inflációs adathoz van kötve, eleve növeli az inflációs várakozásokat. Az inflációt ma elsősorban a kormány okozza túlköltekező és felelőtlen fiskális politikájával. Az MNB a maga helytelen és felelőtlen, pénzbővítő monetáris politikájával tovább gerjeszti. Ennek a fényes bizonyítéka a forint árfolyamának folyamatos romlása, ami teljesen tudatos rontása a magyar nemzeti valutának. Ugyanis a forint értékének csökkentésével szedik vissza azt a többletjövedelmet, amit a költségvetésben kiosztottak. Ugyanez várható jövőre is, tehát az infláció – mindegy, hogy a kormány mit mond - várhatóan nőni fog Magyarországon.

A 415 forintos euró után meddig romolhat még az árfolyam?

Bármeddig, akármeddig! Ha egy országban a költségvetési politika laza, túlköltekező, s ugyanez jellemzi a pénzpolitikát is, akkor arra ösztönzik a bankrendszert is, hogy a hitelezést növeljék, másképp nem lesz növekedés. Ráadásul az utóbbi időben a bérköveteléseknek sem szabnak ésszerű korlátot, sőt, évekre előre ígérnek jelentős minimál-, és átlagbéremelést. Ami ugyancsak parasztvakítás, mert nem világos, hogy mennyi inflációt terveznek, előfordulhat, hogy a számoknak semmi értelme nem lesz és a beígért 1 milliós jövedelem annyit fog érni, mint a mai 600 ezer forintos. Ezt az idő mutatja majd meg.

Van annak jelentősége, hogy Varga Mihály nem 400 forinton felüli, hanem 370 forintos euróárfolyamon számolta ki a költségvetést?

Rosszabb árfolyam nagyobb nyereséget ígér az exportnak, de az importot visszafoghatja. Ha a fogyasztás kevésbé nő, a forgalmiadó-bevételek nem lesznek elegendőek, ami még inkább alááshatja a költségvetés egyensúlyát. A kormány újra érdekelt lesz az infláció ismételt felpörgetésében. Mindig ez a titkos fegyver, amivel a vészesen romló belső egyensúlyt helyreállítják.

Ön egyetért azzal, hogy a magyar kormány az amerikai elnökválasztás utánra halasztotta a költségvetés beterjesztését. Jelent ez bármilyen előnyt?

Szerintem nincs összefüggés az amerikai elnök személye és a hazai költségvetés elfogadásának időpontja között. A magyar költségvetés önálló abban az értelemben, hogy a kormány minden erejével növekedést akar produkálni. Az más kérdés, hogy ez a törekvése ma teljesen eredménytelen, mert a költségvetés mérete olyan nagy, hogy elfojtja a gazdaság, a vállalkozók kezdeményezéseit. A költségvetés szerkezete pedig olyan torz, hogy aláássa a megtakarításokat és a befektetéseket, mert nem hagy lehetőséget a kiszámítható gazdálkodásra. A költségvetés hiánya pedig túl nagy. Egy stagnáló gazdaságban 6 százalékos államháztartási hiány túl sok. S ha végül nem jön az európai uniós pénz sem, akkor – ahogy a korábbi években – a jövő évre tervezett költségvetés is füstbe ment terv marad.

Jöhetnek-e amerikai támogatások, számíthatunk-e bármilyen támogatásra a Donald Trump vezette Amerikától, ahogy Orbán Viktor igyekszik a csodát szuggerálni?

Mit ér az a kormány, amely külső csodáktól várja saját országa fellendülését? Már a kiindulópont helytelen. Az Egyesült Államoknak – bárki is van ott hatalmon – nem annyira fontos Magyarországon, hogy cukorkaosztásba kezdjen, csak azért, mert az elnök szája ízének megfelelő színezetű kormány van nálunk. Ellenkezőleg, az Európai Uniót, így a magyar gazdaságot is sújtó intézkedésekre számíthatunk. Gondoljuk csak bele, mi történik, ha bevezetik az Unió exportját súlyosan érintő vámokat, nyilván ez bennünket is sújt majd. Hiszen az európai partnerekkel együtt mi elsősorban a német gazdaságra vagyunk ráfűzve. A német gazdaság máris recesszióban van, pedig még nincsenek többletvámok.

Ugyanakkor Orbán Viktor rejtélyesen azt mondta, hogy jövőre olyan dolgok is történhetnek majd, mint még soha. Ez nem valami csodavárás jele?

Ne haragudjon, de már a kérdésfeltevést sem értem. Nem látok csodatermelő gépet a világgazdaságban, amely a magyar gazdaság helyzetén – ráadásul a kormány magatartása ellenére - javítani tudna. Csodák nincsenek, hiába szeretné a kormány, hogy legyenek. A magyar társadalom tagjai tudják ezt.

Gondolja, hogy emiatt menekítik a tömegek külföldre a megtakarításaikat?

Igen, és ez jövőre is, ha a kormány gazdaságpolitikája nem változik. A növekvő nyomást a kormányzatra sohasem elsősorban a külföldi tőke távozása, hanem a belföldi megtakarítások euróra váltása és külföldre menekítése okozza. Bizalom nincs, sem a nemzeti valutában, sem a magyar kormányban. Ez egyértelmű jele annak, hogy a kormány zsákutcába került és innen csak hátrálva lehet kijönni.

A pénzügyminiszter, Varga Mihály szerint a kormány legfontosabb célja, hogy emelkedjenek a bérek, több pénz maradjon a családoknál és megerősödjenek a magyar vállalkozások. A két cél nem zárja ki egymást? A cégek ki tudják gazdálkodni a durván megemelt béreket?

Akkor tudnák a vállalkozók – hosszú távon – a magasabb béreket kigazdálkodni, ha javulna a gazdaság termelékenysége és a versenyképessége. De ennek ma semmi jele nincs. Ehhez ugyanis elsősorban új beruházásokra lenne szükség, amelyekre viszont sok vállalkozónak egyszerűen nincs fedezete. És mint mondtam, a hazai befektetők nem bíznak a kormányban. Rövid távon tehát ez a két cél egészen biztosan kizárja egymást. Jólét helyett lesz újabb parasztvakítás.

Pedig óriási csinnadrattával írták alá a nemzeti bérmegállapodást, ami a magasabb béreket garantálná. Lehetnek rövid távon mégis a családok a költségvetés nyertesei?

Ezt már 14 éve hazudja a kormány, tehát nincs jelentősége. Gondolja meg, hogy a forint romlásával, illetve az Európa-bajnok magyarországi inflációval mennyi mindent vettek már vissza azokból a támogatásokból, amiket az egyik kezükkel maguk nyújtanak. Megint arról van szó, hogy a gyerekek utáni kedvezményt a személyi jövedelemadóban növelik, de az alacsony jövedelműek nem keresnek eleget ahhoz, hogy a támogatásokat igénybe vegyék. Tehát csak a jómódúak, a magasabb jövedelműek járnak jól, a szegények viszont semmit sem kapnak. Ez pedig tovább fokozza az országban a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket, ami a társadalom szétszakadását erősíti.

Ha az állam 38 739 milliárdos bevételt tervez jövőre, abból hogyan tud majd, 42 862 milliárdot elkölteni, ha nem jönnek az uniós pénzek? A 72 százalékos költségvetési hiány miatt a törvény tiltja újabb hitelek felvételét. Mi lesz így?

Akkor majd megváltoztatják a törvényt és újabb hiteleket fog a kormány felvenni. Mindig ez történik, hisz a kormány sem akarhatja, hogy államcsőd következzen be, mert az sokkal rosszabb, mint a további eladósodás.

Bekövetkezhet államcsőd is?

Én leszek az országban a legutolsó, aki ennek rémképét felfesti.

Nem beszéltünk arról, hogy mielőtt a kormány beterjesztette volna a béke költségvetését, az ukrajnai háborúra hivatkozva újabb félévvel meghosszabbították a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon. Logikus ez?

Nem azért van Magyarországon rendeleti kormányzás, mert háborús vészhelyzet van, hanem mert a fennálló önkényuralmi rendszernek tetszik a demokrácia utolsó elemének, a parlamentnek a teljes kikapcsolása. Ez a legnagyobb veszély a mai Magyarországon, nem az ukrajnai orosz imperialista beavatkozás.