„Január 20-án első elnöki rendeleteim egyikeként alá fogom írni a szükséges dokumentumokat ahhoz, hogy 25 százalékos általános vámot vessek ki minden Mexikóból és Kanadából érkező termékre, amely a képtelen módon Nyitott Határaikon át az Egyesült Államokba áramlik – fogalmazott Donald Trump republikánus megválasztott elnök saját tulajdonú Truth Social nevű közösségi média felületén. Ezen felül további 10 százalékos vámot ígért minden Kínából érkező import termékre is.
A döntés Trump szerint megtorló szankció az illegális migráció és az országba érkező bűnözésre és drogokra válaszul. „A vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg a drogok, kiváltképp a fentanyl és minden illegális bevándorló inváziója megszűnik az országunkkal szemben” – eddig az internetes közlemény.
Az említett három ország jelenleg az Egyesült Államok három legfontosabb külkereskedelmi partnere, így a vámok vélhetően az amerikai fogyasztói árak azonnali emelkedéséhez és növekvő inflációhoz vezetnek majd,
amelyet először az a megélhetési válságban lévő munkás és alsó-középosztályba fognak megérezni, amelynek voksai Trumpot újra a Fehér Házba juttatták.
Mexikóból döntően kész gépjárműveket, autóalkatrészeket és az importált gyümölcs és zöldség mennyiségének 80 százaléka érkezik, míg Kanada főként szénhidrogéneket (kőolajat és földgázt) importál az USA-ba. Trump folytatná a 2016-2020 között megkezdett vámháborúját Kínával szemben: az ázsiai országból érkező olcsó acélra akár 60 százalékos vámot is kivetne. Ez a kétségtelenül kiugró érték vélhetően nem gyakorol majd jelentős hatást az amerikai gyártókapacitásokra, hiszen a kínai acél arányaiban kis részét képezi a teljes amerikai acélimportnak (idén egyéb beszállítók mellett Mexikó, Kanada és Brazília által szállított éves mennyiség is megelőzi a kínai partnert a Fastmarkets gazdasági oldal kimutatása szerint).
Az agresszív vámpolitika logikus következményei a szankcionált államok részéről kivetett ellenvámok, amelyek hosszabb távú fenntartása és spirálszerű eszkalálódása az USA, Kanada és Mexikó között 1994-ben hatályba lépett és 2020-ban megújított Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA, később USMCA) de facto végét jelentheti. Az említett megállapodás a világ egyik legnagyobb vámmentes kereskedelmi övezetét hozta létre, amely 510 millió ember otthona és a területén évente közel 31 trillió dollár GDP-t állítanak elő. Ennek a megszűnése mindhárom résztvevő számára hátrányos gazdasági következményekkel járna.
A mexikói elnök, Claudia Sheinbaum keddi reakciójában még arra hívta fel a figyelmet, hogy sem a fenyegetés, sem a vámok nem fogják megoldani a migráció és a drogfogyasztás jelentette problémát.
Donald Trump később a Truth Socialön megosztott bejegyzésében dicsekedett el azzal, hogy „kiváló beszélgetést folytatott Claudia Sheinbaum elnökkel, aki beleegyezett a Mexikón át az Egyesült Államokba érkező megállításába és a déli határ hatékony lezárásába. Az igazmondó juhász népmesei alakját nem Donald Trumpról mintázták. Ezt támasztja alá Claudia Sheinbaum válasza is, aki a beszélgetést ekként jellemezte: „Újra elismételjük, hogy Mexikó álláspontja nem a határok lezárása, hanem hidak építése a kormányok és népek között.”
Trump közösségi médiában közzétett bejegyzése után Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is felemelte a telefont és a határvédelemről és a kereskedelemről egyeztetett a megválasztott elnökkel. A kanadai kormányhoz közel álló forrás a CNN-nek „termékenynek” jellemezte a beszélgetést, a kanadai kormányfő és az amerikai elnök pedig megígérte, hogy a következő napokban még kapcsolatban maradnak. „Ez a kapcsolat, amint azt jól tudjuk, még bizonyos munkát igényel, amit el is fogunk végezni” – kommentálta titokzatosan a kilátásba helyezett feszült kereskedelmi kapcsolatot Trudeau.
Trump bejegyzésében Kínával kapcsolatosan külön kiemelte azt, hogy az Amerikában járványként terjedő fentanyl nevű droghoz szükséges alapanyagokat Kínából szállítják Mexikóba és az Egyesült Államokba. Peking a többszöri kérés ellenére sem tett eleget annak a kérésnek, hogy leszámoljon a drogkereskedőkkel és felszámolja csempészútvonalakat. Liu Pengju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője válaszul elmondta: „az elképzelés, miszerint Kína tudatosan engedi a fentanyl alapanyagok beáramlását az Egyesült Államokba teljesen szembemegy a tényekkel és a valósággal. A vámokat illetően pedig Kína azon az állásponton van, hogy az USA-Kína kölcsönösen gyümölcsözőek. Egy kereskedelmi vagy vámháborún egyik fél sem nyer majd – húzta alá a szóvivő.
Donald Trump kilátásba helyezett egy általános 20 százalékos vámot az Európai Unióból érkező összes termékre vonatkozóan, amelyet komolyan kell vennie az európai vezetőknek – nyilatkozott név nélkül a Politicónak az első Trump-adminisztrációban dolgozó gazdasági tanácsadó.
A megválasztott elnök megkísérelheti megkerülni az egységes brüsszeli vámszabályokat, hogy külön-külön egyezhessen meg az európai országokkal. Ez a probléma a hazai piacon is fennállhat, hiszen az egyes vállalatok lobbierejének múlik majd, hogy mely cégek és milyen mértékű mentességet kaphatnak a főszabály szerint általános érvényű vámterhek alól. A kisebb tőke erejű vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek az országos munkáltatónak számító, ezáltal Washingtonban is jelentősebb politikai befolyással bíró nagyvállalatokkal szemben.
