Sajtóértesülések alapján az ATACMS rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésére vonatkozó engedélyt Joe Biden amerikai elnök egyelőre kifejezetten a Kurszki területen észak-koreai segítséggel készülő orosz ellentámadás elleni ukrán védekezéshez adta meg. Ukrajna tehát ottani műveleteinek támogatására használhatja ezeket az eszközöket - mondta a Népszavának Jójárt Krisztián elemző. Az ukránok persze bízhatnak abban, hogy adott esetben más célpontokat is támadhatnak majd a rakéta mintegy 300 kilométeres hatótávolságán belül.
Az NKE John Lukacs Intézetének orosz biztonságpolitikával foglalkozó szakértője ugyanakkor „nagyon meglepődne”, ha amerikai részről engedélyeznék, hogy különböző infrastruktúra-elemeket, például olajfinomítókat, hőerőműveket vagy hasonló célokat támadjanak, ami azért volna fontos Ukrajna számára, hogy elrettentse az oroszokat az ukrán kritikus infrastruktúra szisztematikus pusztításától. „Valószínű, hogy erre nem kapnak engedélyt, tehát kifejezetten katonai célokat fognak majd az ukránok támadni ezekkel az eszközökkel.”
A kérdésre, hogy a célpontok kiválasztásához is amerikai jóváhagyásra van-e szükségük, igennel felelt. Ezeknek a rakéta-sorozatvetőből indítható nyugati fegyvereknek a hatékony használata alapvetően az Egyesült Államok megfelelő műholdas felderítési támogatásához van kötve. Az ukránok maguk is tudják saját felderítési információikból, hogy hol van egy adott cél, deaz eredményes csapásméréshez a pontos célkoordinátákat már jellemzően az amerikaiak küldik meg az ukránoknak.
Ez igaz, más hasonló eszközök esetében is. A Biden-döntésről beszámoló sajtóforrások pedzegették, hogy az ATACMS mellett vélhetően a brit-francia Storm Shadow/SCALP-EG robotrepülők használatát is engedélyezheti a távozó Biden-adminisztráció, hiszen elvben a franciák meg a britek már korábban hozzájárultak ehhez. Az ukrán vezetésnek ez fontos lenne. Az amerikai engedély azért kell ezekhez - mondta Jójárt Krisztián -, mivel egy amerikai egy navigációs rendszert és az általuk átadott geoinformatikai adatokat használnak hozzájuk.
Először lőttek ki amerikai ATACMS rakétákat oroszországi célpontokra az ukránok, egy katonai bázist vettek célbaEzért is mondta azt Vlagyimir Putyin már szeptemberben, hogy ha az amerikaiak jóváhagyják ezeket, az az ő olvasatukban azt jelenti, hogy a NATO közvetlenül bekapcsolódik ebbe a háborúba, hiszen ők úgy tudják, hogy az ukránok nem tudják ezeket a fegyvereket önállóan működtetni.
Az Ukrajnának már leszállított vagy várhatóan szállítandó ATACMS rakéták számát ugyanakkor nem tudni, és nyilván ennek függvénye az, hogy ennek mekkora hatása lesz adott esetben, akárcsak itt a kurszki műveletekre is - mondta. Annyitudható, hogy talán 2400 darab van a Pentagonnak még ezekből az 1991 óta hadrendben lévő ATACMS rakétákból. Egy részüknek azonban szakértők szerint már valószínűleg lejárt a szavatossága. Egy esetleges Kína elleni háború megvívásához ez nem tűnik olyan soknak. A Pentagon ezért valószínűleg nem akar elentős mennyiséget átadni.
Joe Biden engedélyezte, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mérjen csapást célpontokra OroszországbanJójárt Krisztián azt gondolja, hogy nagyságrendileg talán néhány száz darabot kaphat Ukrajna. Azért is nagyon kérdéses, hogy milyen hatással fog ez járni, mert az oroszok nagyon sok olyan ellenlépést tettek már az elektronikai hadviselés terén e fegyverek hatásának csökkentése érdekében, ami miatt egy adott célra jellemzően nem egy ilyen rakétát kell rázúdítani.
A szakértő egyetért azzal, hogy Vlagyimir Putyin elnök által aláírt módosított orosz nukleáris doktrína tegnapi bejelentése egyfajta válasz Biden elnök döntésére, de nem közvetlen fenyegetés atomfegyver bevetésére. Mint elmondta, ez egy az előző 2020-as verziót több ponton módosító nyolc oldalas nyílt stratégiai irat. „Az Oroszországi Föderáció állami politikájának alapjai a nukleáris elrettentés területén” című dokumentum azt részletezi, hogy melyek azok az esetek, amikor Oroszország megfontolás tárgyává teheti, hogy nukleáris válaszlépést ad.
A dokumentum egyik új eleme az, hogy ha tömeges dróntámadás hajt végre Oroszország ellen egy nem nukleáris hatalom, de olyan ország, amelyik nukleáris hatalom által támogatott, akkor az nukleáris válaszcsapást válthat ki orosz részről. "Nyilván a jelen kontextusban ez kifejezetten ráhúzható Ukrajnára." Érdemes megemlíteni, mondta, hogy korábban Oroszország létének fenyegettesége volt a mérlegelés alapfeltétele. Ezt a mostani dokumentum "Oroszország szuverenitásának és területi egységének kritikus fenyegetettségével" váltja fel. Ez ha lehet még elvontabb megfogalmazás. Nehéz pontosan értelmezni, így megítélése nyilván az orosz politikai vezetés belátására van bízva.
Fontos hozzátenni, hogy nyilván a Kreml igyekszik a dokumentumot arra is felhasználni, hogy megijessze a nyugati társadalmakat, "de valójában azt gondolom, hogy nem feltétlenül kell ezt annyira szorosan a jelenlegi kontextusban értelmezni, mint ahogy egyébként a média nagy része magyarázza".
Alapvetően az orosz percepció az, hogy egy NATO-val szemben vívott nagyléptékű háború az a légi-kozmikus térben bontakozna ki, itt játszódnának le a háború kezdeti és döntő műveletei. A szakértő azt gondolja, hogy a dokumentum erre az eshetőségre reflektál elsősorban, immáron belefoglalva azt a forgatókönyvet is, hogy egy ilyen tömeges csapás (drónokkal, ballisztikus rakétákkal, hiperszonikus fegyverekkel, robotrepülőgépekkel stb.) egy amúgy atomfegyverrel nem rendelkező állam (így akár Ukrajna) részéről, vagy annak területéről indul meg Oroszország ellen.
