Változatlanul, vagyis 6,5 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatát – jelentette be Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Monetáris Tanács (MT) kamatdöntő ülése után. A döntés közel egyhangú volt, ám akadt egy tag, aki jelenlegi piaci környezetben is a kamatcsökkentés mellett szavazott annak ellenére, hogy a többség akarata és a piaci várakozások szerint sokáig nem lesz kamatcsökkentés – árulta el az alelnök.
Matolcsy György MNB-elnök mandátuma 2025. március elején jár le, ám az inflációs folyamatok látva az új elnök (aki várhatóan Varga Mihály pénzügyminiszter lehet) megjelenése után sem várható azonnali kamatcsökkentés, így áprilisban, de inkább májusban várható a következő vágás a most legvalószínűbb forgatókönyvek szerint. Virág Barnabás sajtótájékoztatóján nem fukarkodott a héja-üzenetekkel, miszerint geopolitikai feszültségek növelik az inflációs kockázatokat, a kamatcsökkentések további tartós szüneteltetése a jegybank „stabilitásorientált megközelítését” támogatja.
Az árvíz visszafogta az inflációt, de novemberben már jelentős emelkedést várnakOktóberben ugyan a vártnál kisebb mértékben, csak 3,2 százalékra gyorsult az infláció, az év végéig azonban további emelkedés várható, a dezinfláció pedig csak 2025 első negyedében indulhat be a várakozások szerint. Emellett az elmúlt napokban romlott a geopolitikai környezet – például az USA engedélyt adott amerikai fegyverek orosz területen való bevétésére –, vagyis eszkalálódhat az ukrajnai háború, amire reagálva az európai energiaárak emelkedésbe kezdtek, ez pedig növelheti a 2025-ös inflációt. Szintén emelhetik az inflációt a kormányzati adóemelések, illetve az élelmiszerek drágulása. Virág Barnabás rámutatott, hogy ez utóbbi már el is kezdődött a világpiacon a gyenge idei termések miatt. A jegybak alelnöke szerint a forint utóbbi hetekben, hónapokban tapasztalt lejtmenete sem segíti az infláció leszorítását.
Az elmúlt hetekben tovább gyengült a hazai fizetőeszköz, amely elsősorban Donald Trump győzelmének volt következménye, ugyanis a piacok azzal számolnak, hogy a megválasztott amerikai elnök növeli a költségvetési hiányt, ami magasabb USA-kamatokkal, vagyis erősebb dollárral jár. A dollár máris erősödni kezdett, az amerikai befektetésekbe tőke áramlott a feltörekvő piacokról, ezzel gyengítve azok devizáit, így a forintot is. A jegybank érezhetően aggódik a forint elmúlt hetekben látott leértékelődése miatt, emiatt is inkább a 6,5 százalékos alapkamat tartós fennmaradásra kell számítani, hisz ha bekövetkeznek a várt eurózónás és amerikai kamatcsökkentések, akkor a növekvő kamatkülönbözet támaszt adhat a forintnak.
Az MNB 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatotAz MNB alelnöke, illetve az MT értékelése szerint vannak az infláció csökkenésére utaló jelek is, például az, hogy az elmúlt hónapok folyamatos áremelkedésével nem tartott lépést a lakossági kereslet. A felfele és lefele mutató inflációs kockázatokat a jegybank a december végén megjelenő Infláció jelentésében értékeli, de addig is tartósan szigorú monetáris politikára kell számítani.
A forint árfolyama a kamatdöntés bejelentését követően is 407 körül mozgott az euróval szemben. A sajtótájékoztatón elhangzottak nem erősítették érdemben a forintot, egy kisebb átmeneti leszúrást követően az euró jegyzése visszatért a kamatdöntés bejelentését megelőző szintre – értékelte a döntés Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési igazgatója. A bank elemzői idén már nem várnak kamatcsökkentést, értékelésük szerint az MNB már nem fogadna el a jelenleginél gyengébb forintot. Várakozásuk szerint 2025 tavaszától óvatosan újra indulhat a kamatok mérséklése idehaza: jövő év végére 5,75 százalékos alapkamatot várnak.
Egyensúly Intézet: emelkedhet a munkanélküliség
Az Egyensúly Intézet (EI) előrejelzése szerint a magyar GDP 2024-ben 0,6 százalékkal nőhet. A következő években ugyanakkor beindulhat a növekedés, GDP bővülése 2025-ben elérheti a 2,2 százalékot, majd 2026-ban a 2,6 százalékot. A 2,2 százalékos gazdasági növekedés megfelel az elemzői várakozások átlagának, igaz annak alsó felében van. Abban minden elemző egyetért, hogy a kormány által vált 3,4 százalékos növekedés 2025-ben aligha érhető el.
A 2026-os választási év miatt az EI arra számít, hogy a fiskális politika is a fogyasztás élénkítését segítő lépéseket tesz majd. A beruházások mérsékelt növekedését támogathatják a jelentős értékű külföldi befektetések, valamint az EU-s források belföldi folyósításának az év közepétől várható gyorsulása. Az agytröszt úgy számol, hogy a 2024-es átlagos áremelkedés 3,9 százalékos lesz, ami 2025-ben 3,2 százalékra csökken, 2026-ban pedig 4,9 százalékra emelkedik. A monetáris politika továbbra is szigorú, fékezi a gazdaságot. A jegybank nehéz helyzetben van: bár a reálgazdaság állapota szükségessé tenné a kamatvágás folytatását, az árfolyam stabilitását veszélyeztetné a kamatok további csökkentése. Az EI arra számít, hogy a jelenlegi jegybanki vezetés nem fog változtatni a kamaton, a 2025 márciusától felálló új vezetés azonban lazíthat a monetáris politikán.
Az elemzők szerint 2025-ben a euró árfolyama várhatóan a 412–419, 2026-ban pedig a 418–432 forintos sávban fog mozogni.
A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a harmadik negyedévben a foglalkoztatás enyhén csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett. A konjunktúra várható beindulása miatt 2025-ben az Egyensúly Intézet a foglalkoztatottság évi 0,1–0,2 százalékos növekedése mellett a munkanélküliség enyhe emelkedésére számít, emellett a versenyszférában 2024-ben 9,6 százalékos, 2025-ben pedig 4,3 százalékos reálbér-növekedés várható.
Uniós összehasonlításban magas az inflációink
Októberben itthon elmaradt az elemzők által várt mértékű inflációemelkedés, az éves pénzromlás – a KSH módszertana szerint – az előző havi 3 százalékról csak 3,2 százalékra emelkedtek. Az uniós módszertan szerinti magyar infláció kicsit gyorsabban, 3 százalékról 3,4 százalékra nőtt - ez utóbbi adat az uniós inflációs adatok felső harmadában van, a hetedik helyen – derül ki az Eurostat adataiból. (A két adat közötti felmérés módszertana abban különbözik, hogy az Eurostat fogyasztói kosara tartalmazza a turisták magyarországi fogyasztást is.) Októberben az euróövezet inflációs rátája 2 százalék volt, szemben az előző havi 1,7 százalékkal, míg a teljes EU inflációja 2,3 százalékra emelkedett az előző havi 2,1 százalékról. A legalacsonyabb éves rátát Szlovéniában (0,0 százalék), Litvániában és Írországban (mindkettő 0,1 százalék) regisztrálták . A legmagasabb éves drágulást Romániában (5,0 százalék), Belgiumban és Észtországban (mindkettő 4,5 százalék) mérték. 2024 szeptemberéhez képest az éves infláció két tagállamban csökkent, hatban stabil maradt, tizenkilencben emelkedett – közölte az Eurostat.
