Budapest;kuka;rendészet;BKK;

A régi kukák felett eljárt az idő, 9000 új hulladékgyűjtő edényt helyeznek ki 2029 végéig

- Lecserélik az utcai kukákat Budapesten, januárban indul a BKK-rendészet

Bár uniós forrásokra nagy szükség lenne a közlekedésfejlesztéshez, de hiába várja a BKK, nem érkeznek – hangzott el a városfejlesztési bizottság ülésén. 

Napokig figyelt és dokumentált köztéri széklet, a kőbányai metrómegállónál az ott álló biztonsági őrök szeme láttára való vizelés, és a köztisztasági feladatok bizonytalan területi megosztása is szóba került a Vitéz Dávid vezette Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság hétfői ülésén. Téma volt az utcai takarítás tovább számlázása, az iparművészek bevonása a kukatervezésbe, a fővárosiak szelektív szemétgyűjtéssel kapcsolatos edukációja és az uniós támogatások késlekedése is.

Elsőként a Vitézy Dávid által javasolt BKK-rendészet létrehozásáról, és a fővárosi közrendről szóló beszámolót tárgyalta a testület.

A közösségi közlekedési járműveket nem rendeltetésszerűen használók, illetve a többi utast zavarók elleni fellépésre létrehozandó új szervezeti egység január elsejétől kezdi meg működését, tervezetten 75 fővel. 

A tervezett szó elég hangsúlyos, hiszen a jelenlegi 33 fős keretet sem tudja teljesen feltölteni a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI), most 24 ember óvja az utasbiztonságot. Éppen ezért a Budapesti Közlekedési központ (BKK) nem is akar addig lemondani a hasonló feladattal megbízott külsős vagyonőr cég szolgálatáról, amíg meg nem bizonyosodnak arról, hogy lesz elég saját ember.

Januárban indul a BKK-rendészet, 75 fősre tervezik a létszámot

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosi rendészek korlátozott jogokkal rendelkeznek, nem léphetnek fel rendőrként. Nem is szeretnék átvenni ezt a szerepkört. Másrészt mindenkit megnyugtatott, hogy a járművekről leszállított hajléktalanok esetében gondoskodnak arról, hogy valamely ellátó szervezethez kerüljenek, feltéve, hogy erre van hajlandóság. December elsejétől éjszaka is működik a rendészet diszpécserszolgálata és a járművek felügyelete.

A BKK vezérigazgatója, Walter Katalin arról tájékoztatta a bizottságot, hogy megkezdődött a BudapestGo fejlesztése az utasjelzések fogadása érdekében, ezenfelül 24 órás zavarelhárító egység is működik, amelynek feladata a trolik és villamosok elé beparkoló járművek eltakarítása. A bizottság tagjai hosszan vitatkoztak arról, hogy az utcákat hogyan kellene megtisztítani a hajléktalanoktól, mi a rendészek feladata és miként tehetőek biztonságosabbá a közterek és az aluljárók. A Fidesz 24 órás állandó szolgálatot várna valamennyi forgalmas csomópontra.

Még ennél is hosszabb és szétfolyóbb vita alakult ki abból a Fidesz-előterjesztésből, amely 3000 köztéri szemetes visszaszerelését és a köztisztaság erőteljes javítását kérte számon a városvezetésen. 

A Budapesti Közművek (BKM) vezérigazgatója, Mártha Imre nem vette félvállról a kérdést és hosszú, színes-szagos prezentációval készült a bizottsági meghallgatásra. Azt mindjárt az elején igyekezett tisztázni, hogy a budapesti közterek tisztasága, illetve az utcai kukák felszerelése és ürítése nem kizárólagosan a BKM feladata, lévén a fővárosi köztisztasági rendelet értelmében a fővárosi cégnek csak azokon a köztereken kell takarítania, amelyek a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak, márpedig Budapest számos pontján a fővárosi és kerületi, illetve a MÁV vagy éppen a magánterületek gyakorta összeérnek és nehezen szétválaszthatóak, mint például a vitában többször is előkerülő KÖKI terminálnál és környékén.

Mártha Imre azt is elmondta, hogy a koronavírus-járvány idején 3000 kukát szereltek le, amelyből azután 1000 darabot később visszatettek. Jelenleg 14000 darab közterületi hulladékgyűjtő van Budapesten, de ebből csak 11300-at üzemeltet a BKM, a többi ürítése az érintett kerületek, illetve cégek feladata. A BKM által üzemeltetett kukák 80 százalékát a rendszerváltás idejéből származó, 50 literes, zöld színű műanyag kukák teszik ki, ám ezek felett már eljárt az idő. A városvezetés a BKM-mel karöltve úgy döntött, hogy lecseréli ezeket és 9000 új hulladékgyűjtő edényt helyeznek ki 2029 végéig.

A bizottsági ülésen be is mutatták az első 54 tesztkukát, amelyek sötét szürke színűek, oldaluk bordázott, tetejük fém. A tesztelés alatt álló edények jobban ellenállnak a fagynak, hőnek, UV-sugárzásnak, szennyeződéseknek és a rongálásoknak. A kihelyezett edények átlagosan 30, de van, ahol 80 literrel is nagyobbak a korábban használt kukáknál. De többfélét is kipróbálnának, sőt fiatal formatervezőktől is várnak terveket. Mártha Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy a Budapesten több kuka van, mint a német nagyvárosokban. A magyar fővárosban ugyanis 8,2 darab jut ezer lakosra, míg Németország nagyvárosi átlaga 7,2. De többet is kiraknak, ha kapnak rá pénzt.

A köztéri szelektív hulladékgyűjtőkkel kapcsolatban viszont tragikusak a tapasztalataik, ezekbe mindent bedobálnak gondolkodás nélkül. Ezen a lakosság edukációjával mindenképpen javítani kell. Budapesten havonta átlagosan több mint 760 tonna szemetet gyűjtenek be a köztéri kukákból, az úttisztításból származó hulladék mennyisége pedig havonta a 820 tonnát is meghaladja. A beszámolót követő vitába, a különféle utcai ürülékek eltakarításától a szétdobált palackokon át a buszmegállókban évek óta lengedező pókhálókig minden szóba került. Majd másfél órát gyűrték a cégvezetőket a bizottsági tagok. A beszámolókat végül mindkét esetben elfogadták.

Ezt követte az uniós források lehívásáról szóló tájékoztató. Kiss Ambrus bevezetésként közölte, hogy a Magyarországot illető források önkormányzatok számára elérhető támogatásainak alig 4,4 százalékához juthat hozzá a főváros a kormány jelenlegi forráselosztási gyakorlatában, miközben a különböző fővárosi szolgáltatásokat a magyar lakosság 40 százaléka használja. Ráadásul ebben az uniós pénzügyi ciklusban eddig egyetlen eurócentről sem sikerült még támogatási szerződést aláírni a kormánnyal, holott az uniós támogatások kontójára vett trolik már járnak Budapest utcáin, a CAF villamosok is ütemesen érkeznek.

A BKK 154 milliárd forintnak megfelelő uniós támogatásban bízik, ám ennek folyósítására egyelőre hiába várnak, a legtöbb esetben még a felhívás se jelent meg, vagy ahol mégis, ott hiába adták be a pályázatot, választ nem kaptak. Az uniós forrásokból többek között kötött pályás fejlesztéseket, a Göncz Árpád városközponti metrómegálló akadálymentesítésért, kerékpárutakat, járműbeszerzéseket és infrastruktúra-, illetve köztér fejlesztéseket valósítanának meg. 

Némi anyagi ráfordítás kell hozzá, de 96-98 százalékos pontossággal meg lehet állapítani egy hanganyagról, hogy hamis-e – mondja a lapunknak nyilatkozó szakértő.