Mindannyian kaptunk már sürgető hangvételű elektronikus levelet, sms-t például a rendőrség vagy szolgáltatók nevében, hogy azonnal fizessünk be bírságot, számlatartozást. Ha óvatlanok vagyunk, és rákattintunk az üzenetben lévő linkre, hamis oldalra kerülhetünk, és már oda is a bankkártyánk minden adata. De ez a csalási forma szinte gyerekjáték azokhoz képest, ami a technológia fejlődésével ránk vár a jövőben, vetíti előre Böhm István etikus hacker.
Sürgetnek, udvarolnak
Az online csalási kísérletek világában a lehetőségek száma végtelen. A mesés hozamokat ígérő befektetéseken át a hatalmas fizetéssel kecsegtető internetes állásajánlatokig sok mindennel próbálkoznak a csalók. A céljuk általában viszont mindenhol ugyanaz, pénzutalás, bankkártyaadatok vagy megerősítő kódok megszerzése, esetleg valamilyen rosszindulatú vagy képernyőmegosztó program telepítése az áldozat számítógépére vagy telefonjára, részletezi Böhm István. Az interneten leggyakrabban a piactereken lehet belefutni csalókba. Ilyenkor általában megpróbálják rávenni a vásárlót, hogy átutalás helyett egy hamis oldalon fizessen, és ezzel megszerezzék a bankkártya adatait. Az eladókat pedig főleg azzal szedik rá, hogy a vevő állítása szerint előre rendezte a futár és a termék vételárát is, azonban az eladónak előre ki kellene fizetnie a szállítást, és majd a termék vevőhöz érkezésekor kapja meg a teljes, addig zárolt összeget. Természetesen a szállítási költséget egy hamis csomagszállító oldalon kell az eladónak kifizetnie, és ezzel a szállítási költség összegén túlmenően a kártyaadatait is a csaló rendelkezésére bocsátja.
Bankok nevében gyakran érkeznek hívások csalóktól. Gyakori, hogy a bankkártyaadatainkra pályáznak, vagy valamilyen trükkel egy kémprogramot szeretnének telepíteni a számítógépünkre vagy okostelefonunkra. Az sem ritka, ha azzal ijesztgetnek, hogy épp feltörték a számlánkat, és csak azzal menthetjük meg a pénzünk, ha egy biztonságos bankszámlára átutaljuk. Ilyenkor érdemes letenni, és visszahívni a számlavezető bankunk ügyfélszolgálatát a hivatalos telefonszámukon, hogy meggyőződhessünk a megkeresés valódiságáról.
Legyünk résen, mert a csalók akár a hívószámot is meg tudják hamisítani (erről a Visszhang 2023. október 14-i számában írtunk), ezért hiába tűnik úgy elsőre, hogy megbízható helyről érkezett a hívás.
És itt van a talán egyik legalávalóbb csalási forma, amikor érzelmeket manipulálnak az elkövetők. Megesik, hogy csalók a közösségi hálókon keresik fel magányos áldozatukat, hetekig, akár hónapokig beszélgetnek vele, udvarolnak neki, hogy a bizalmába férkőzzenek. Ha ez sikerül, akkor különböző manipulációs technikákkal megpróbálnak pénzt kicsalni belőle, vagy rábeszélni valamilyen hamis befektetésre. Ha egy rendkívül vonzó ember ír ránk ismeretlenül, javasolja Böhm István, aki nem tud hetekig, hónapokig találkozni velünk, akkor kezdjünk el gyanakodni.
Arcot, hangot lopnak
Ki ne akarna gyorsan sok pénzt keresni? A csalók nem haboznak kihasználni ezt a gyengeségünket. A kripto-, azaz digitális valuták, mint a bitcoin piaca iránt fellángolt a lelkesedés, mert jó hozammal kecsegtetnek. Böhm István azonban csak azoknak javasolja az ezzel kapcsolatos befektetéseket, akik előtte már alaposan utánajártak a működésének és a kapcsolódó kockázatoknak, de ilyenkor is érdemes csak a legismertebb szolgáltatókat és váltókat választani.
„Leginkább a kriptovalutákat érintő csalásokkal kell vigyázni. Ha időben észrevesszük, hogy egy átlagos csalás áldozatai lettünk, akkor a bankok sokszor le tudják állítani az átutalásokat, és a rendőrség közreműködésével a bankunk vissza tudja szerezni a pénzt.
A kriptovalutákat viszont a felügyelet nélküli úgynevezett blokkláncokon utalják át a felhasználók. Ezeket az átutalásokat nem lehet visszafordítani, csak a célszámla tulajdonosa lenne képes visszautalni a pénzt. Ráadásul az elkövetők beazonosítására és előkerítésére nagyon kevés esély van, hiába van a rendőrségnek egyre több felkészült szakembere. Igaz, ritkán, de előfordul, hogy letartóztatott bűnözőkkel együtt a korábban ellopott kriptovaluták is előkerülnek, így ezekben az esetekben is érdemes rendőrségi feljelentést tenni. A kriptocsalások leggyakoribb formája, amikor valamilyen biztonságos, mégis hatalmas hozammal kecsegtető befektetésre próbálnak minket rábeszélni. Ezek viszont mind átverések, és hiába tűnik úgy, mintha egy valódi működő oldalra fizetnénk be, az oldalon lévő kimutatások hamisak, és közvetlenül a csalóhoz érkezik be a pénzünk. Ő pedig bármikor eltűnhet vele, amikor jónak látja” – mutat rá a veszélyekre.
A jövő pedig nem sok jóval kecsegtet számunkra, hiszen a technológia fejlődésével a bűnözők eszköztára is egyre kifinomultabb lesz. A mesterséges intelligencia legújabb vívmányai sokat segítenek a csalóknak, hogy akár olyan nehezen megtanulható nyelveken is, mint a magyar, meggyőzően tudjanak társalogni az áldozataikkal. Ráadásul erre a csevegőrobotok a csalók felügyelete nélkül is képesek, akiknek elég csak azután átvenni a beszélgetést, amikor a program már elnyerte az áldozat bizalmát. Az úgynevezett deepfake technológiák (ekkor egy személy külső tulajdonságait hamisítják meg) fejlődésével pedig egyre élethűbben lehet megszemélyesíteni híres embereket. Már előfordult, magyarázza Böhm István, hogy csalók milliárdokat utaltattak ki maguknak ki egy külföldi cég bankszámláiról azzal a trükkel, hogy annak igazgatójának adták ki magukat a pénzügyi munkatárssal folytatott videóhívásban. Ma még csak a közösségi hálókon futhatnak bele ebbe az átlagemberek, ahol a csalók általában hamis befektetésekre próbálják rábeszélni az áldozatokat, például híres vállalkozók megszemélyesítésével. A közeljövőben akár a telefonhívásokban is megszemélyesíthetőek lesznek a híres emberek. Nemsokára a csalók ismert politikusok nevében kérhetnek tőlünk kampánytámogatást a saját számláikra.
