Több jelentős kötelezettségvállalást tettek Kolumbiában az Első Globális Miniszteri Konferencián, amelyet a gyermekbántalmazás ellen szerveztek az ENSZ tagállamai számára. Panama, Kirgizisztán, Uganda, Burundi, Srí Lanka és a Cseh Köztársaság kormánya kijelentette, hogy teljes mértékben betiltja a testi fenyítést; míg Gambia és Nigéria arra tett ígéretet, hogy az iskolákban megszünteti ezt.
A Salamon-szigetek képviselője közölte, hogy 15-ről 18 évre emelik a házasságkötés alsó korhatárát, a Fidzsi-szigeteken pedig a büntetőjogi felelősség alsó korhatárát emelik 10-ről 14 évre. Jordánia nemzeti cselekvési tervet készít a gyermekek elleni erőszakról a 2025–2030 közötti időszakra; Gambia gyermektörvényt fogad el, Tanzánia pedig vállalta, hogy 25 ezer iskolában hoz létre gyermekvédelmi csoportokat. Spanyolország új törvényt alkot az online biztonság kezelésére, ebben a kérdésben Kolumbia, Észtország és Gambia is kötelezettséget vállalt.
A Guardian tudósítása szerint Bess Herbert, az Egészségügyi Világszervezet érdekképviseleti szakértője a konferencián elmondta: ezekben az országokban összesen körülbelül 150 millió gyermek él, és ez a döntés alapvető változás számukra. Emellett ez egy nagyon erős jelzés a világ többi részének, hogy ez az az irány, amely felé haladunk, és egyszerűen nem fogadjuk el a gyerekek elleni erőszakot. Jelenleg a 193 ENSZ-tagállam közül 67-ben teljes a testi fenyítés tilalma, az első ország, amely ezt betiltotta, Svédország volt 1979-ben. Döbbenetes, hogy például az Egyesült Királyságban Skócia és Wales betiltotta, de Angliában és Észak-Írországban otthoni környezetben továbbra is megengedett a gyermekek testi fenyítése.
Egyre több kutatás állapítja meg, hogy a testi fenyítésnek negatív hatása van az egészségre és a viselkedésre. Kiemelik, hogy a bántalmazott gyermekek mentális egészsége gyengébb, a kognitív fejlődésük és az oktatási eredményeik elmaradnak a kortársaktól, és körükben gyakoribb a fokozott agresszió és az antiszociális viselkedés. Károsíthatja a családi kapcsolatokat, ráadásul nem kínál pozitív példát a konfliktuskezelésre, hanem arra tanítja a gyerekeket, hogy ennek az erőszak az elfogadható módja.
A szabályozás Magyarországon egyértelmű: 2005 januárjától hatályos a Gyermekvédelmi törvénynek az a rendelkezése, ami bevezette a zéró tolerancia szabályozást, és a gyerekkel szembeni rossz bánásmód minden formáját megtiltotta – nyilatkozta lapunknak Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője. „Nem szankciót kapcsoltak a tilalomhoz, hanem gyermekvédelmi segítő, támogató szolgáltatásokat. Magyarország a 14. volt a világ országainak a sorában, ahol megtiltották a testi fenyítést. Azonban az, hogy a gyakorlatban ez hogyan érvényesül, egy teljesen más kérdés. A kutatások szerint a szülők fele még mindig alkalmazza a testi fenyítést, és ez nem a jogi szabályozással függ össze, hanem annak alkalmazásával, megismertetésével, illetve társadalmi folyamatokkal” – tette hozzá.
Lapunkban korábban már írtunk arról, hogy a gyermekbántalmazások esetében óriási a latencia. Az egyes becslésekben változó a szorzó, de a hivatalos álláspont szerint 10-25-ször annyi gyermekbántalmazás történhet Magyarországon, mint amennyire fény derül. A gyerekek tíz százaléka, mintegy 170 ezer 18 év alatti fiatal valamilyen módon veszélyeztetett az országban. Ez nem minden esetben jelent fizikai bántalmazást, a gyermekvédelmi szakszolgálatok 2019-ben 7000-8000-re becsülték az ebben érintett áldozatok számát. Azonban fontos megemlíteni az érzelmi bántalmazást is, aminek a fogalmát sokan nem értik. Ide tartozik a megszégyenítés, a megalázás, a méltóság tiprása.
A gyermeki lélek sebezhetősége
A gyermekkor árnyaltabb, sokszor traumatikus oldaláról rendez színházi fesztivált mindenGyerek címmel a Füge Produkció a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai partnerségével a Jurányi Házban november 23-29. között. A műsoron szereplő produkciókban és kísérőprogramokban a válás, a betegség, a kirekesztés, a veszteség, a gyermekkori traumák hatásait is vizsgálják. A színdarabok a gyermeki lélek törékenységéről, a múlt sebezhetőségéről és a feldolgozás nehézségeiről szólnak. A programsorozat első eseménye november 23-án egy kerekasztal-beszélgetés lesz, Magánélet, gyerekkor megjelenítése és feldolgozása a művészetben – jogi és gyerekjogi szempontok címmel. November 28-án pedig könyvbemutatót rendeznek a Nem beszélünk róla című kötet szerzőjével, Solti Gyöngyivel és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével, Reményiné Csekeő Borbálával.