Egy új tanulmány szerint már tizenegy éves korban kimutatható azoknak a tényezőknek legalább a fele, amelyek megmutatják, hogyan fog öregedni agyunk, miközben a felnőttkori életmód is sokat számít.
A Genomikai Pszichiátria című lapban csütörtökön megjelent új tanulmány szerint, amelyet edinborough-i (Skócia) tudósok jegyeznek, már a 11 éves gyerekeknél kimutatható gondolkodásbeli sajátosságok jelzik, milyen mértékben, módon fog öregedő agyuk hanyatlani, amihez későbbi életmódbeli tényezők is hozzájárulnak. Ilyenek például, hogy beszél-e valaki második idegen nyelvet, dohányzik-e, hogyan táplálkozik, sportol-e, van-e magas vérnyomása, magas-e a koleszterinszintje, vagy van-e más egészségügyi problémája.
Ian J. Deary és Simon R. Cox az Edinborough-i Egyetem kutatói a Lothian Birth Cohort 1921 és 1936 elnevezésű vizsgálatokat vették alapul. Lothian egy kisebb terület skóciában, ahol csoportos felméréseket végeztek az említett években születetteknél: ezek elve azzal a szándékkal indultak, hogy hosszú távon mérjék fel az agy öregedésével kapcsolatos folyamatokat. Ezért 1932-ben és 1947-ben gyakorlatilag az összes skót, iskolába járó 11 éves gyerek intelligenciatesztjét elvégezték, és a későbbiekben a 70-es, 80-as, 90-es években is vizsgálták agyi és testi állapotukat.
1999-ben és 2004-ben a vizsgálatokat az egyetem kutatói újra elvégezték: 1999-ben 550 hetvenkilenc éves, míg 2004-ben 1091 1936-ban született embert kérdeztek meg, akiknek többsége részt vett az 1947-es felmérésekben. “Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem annyira egyetlen egy kitüntetett faktornak van szerepe abban, mennyire marad fiatal az agy, hanem több gyakran egymást fedő tényező járul hozzá a jobb gondolkodásbeli öregedéshez” - mondta Cox a CNN-nek. Az említett életmódbeli tényezők nagyjából 20 százalékkal járulnak hozzá azokhoz a kognitív (gondolkodásbeli) különbségekhez, amiket a 70 és 82 év közöttieknél kimutattak, tette hozzá a tudós.
Elvégezték a 73 évesek agyának vizsgálatát MRI-vel is, Cox számára megdöbbentő volt, milyen nagy különbségek vannak közöttük. “Mégha ugyanolyan korúak voltak is, némelyikük agya teljesen egészségesnek nézett ki (megfelelt a 30-40 évesekének), míg másoknál nagymértékű zsugorodást és károsodást mutattunk ki a fehérállományban - amelyet az agysejtek közötti kapcsolatok, az idegnyúlványok és az idegrendszer további részei képeznek - és más jellemzők esetében, amelyek kapcsolatba hozhatók a gondolkodásbeli öregedéssel és a demenciával - magyarázta tovább Cox. Minthogy az idegsejtek közötti idegnyúlványokon futnak a jelek a sejtek között, a fehérállomány zsugorodása, nyilvánvalóan a gondolkodási folyamatok hanyatlásával jár. Azonban mivel az agy öregedésének nem mindegyik aspektusa történik párhuzamosan, egy időben ugyanabban az emberben, a kutatók most azt szeretnék kideríteni, ezeket hogyan befolyásolják a kockázati tényezők.
Az agyi hanyatlás okait más egyetemeken, intézetekben is kutatják, többek között a nem megfelelő alvásmennyiség, vagy olyan betegségek, mint a depresszió is hozzájárulnak a demencia kifejlődéséhez.
Azonban a rendszeres séta, heti két-háromszori biciklizés segítik az agyi egészség megőrzését. De tanulmányok szerint hasznos a szívkímélő diéta és a meditáció is.
A szakemberek szerint 12 tényező játszik szerepet az agy örgedésében: a fizikai állapot, a vérnyomás, a vércukorszint, a koleszterin szint, a testtömeg index, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a fokozottan oxigénigényes tevékenységek, az alvás, a stressz, a szociális kapcsolatok, és az, hogy látjuk-e értelmét létezésünknek.
Évente egyszer-kétszer kellene orvosokkal konzultálni ezek rendben tartásáról, mert bár az Alzheimer-kórt nem pontosan ezek okozzák, de az agyi hanyatláshoz a rossz mutatók hozzájárulnak, ismernünk kell pontosan az adatokat. “És még valami, a csontok egészsége. Sok ember nem tud róla, de a csontok egészsége, az izmok egészsége, annak erőssége, hogy mennyire tudunk megmarkolni valamit, abszolút uralkodók, és meghatározzák az agy egészségének az alakulását az idők során” - mondta Richard Isaacson, a floridai Institute for Neurodegenerative Diseases (Neurodegeneratív Betegségek Intézete) kutatási igazgatója, aki nem vett részt a tanulmány írásában.
