A jogosultak 38,4 százaléka ment el szavazni vasárnap Bulgáriában. Ez ugyan négy százalékkal több, mint legutóbb áprilisban volt, de így is mutatja a közönyt, hogy a társadalom nagyobb része már nem hisz a választások jelentőségében. Ez a csekély érdeklődés az oka, hogy a következő parlamentben hat párt is bejutott, így több szélsőséges, oroszbarát ultranacionalista alakulat is. Az alacsony választói hajlandóság felértékelte a török és muzulmán kisebbség szavazatait. Ők viszont most két versengő pártra is szavazhattak. A török térfélen a dúsgazdag és gátlástalan Deljan Peevszki oligarcha alakulata nyert, maga mögé szorítva a pártalapító Ahmed Dogan pártját.
Bojko Boriszov jobbközép GERB (Polgárok az európai Bulgáriáért) pártja 26,4 százalékot kapott, alaposan megelőzve a második helyezett Folytatjuk a változást! (PP) nevű reformpártot. A harmadik helyet megszerezte az Újjászületés (Vazrazsdane) nevű szélsőnacionalista, Putyin-barát párt. A további sorrendben 10,2 százalékkal Peevszki DPSZ – Új kezdet pártja következik, őket 7,6 százalékkal a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) követi. Dogan pártja az APSZ 7,5 százalékot kapott, a populista Van ilyen nép! (ITN) 6,8 százalékot. Bejutott a parlamentbe 4,6 százalékkal a MECS nevű párt is, amelynek vezetője Orbán Viktor követőjeként határozta meg magát, s erősen euroszkeptikus nézeteket hirdet.
A most felálló bolgár parlament pártjai több szempont szerint is csoportosíthatók. A GERB, a PP és mind a két „török” párt EU-elkötelezettnek és atlantistának mondja magát. A BSZP is híve a bolgár EU- és NATO-tagságnak, de ellenzik Ukrajna támogatását. A Vazrazsdane és a MECS nyilvánvalóan a putyini politikához közelítené Bulgáriát. Ez lenne a „nyugatias” és „oroszbarát” erők szembenállása. Lazán számítva ki lehet mondani, hogy a mostani bolgár nemzetgyűlés képviselőinek majd’ 30 százaléka vagy elkötelezetten Putyin-barát, vagy szemérmesen ruszofil. (Az oroszbarátság egyrészt régi hagyomány, az ortodox egyháznak szinte dogmája, másrészt viszont egyfajta nosztalgikus válasz a rendszerváltoztatás utáni állapotokra.)
A másik kérdés, amely megosztja a társadalmat és a pártokat: a korrupcióhoz való viszony. Bulgária az EU legkorruptabb tagállamának számít, s a gazdasági és egyéb fejlettségben is a sor végén áll. Aligha kétséges, hogy ez jórészt a társadalmat átszövő klientelizmus, a korrupció rendszere miatt van így. A GERB társadalmi befolyását többek annak köszönheti, hogy (akárcsak a Fidesz) jó időben jutott hatalomra, s a beáramló európai fejlesztései pénzeket lenyúlva építette ki kliensrendszerét, szállta meg a közigazgatást. A háttéralkuknak részesei voltak a korábban sokkal erősebb BSZP és a török párt is. Ezek a pártok nyilván elégedettek a létező politikai rendszerrel, amelyben a politikai, a megvásárolható ügyészek és bírók, valamint az üzleti és alvilág többé-kevésbé összehangoltan rabolja le a társadalom többségét.
2021-ig a politikai szférát Bojko Boriszov GERB pártja uralta, változó partnerekkel kormányzott együtt. A COVID-járvány idején több egymást követő politikai, korrupciós botrány hatására tömegmozgalom kezdődött a korrupt pártok és a romlott igazságszolgáltatás hatalma ellen. Ez azonban alapjában nem rendítette meg a rendszert, továbbra is Boriszov uralja a politikai szférát. A korrupció ugyanúgy rendszerének gerince, mind Orbáné, de a felszínen soha nem konfrontál Brüsszellel és Washingtonnal és ezért „békén hagyják.” Többször megpróbálták már rávenni, hogy álljon össze a jobbközép és EU-párti PP-párttal. A korrupcióellenes és reformvonal fő képviselője a PP. Ezek a próbálkozások eddig soha nem voltak sikeresek: Boriszov nem kívánja átláthatóvá tenni a kormányzást, ellenzi az igazságügyi mélyreható átalakítását és a titkosszolgálati reformot.
Lehetséges, hogy most, miután három éven belül a hetedik parlamentet választották meg, újra megpróbálkoznak egy ilyen koalícióval. A kormányalakító többséghez nem lesz elegendő a GERB és a PP frakciója, be kell vonniuk egy harmadik pártot is. Erre a szerepre több jelentkező is van. A reformerek szakértő miniszterekből álló kormányt szeretnének, s arra szólították fel a győztes GERB-et, hogy ne jelöljön politikailag exponált személyiséget miniszterelnöknek. Boriszov ezt elutasította. A koalíciós alkuk el fognak húzódni, s arra biztosan hatást gyakorol majd az amerikai választás eredménye.
