– Egyáltalán nem csinálok dokumentumfotókat, most sem az volt a cél, hanem az, hogy dokumentumszerűen használjam a kollódiumot. (Az ambrotípia egy 19. századi, üveglemezre készülő fotográfiai eljárás – a szerk.) Ezzel talán többet tudok elmondani, mint egy szimpla dokumentumfotóval. Akkor még csak 3 éve kollodizáltam, technikai és műfaji kihívást láttam benne. Illetve megtisztelőnek is éreztem – meséli a Visszhangnak Gálos László fotóművész. A hétköznapok során lapunk képszerkesztőjeként dolgozik, a fotográfia világában hazai és külföldi kiállításokról ismert a neve. Alkotásait megszámlálhatatlan díjjal jutalmazták, legutóbb a napokban nyílt szentesi Alföldi Fotószalonon. A György Erika 6., György Erika 46., György Erika 57. című, három képből álló kollekcióért a Magyar Fotóművészek Szövetségének különdíját kapta.
Emberek helyett érzéseket fotózni
A modell, György Erika jelenleg Ausztriában él, gyógyszerész. Hegedült, zenekarban játszott, a muzsikálás volt az első, amelyet a rheumatoid arthritis következtében abba kellett hagynia. Ez egy autoimmun betegség, izületi gyulladással, fájdalommal jár. A közös munka 2018 óta tart, eddig közel 80 kép készült Erikáról. Minden évben négyszer fotóznak, évszakonként. Személyesen találkoznak, vagy távfotózást csinálnak. Utóbbi sokféleképpen történhet: internetes kapcsolat során László a képernyőt fotózza, vagy megkéri Erikát, hogy képet, videót készítsen saját magáról, és a művész ezeket a felvételeket örökíti meg, de előfordul az is, hogy az Erika által készített képekből áll össze montázs.
Erika maga is fényképezett, a művészt a Fotófaluból – erről a nyári alkotótáborról a Visszhang 2024. augusztus 10-i számában írtunk – ismerte, idézi fel Erika. Akkoriban diagnosztizálták nála a betegséget, amikor László tetovált embereket keresett modellnek.
