Az Orbán-kormány a 2025. január 1-én induló Versenyképes járások programban minden járásnak minimum 625 ezer eurós pályázati összeget biztosít fejlesztésekre. Az összegre a járások polgármesterei közösen pályázhatnak. Ahol a megyeszékhely járásszékhely is, 1,25 millió eurót biztosítanak a fejlesztésekre alapszinten – jelentette ki Navracsics Tibor a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, a Magyarországon működő európai országok kereskedelmi kamaráinak EU-Chambers 2024 elnevezésű rendezvényén.
Kifejtette, a programban az iparűzési adó 2025-ös növekményének egy részét forgatják vissza a járások pályázati alapjára. Abban bíznak, hogy ezzel sikerül egy olyan konstrukciót létrehozni, amely nem fékezi a magasabb pályázati összegekre jogosult, dinamikusabb gazdaságú térségeket, ugyanakkor alulról segítséget nyújt a térségeknek, amelyek önerőből nem képesek magukat fejleszteni. A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, ugyanakkor ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt. Azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás, a vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent.
A programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, a fejlesztésekről pedig a járási polgármesterek dönthetnek, amihez a kormány támogatást és koordinációt biztosít – ismételte meg az iparűzési adó újraosztásáról még október elején közölteket a tárcavezető. Akkor azt ismertette, hogy az iparűzési adó 2025. évi többletéből visszaforgatandó forrás a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint 65 milliárd forint lesz.
Navracsics Tibor bejelentette, az iparűzési adó többletére pályázhatnak majd a járásokEgymásnak ugrottak a fideszes parlamenti képviselők és a polgármesterek, hogy ki kezelje a területfejlesztési alap pénzeitMost Navracsics Tibor arra is utalt, hogy a legnagyobb elvonás a fővárost fogja érinteni. – Az Európai Unióba való belépés óta Budapest javított fejlettségi szintjén, és immáron jelentősen az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt maradt. Bár Budapest az élmezőnyben van, és rendkívül kiélezett versenyben kell helytállnia Prágával, Bukaresttel, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Zágrábbal együtt, a többi magyarországi régió általában a tabella második felével egy szinten áll – vázolta a miniszter, aki szerint „az ország többi részét is szükséges felzárkóztatni, és ehhez Budapest is lendületet adhat”.
Itt az újabb magyar siker, Budapest lett a régió második legszegényebb fővárosa az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapjánCser-Palkovics András szerint az Orbán-kormány alapjaiban csorbítja az önkormányzatiságot a paksi iparűzési adó elvételével