A 2012 óta hatalmon lévő Grúz Álom párt a háború és béke közötti döntésként állítja be a kaukázusi országban szombaton tartott parlamenti választást, legfőbb kampányüzenete az volt, hogy ha az ellenzék győz, ismét háborúba sodorja Grúziát Oroszországgal. Az ellenzék szerint a szavazás a Nyugat vagy Oroszország, a demokrácia és az önkényuralom közötti választást jelenti. „Az igazság pillanata lesz, s a grúz népnek el kell döntenie, merre akar menni...” - mondta Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője, az ellenzék narratíváját erősítve.
A választók politikailag rendkívül küzdelmes év után járulnak az urnákhoz. Az egyre inkább Nyugat-ellenes retorikát alkalmazó Grúz Álom az ellenzéki tüntetések ellenére két orosz típusú törvényt is elfogadott: előírta a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek és médiumok „külföldi ügynökként” való regisztrációját, s betiltotta az „LMBT-propagandát”. Előbbi miatt az EU megszakította Grúzia uniós csatlakozási tárgyalásait és 121 millió eurónyi támogatást vont meg az országtól, az Egyesült Államok pedig szankciókat léptetett életbe egy sor kormányzati vezető ellen.
A megméretést egy új, arányos rendszerben tartják, 5 százalékos bejutási küszöbbel, ami rávette a széttöredezett ellenzék pártjait, hogy bizonyos fokig együttműködjenek és életképes koalíciókat hozzanak létre. A legnagyobb ellenzéki erőt a korábban Miheil Szaakasvili volt elnök vezette Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM) köré tömörült, Egység - Grúzia Megmentéséért koalíció jelenti. Emellett további három tömörülés küzd a bejutásért: a nagyrészt az ENM-hez kötődő más személyiségekből alakult Koalíció a Változásért, az ideológiailag eklektikus Erős Grúzia koalíció, valamint a Grúziáért, amelynek vezetője, Giorgi Gaharia néhány éve még miniszterelnök volt. Mind a négy ellenzéki erő aláírta a Szalome Zurabisvili elnök által kezdeményezett, úgynevezett Grúz Chartát, vállalva, hogy ellenzéki győzelem esetén az államfő átmeneti szakértői kormányt nevezhet ki, amely helyreállítaná a Nyugattal való jó viszonyt, hatályon kívül helyezné a leginkább tekintélyelvű törvényeket, majd „szabad és tisztességes” előrehozott választásokat írna ki.
A Bidzina Ivanisvili milliárdos vezette Grúz Álom az alkotmányozó többség (150 parlamenti mandátumból 113) megszerzését tűzte ki célul. Ha ez sikerül, ígérték, szigorítanák az LMBTQ-ellenes törvényeket, és betiltanák a jelenlegi ellenzék pártokat, mivel őket tartják felelősnek a 2008-as Oroszország elleni háború kiprovokálásáért, és félő, hogy ismét háborúba sodornák az országot.
Felmérések szerint a grúzok mintegy 80 százaléka támogatja az ország uniós csatlakozását, ám hatott a kormánypropaganda, és a 2008. augusztusi háború tapasztalata is. Oroszország akkor lerohanta Grúziát, majd független államként ismerte el két, visszaszerezni próbált szakadár régióját, így sokan, főleg az idősebbek attól tartanak, hogy Moszkva ismét beavatkozna az Európa-párti ellenzék győzelme esetén.
Grúzia válaszút előtt áll Oroszország és az Európai Unió közöttA parlamenti választáson nincs egyértelmű esélyes, a különböző felmérések egymásnak ellentmondó számokat mutattak. Az elemzők kiegyenlített eredményt várnak, ugyanakkor rámutatnak, hogy a kormánypárt Grúziában hagyományosan nyomást gyakorol a kormányzati alkalmazottakra és családtagjaikra.
Bár Grúziában most először használnak majd elektronikus szavazatszámláló rendszert (papír alapú tartalékkal), a választási megfigyelő csoportok külföldi ügynököknek nyilvánítása felvetette azt a félelmet, hogy ezúttal a szokásosnál is több választási csalásra lehet majd számítani.
Grúzia kormánypártja, a Grúz Álom betiltaná az ellenzéket