Harminchat ország, közülük 24 a legmagasabb vezetői szinten képviselteti magát „a valaha Oroszországban szervezett legfontosabb diplomáciai eseményen”, a kedden kezdődött háromnapos kazanyi BRICS-csúcstalálkozón. A Kreml kirakatrendezvénye mégsem sikerült tökéletesre – sem a résztvevők, sem az ott elhangzottak tekintetében.
Vannak nagy hiányzók, mint például Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös, vagy az utolsó percig lavírozó Aleksandar Vučić szerb államfő, és az is szembetűnő szépséghiba, hogy Kazahsztán, Közép-Ázsia legnagyobb gazdasága, a nyilvánvaló moszkvai elvárás és nyomás ellenére egyelőre „tartózkodik” a Nyugat ellenpólusának tekintett szervezethez való csatalakozástól. A Kreml nyilvánosan ugyan azt ígérte, hogy „tiszteletben tartja” a kazah döntést, ám néhány nappal a csúcs előtt, múlt hét végén „ideiglenesen” felfüggesztette az Oroszországba irányuló kazahsztáni gyümölcs és zöldségimportot. Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök ennek ellenére jelen van a kazanyi csúcstalálkozón.
A szaúdi koronaherceg távolmaradását nem indokolták, Lula brazil elnök orvosai tanácsára nem vállalta a hosszú repülőutat. Aleksandar Vučić hivatalosan csak hétfőn erősítette meg, hogy nem utazik Kazanyba, más, halaszthatatlan programjaira hivatkozva. (Vučić kedden a szlovákiai Komáromban Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egyeztetett az európai migrációs helyzetről.) „Ha azt mondom, hogy Kazanyba megyek, az Szerbia európai útjának végét jelenti. Ha mást mondok, azt állítják, hogy elárultam az oroszokat" - mondta Vučić a múlt héten. Az európai uniós integráció és Oroszország között lavírozó szerb elnök szavait a The Moscow Times idézte. Belgrád így is szép számban és magas rangon képviselteti magát – hat miniszter vesz részt, élükön a legoroszpártibb szerb politikussal, Aleksandar Vulin védelmi miniszterrel.
A csúcsot megelőzően Vlagyimir Putyin elnök kétoldalú megbeszéléseket folytatott a BRISC legfontosabb tagállamainak vezetőivel, akik azonban nem feltétlenül a Kremlnek és Putyinnak tetsző nyilvános bejelentéseket tettek. Hszi Csinping kínai elnök az orosz-ukrán háború kapcsán nyilvánosan megismételte Kína béketárgyalásokra és valamennyi ország - beleértve Ukrajna - területi integritásának tiszteletben tartására vonatkozó felszólítását, jelentette a Reuters. A brit hírügynökség hozzátette: Peking azonban soha nem marasztalta el Moszkvát a 2022-ben indított ukrajnai invázió miatt, sőt azóta a két hatalom közötti gazdasági, diplomáciai és katonai kapcsolatok még erősödtek is.
Narendra Modi is a konfliktusok békés úton történő megoldásának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, "a lehető leghamarabb" békés megoldást kell találni az ukrajnai háborúra, és megerősítette India potenciális közvetítői szerepét. Vikram Misri indiai külügyminiszter ugyancsak Kazanyban jelentette be, hogy India 85 indiai állampolgárt hazatelepített, akik önkéntesen csatlakoztak az orosz hadsereghez, hogy Ukrajnában harcoljanak, és Modi a BRICS-csúcson további 20 indiai állampolgár visszaküldéséről tárgyal majd az orosz hatóságokkal.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán érkezett meg Kazanyba, csütörtökön folytat majd kétoldalú tárgyalást az orosz elnökkel. A világszervezet vezetője, két éve, a gabonaexport tárgyalások megszakadása óta nem járt Oroszországban. Az ukrán külügyminisztérium bírálta Guteres részvételét a BRICS- csúcson. A kijevi közlemény szerint a világszervezet vezetője „rossz döntést hozott, amely nem segíti elő a béke ügyét”, és emlékeztetett arra, hogy Guterres korábban elutasította a meghívást a Kijev szervezett békecsúcsra Svájcban. A főtitkár szóvivője révén válaszolt, aki közölte: az ENSZ fenntartja, hogy a kilenctagú BRICS „nagy jelentőséggel bír”, mivel a világ lakosságának csaknem felét képviseli. Farhan Haq szóvivő arra is kitért, hogy Guterres a csúcstalálkozón elhangzó beszédében és az orosz elnökkel folytatott tárgyaláson is „megerősíti jól ismert álláspontját az ukrajnai háborúval és az igazságos béke feltételeivel kapcsolatban az ENSZ Alapokmánya alapján”. Ukrajnába majd „egy kölcsönösen megfelelő időpontban” fog ellátogatni a főtitkár.
Putyin is megismételte jól ismert álláspontját. Újságírói kérdésre a csúcstalálkozó kezdete előtt elmondta: Moszkva nem adja fel a négy jelenleg megszállt kelet-ukrajnai régiót, és Moszkva azt szeretné, ha „hosszú távú biztonsági érdekeit figyelembe vennék Európában”. A Reutersnek nyilatkozó két orosz forrás szerint bár Moszkvában egyre több szó esik egy esetleges tűzszüneti megállapodásról, egyelőre semmi konkrétum nincs – Moszkva és a világ várja a november 5-i amerikai elnökválasztás eredményét.
Sajtóinformációk szerint Kazanyban nem döntenek az új tagok felvételéről, amelyek között Azerbajdzsán és Belarusz mellett ott van Törökország, az első NATO-tagállam is, amely BRICS-tagságért folyamodott. A vonakodás elsődleges oka – az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének elemzése és a The Moscow Times szerint az, hogy a szervezeten belül a gazdasági érdekek ellenére erősek a feszültségek is. Kína és India, az orosz olaj fő felvásárlói „nehéz” viszonyt ápolnak, de az arab tagországok és Irán közötti ellentétek is akadályt jelentenek. Jurij Usakov, az elnöki hivatal vezetője korábban azt mondta, a BRICS+-tagoknak „eltérő nézeteik vannak” arról, hogy a szövetséget tovább kell-e bővíteni. ezért Oroszország egy alternatív bővítési utat támogat – a hivatalos „partnerállam” státusz bevezetését.
Mi a BRICS?
A feltörekvő országok elsősorban gazdasági, kereskedelmi együttműködésre épülő szövetsége.
A 2009-ben Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika által alapított blokkot – amely az alapító országok angol nevének kezdőbetűiből áll - ma már a Nyugat által vezetett geopolitikai rend alternatíváját kereső nem nyugati hatalmak szövetségének tekintik, különös tekintettel a globális kereskedelemre. Tavaly Iránnal, Egyiptommal, az Egyesült Arab Emirátusokkal és Etiópiával bővült BRICS+-ra. Szaúd-Arábiát és Argentínát is meghívták, a két ország elfogadta a meghívást, de még nem formalizálta tagságát. Törökország, Azerbajdzsán és Belarusz idén kérte hivatalosan felvételét. Sajtóinformációk szerint a BRICS-bővítéssel – és a potenciális tagok várólistájával – kapcsolatban megjelentek olyan aggodalmak, hogy a bővítés kezelhetetlenné teszi a csoportot.
A BRICS 9 tagállama a világ népességének 45 százalékát képviseli és a világ GDP-jének 35 százalékát adja jelenleg. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 2024 végére várhatóan 37 százalékra emelkedik ez a GDP arány, míg a hét nagy nyugati gazdaság csoportjának, a G7-nek a részesedése az idei 30-ról 28 százalék körülire csökken.
Légmentesen lezárt tatár főváros
Korlátozások sorát vezették be a tatár hatóságok a BRIC- csúcs idejére, közölte a The Moscow Times a Groza független helyi hírügynökség alapján. Minden kazanyi iskola és egyetem átállt a távoktatásra október 27-ig. A diákokat erőszakkal több egyetem kollégiumából erőszakkal távolították el, azokat a Kazanyba telepített biztonsági erők elhelyezésére használják.
A csúcstalálkozó ideje alatt minden állami alkalmazott kötelező fizetett szabadságon lesz, a magáncégeket is hasonló intézkedések bevezetésére vagy távmunkára való átállásra ösztönözték. A könyvtárakat, a múzeumokat és a szórakozóhelyeket bezárták, de a lakosokat is otthonaikban való maradásra szólították fel. A város központi kerületei lakóinak azt tanácsolták, hogy ha utcára mennek, vigyék magukkal a személyazonosító okmányaikat. Lakossági beszámolók szerint a BRICS-csúcstalálkozó idejére megtagadták tőlük az időpontot az állami klinikákon.
Ilszur Metsin kazanyi polgármester szerint Moszkva és Tatársztán több mint 8 milliárd rubelt (80 millió dollárt) költött városfelújítási projektekre a csúcstalálkozó előtt. A Business Online helyi hírügynökség információi szerint a kazanyi nagy szállodák tulajdonosai pedig több mint 1 milliárd rubelt (10 millió dollárt) kénytelenek befektetni elnöki lakosztályok építésére.
