Közel két év ellentmondó jelentései után Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 10-én megerősítette, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, ami drámai fejlemény lehet Ukrajna számára. „Figyelmeztettük Teheránt nyilvánosan és négyszemközt is, hogy egy ilyen lépés veszélyes eszkalációt jelentene” – mondta londoni sajtótájékoztatóján Blinken. Az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország újabb, Irán elleni szankciók bejelentésével reagált. Irán többször is tagadta Washington állítását – legutóbb a múlt hét elején maga Maszúd Peszeskján elnök jelentette ki, hogy augusztusi hivatalba lépése óta biztosan nem történt ilyen szállítás.
Moszkva és Teherán katonai együttműködése az Ukrajna elleni átfogó invázió megindítása után mélyült el, Irán katonai drónok ezreit szállította az orosz hadseregnek, amelyeket az rendszeresen bevet az ukrán városok és infrastruktúra elleni légitámadásokban. 2022 októbere óta keringtek egymásnak ellentmondó hírek arról is, hogy Irán ballisztikus rakétákat ad át Moszkvának, vagy legalábbis előkészítette a szállítást. Az amerikai kormány legutóbbi bejelentése egyes elemzők szerint arra utalt, hogy Washingtonban "nagyon megbízható hírszerzési információkkal rendelkeznek”.
Eltérő értesülések még tartják magukat. Két európai hírszerzési forrás egy nappal Blinken közlése előtt a Reutersnak azt mondta, már zajlik több tucat orosz katonai alkalmazott kiképzése Iránban a Fath-360 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétarendszer használatára. Hozzátették: a műholdvezérlésű fegyver százainak közeli szállítására számítanak. Az orosz védelmi tárca képviselői még tavaly decemberben Teheránban írhatták alá a szerződést a Fath-360-as és Ababil típusú rendszerek megvételéről. Moszkva többféle ballisztikus rakétával is rendelkezik, de a 120 és 86 km hatótávolságú iráni rakéták lehetővé tennék, hogy saját arzenálját nagyobb részt távoli célpontok ellen vesse be – mondta egy katonai szakértő.
A fejlemény súlyos kihívást jelentene Ukrajna számárt. Ezeket a nagy sebességű rakétákat csak a legfejlettebb légvédelmi rendszerek, köztük az amerikai Patriotok képesek jó esetben lelőni, utóbbiakból azonban Ukrajna még csak néggyel rendelkezik. Ám a hétvégén újabb meglepő részlet derült ki: az ügyet ismerő európai és amerikai források a Reutersnak elmondták, Irán nem mellékelte rakétáihoz a mobil indítóállásokat, ami kérdésessé teszi, hogy a Fath-360-asok mikor lesznek bevethetők. Szakértők szerint ennek egyik oka az lehet, hogy Oroszország saját katonai teherautóit tervezi erre alkalmassá tenni. A másik, hogy a rakétaindítók visszatartásával Irán teret enged a nyugati hatalmakkal folytatott új tárgyalásainak.
Így vagy úgy, a gazdaságilag gyengélkedő Iránnak az üzlet jelentős bevételt, valamint újabb orosz fegyverekhez, köztük Szu-35-ös vadászgépekhez való hozzáférést jelent. Moszkva pedig vélhetően azért fordult Iránhoz rakétakészleteinek feltöltéséhez, mert az ukrajnai „harctér megnövekedett igényei túlnőttek Észak-Korea szállítási kapacitásain” – mondta a Szabad Európa hírportálnak Nicole Grajewski, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány munkatársa. Moszkva ezzel „csökkenteni tudja az Észak-Koreától való függőségét” is.
A G7-csoport külügyminiszterei tíz napja nyilatkozatban ítélték el „az Oroszország ukrajnai háborújához nyújtott iráni katonai támogatás újabb eszkalációját”, s a szállítások leállítását követelték. Az amerikai és a brit kormány azonban egyre inkább amiatt aggódik, hogy a rakétákért cserébe Oroszország olyan titkos technológiát és űrkutatási információkat oszt meg Iránnal, amelyek hozzásegíthetik az iszlám köztársaságot saját atomfegyver megépítéséhez.
Az ügyet ismerő nyugati források a Bloomberg hírügynökségnek azt állították, Moszkva és Teherán augusztusban fokozta ez irányú együttműködésüket. Hozzátették, hogy az amerikai és brit illetékesek erről is tárgyaltak szeptember 13-án Washingtonban, amikor Keir Starmer miniszterelnök a Fehér Házban stratégiai kérdéseket vitatott meg Joe Biden elnökkel. A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője másnap azt mondta, Biden világossá tette, hogy az Egyesült Államok kész minden hatalmát latba vetni, hogy útját állja bármilyen iráni nukleáris eszkalációnak.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország két hete arra figyelmeztetett, hogy Irán „tovább növelte készleteit közel fegyverszintűre dúsított uránból", s a meglévő mennyiség akár négy atombomba előállítására is elég lehet. Nem világos, hogy Teherán rendelkezik-e az ehhez szükséges műszaki képességekkel. A tapasztalt orosz szakemberekkel való együttműködés azonban minden bizonnyal felgyorsítaná a gyártási folyamatot.
Irán váltig állítja, hogy nem akar atomfegyvert előállítani, nukleáris programja csakis polgári célokat szolgál, áprilisban azonban egy magas rangú iráni tábornok azt mondta, az iszlám köztársaság felülvizsgálhatja nukleáris doktrínáját, amennyiben Izrael célba veszi atomlétesítményeit. Ezt a megjegyzést pedig Nyugaton úgy értelmezték, hogy az ország robbanófejek előállításába kezdhet, ha Teheránban ilyen döntés születik.
A BRICS-csúcson találkozik Putyin és Peszeskján
Maszúd Peszeskján iráni elnök részt vesz a BRICS-csoport október 22-24-i csúcstalálkozóján, ahol a házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozni fog – erősítette meg Teherán moszkvai nagykövete szeptember közepén. Médiajelentések szerint a felek Kazanyban egy új "átfogó megállapodást" írnak majd alá a két ország katonai együttműködéséről, "hivatalossá téve" a nyugati biztonsági törekvésekkel szembeni közös fellépésüket.
