Fotóriporterünk a józsefvárosi kínai piacon járt, és az itt élő melósok hétköznapjait, pontosabban egy éjszakáját örökítette meg. A rozzant kis bódék sokaságát, melyekben lélekölő 12 órákat güriznek, sokan ezekben is élnek. Itt is feltűnnek a magyar családok, akik a kormánypropagandával szemben nyitottak és elfogadók a kínai bevándorolókkal, anyagilag pedig rá vannak utalva az olcsó munkájukra és árucikkeikre, akárcsak az értelmiségi, kulturális, gazdasági elit a pénzükre és a politikai szövetségükre.
A kínaiaké hazánk legnépesebb nem honos nemzetisége: a 2022-es népszámlálás adatai szerint 18 154-en élnek Magyarországon, ám létszámukat egyes becslések jóval magasabbra, 50-70 ezerre teszik. Az igazság a kettő között lehet, hiszen
még a kétezres évek elejéig tartotta magát az a nem is annyira városi legenda, hogy „nálunk még nem halt meg kínai”, mert mindig újak érkeztek a helyükre, akik megörökölték az irataikat.