józsefvárosi piac;kínai piac;

- Éjszaka a kínai piacon

Kína a világgazdaság egyik vezető erejeként, az elmúlt húsz év legnagyobb aggregált GDP-növekedését felmutatva jelenik meg a hírekben. A csaknem másfél milliárdos népességű ország polgárai jelentős kolóniaként élnek Magyarországon is. Sokan jól, még többen szerényen.

Fotóriporterünk a józsefvárosi kínai piacon járt, és az itt élő melósok hétköznapjait, pontosabban egy éjszakáját örökítette meg. A rozzant kis bódék sokaságát, melyekben lélekölő 12 órákat güriznek, sokan ezekben is élnek. Itt is feltűnnek a magyar családok, akik a kormánypropagandával szemben nyitottak és elfogadók a kínai bevándorolókkal, anyagilag pedig rá vannak utalva az olcsó munkájukra és árucikkeikre, akárcsak az értelmiségi, kulturális, gazdasági elit a pénzükre és a politikai szövetségükre.

A kínaiaké hazánk legnépesebb nem honos nemzetisége: a 2022-es népszámlálás adatai szerint 18 154-en élnek Magyarországon, ám létszámukat egyes becslések jóval magasabbra, 50-70 ezerre teszik. Az igazság a kettő között lehet, hiszen

még a kétezres évek elejéig tartotta magát az a nem is annyira városi legenda, hogy „nálunk még nem halt meg kínai”, mert mindig újak érkeztek a helyükre, akik megörökölték az irataikat.

Már a XX. század elején is voltak kínai árusok Budapesten, a Józsefvárosban és a VII. kerület hírhedt Csikágó negyedében. 1914-ben a hatóságok megvádolták őket, hogy Oroszországnak kémkednek, és bár mind a 62 itt élő kínait tisztázta a nyomozás, nem sokra rá elhagyták az országot. A Kádár-korszakban már a két nemzet közötti barátság jegyében érkeztek ide a tudósok, diákok és a vendégmunkások, hogy a többi közt a Rába Vagon- és Gépgyárban dolgozzanak. Panelból épült egykori munkásszállásukat, melyben ma lakások találhatók, Győrben most is „kínai háznak” hívják.

Minden nyolcadik holdhónap 15. napján, amikor a legfényesebb, legkerekebb a hold, a kínai családok világszerte összegyűlnek, hálát adnak, és kérik maguknak a bőséget, a teljességet, amit a telihold jelképez. Az őszközépünnep a kínai újév után a második legfontosabb kínai ünnep, a Budapesti Kínai Kulturális Központ ez alkalomból rendezte meg Zuglóban az Egy Hold alatt fesztivált. Itt beszélgettünk nálunk élő kínai és vegyes családokkal, illetve a kínai kultúráért rajongó magyarokkal, majd a gasztronómiától az öltözködésen át a játékokig ízelítőt kaphattunk a több ezer éves ősi és a mostanság menő kínai kultúrából is.