A Katona József Színház Sufni-projekt elnevezésű kezdeményezése több mint biztató. Fiatal alkotók jelentkezhetnek különböző ötletekkel, melyeket a teátrum művészeti tanácsa bírál el és adott esetben rábólint a színpadi megvalósításra. Ez történhetett a fiatal Antal Bálint rendező esetében, aki alkotótársaival azt határozta el, hogy Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regénye alapján színpadra vigyen egy mába átírt, megrázó tanártörténetet. A sztori elvileg Sárszegen játszódik, de – mint ahogy a darabban el is hangzik – játszódhatna más magyarországi városban, vagy faluban is. Az is fontos, hogy az alkotók a történetet teljesen a mába, 2024-be helyezték át.
A Sufni kicsiny terében egy futóversennyel indul a produkció. A tér egy tornaterem öltözője (Látvány: Erős Hanna, Zatykó Borbála). A szereplőket is sportolásra használt ruhában látjuk, kivétel az osztályfőnök: Novák Antal (Rajkai Zoltán). Antal Bálint, valamint a darab társírója és dramaturgja, Törley-Havas Sára a Sárszeg műfaját alcímként „világmegnemváltásként” határozták meg, pedig úgy ránk férne már tényleg egy világmegváltás! A történet szerint fiatalok egy érettségi találkozón emlékeznek vissza a gimnáziumi éveikre, konkrétan az érettségi előtt történtekre. A darab írói belemennek a hazai oktatás anomáliáiba, de leginkább abba, hogy a hatalom, legyen az központi vagy helyi, miként akarja elfoglalni ezt a terepet és megmutatni, hogy ők mondják meg, mit és miként kell tanítani.
Szó van az egyik fiú édesapjáról is, aki helyi oligarchaként különböző eszközökkel próbálja fiát átsegíteni az érettségin. A darab a rendszert vágja a képünkbe, amely kisstílű, korrupt és enyhén szólva kiábrándító. Van amikor a színészek mondatonként, szavanként felváltva szólalnak meg, máskor konkrét dialógusokat, vagy jeleneteket kapunk.
A Katona József Színház fiatal színészei – Béres Bence, Gloviczki Bernát, Jakab Balázs, Kanyó Kata és Tóth Zsófia – lendületesen és nagyon pontosan játsszák el az osztály lázadó, ám mégsem világmegváltónak bizonyuló tagjait, akik tüntetnek, igyekeznek kiállni magukért, de aztán mégsem tudják megvédeni tanáraikat. Pásztor Dániel játssza azt a fiút, aki visszaél édesapja támogatásával és a tanára ellen fordul, fizikailag is. Megjelenik egy apa lánya konfliktus is, Kanyó Kata sokat megmutat a félárván maradt lány apja iránti ragaszkodásából, illetve a kitörési vágyát és kétségbeesését is érzékelhetjük.
Rajkai Zoltán több mint harminc éve tagja a Katona József Színház társulatának, sok darabban játszott, de gyakran érezhetjük, úgy, hogy még több terhet elbírna. Most kellő súlyú feladatot kapott. Novák Antal gimnáziumi tanárt kell eljátszania, aki amellett hogy jó, elismert pedagógus, mégis szembe kerül sok mindennel. Magával Sárszeggel. És ahogy a színlapon fogalmaznak: végül azonban Sárszeg győz. Rajkai sokszínűen ábrázolja Novákot, képes megmutatni szakmai elhivatottságát és azt is, hogy miként nem ismeri fel a veszélyt és hogyan emésztődik fel ebben az egyáltalán nem partneri harcban. Novák apaként is védtelenné válik, nem képes kezelni kamasz lánya gyötrelmeit, bizonytalanságait. Empátiája olykor cserben hagyja. Rajkai úgy játssza Novákot, hogy nem tudjuk eldönteni, hogy hős vagy inkább áldozat-e.
A végén a darab olyan, mint egy ballada, visszatérnek Kosztolányi a mű elején is megidézett egyik nagyon szép versének sorai: „Lélekzeni, fölkiabálni rajongva / az égre, a napra /Aztán egyszerre vad zuhanással /összeomlani”.
Infó
Antal Bálint – Törley-Havas Sára: Sárszeg – Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regénye alapján. Katona József Színház, rendező: Antal Bálint. Az előadás a Sufni-projekt mentorprogram részeként valósult meg.
