Sztrájkba lépett az amerikai repülőgépgyártó, a Boeing alkalmazottainak mintegy ötöde, megbénítva a munkát a két legfontosabb, Seattle melletti gyárban. A következményeket, amelyek a munkabeszüntetés időtartamának függvényei, még csak latolgatják, ami biztos, nem lesz egyszerű dolga a céget alig néhány hete irányító új vezérnek. Kelly Ortberg, a közelmúltbeli műszaki jellegű botrányok következményeként lemondott, Dave Calhoun-tól vette át a kormányrudat. Elemzők szerint egy 30 napos munkabeszüntetés közvetlenül 1,5 milliárd dollár veszteséget okozna, de hogy a beszállítók számára mit jelentene, az egyelőre felmérhetetlen.
A repülőgépgyártó szerelői utoljára 16 évvel ezelőtt nyúltak a sztrájkfegyverhez, ahogy most, akkor is a kollektív szerződés váltotta ki az elégedetlenséget. A napokban, közel félévig tartó tárgyalássorozat után, elutasította a vállalat ajánlatát a 170 000 Boeing alkalmazottból mintegy 33 ezret képviselő, szakszervezet, az IAM-District 75. A tagok 96 százaléka szavazott a munkabeszüntetésre. Pénteken a Seattle mellett működő két nagy összeszerelő üzem, amelyekben a 737 Max, a 767-, és a 777-es modellek készülnek, teljesen leállt, ugyanakkor Dél Karolinában a Dreamliner gyártását egyelőre nem akadályozza semmi.
A cégvezetés gálánsnak tűnő 25 százalékos béremelési javaslata kevésnek bizonyult, a munkavállalók 40 százalékot akarnak, további biztosítékokat az észak-nyugati régióban működő történelmi Boeing-központ fejlesztésére, és nem utolsósorban a nyugdíjak kapcsán, a cég, hosszú távon megnyugtató, elkötelezettségének biztosítékait hiányolják. A Boeing ajánlata szerint a szerelők jelenlegi 76 ezer dolláros éves átlagbére négy év alatt fokozatosan 106 ezerre emelkedne, a szakszervezeti tagok 3000 dollár bónuszt is kapnának, több egészségügyi hozzájárulást, és 12 heti szülési szabadságot is biztosítanának.
A 2008-as munkabeszüntetés 57 napig tartott, a mostani kimenete még kétséges. A TD Cowen elemzői szerint egy 50 napos sztrájk 3-3,5 milliárd dolláros likviditástól fosztaná meg a repülőgépgyártót, a forgalom tekintetében a veszteség mintegy 5 és félmilliárdot tenne ki. A Seattle üzemek jelenlegi rendelésállománya 5490 gép, amelyek előállítását az is veszélyezteti, hogy a szövetségi repülésbiztonsági szerv, az emlékezetes meghibásodásokat követően, szigorú ellenőrzéseket folytat, és egyelőre korlátozzák a 737 Max gyártását. Ez az a modell, amelyen januárban repülés közben kinyílt a vészkijárat, de más típusokat is vizsgálnak a hatóságok.
A Boeing az év második negyedét 1,4 milliárd dolláros veszteséggel zárta, ez a tízszeresét teszi ki az előző év hasonló időszakában jegyzett deficitnek. Az amerikai ipar hajdani zászlóshajója, az államok egyik legnagyobb exportőre év eleje óta mélyrepülésben van, részvényárfolyama több, mint 40 százalékkal esett idén, hitelképességét pedig egyre rosszabbul ítélik meg a piacok. A Moody’s máris bejelentette vizsgálja a társaság minősítését, amely már amúgy is csak egy fokkal jobb, mint a „junk” - szemét, azaz a legrosszabb spekulációs kategóriába sorolt hitelfelvevőké.
Ami pedig az iparág helyzetét illeti, egyre több gondot okoz az új hajtóművek hiánya, miközben a régiek javításának üzletága virágzik. Nem csak a Boeing gyártósorai akadoznak, az Airbusnál is problémák vannak. A repülőtársaságok jobb híján felújíttatják a motorokat, az Alton Aviation Consultancy szerint a hajtóművek javítása és nagyjavítása a járvány előtti 31 milliárd dolláros üzletről idén 58 milliárd dollárra duzzadt. Az olyan cégeknek, mint a GE Aerospace, a Pratt & Whitney, vagy a Rolls-Royce ez mannát jelent, ügyfeleik közé beálltak a sorba, az olyan nagy légitársaságok is, mint az American Airlines. Ez utóbbinál saját üzemben végzik a nagyjavításokat, amelyek száma egy év alatt 60 százalékkal növekedett.
Az AeroDynamic Advisory repülésszakértő szerint a hetekig tartó nagyjavítások, amelyek általában 7000 repülést követően esedékesek, darabonként 5 millió dollárba kerülhetnek. Amúgy pedig a fapados társaságok mi máson tudnának spórolni, mint az új gépek beszerzésén. Legalább is a tengeren túli hírek erről tanúskodnak. A JetBlue, a Spirit és a Frontier a napokban jelentette be, a tervezettnél jóval kevesebb új gépet állítanak munkába, a Frontier például 3 milliárd megspórolásának reményében 54-gyel kevesebb Airbust vásárol 2029-ig. A bérlést, amelynek ára rekordszintre emelkedett, ugyancsak megfontolják, egy új A320-as havi díja 385 000 dollár, az A321-esé 430 000, A Boeing 737 Max 8-é pedig 375 000 dollárra rúg.
