Senki sem tudhatta biztosra tegnap estig, hogy miként állja majd a sarat a demokrata elnökjelöltséget egy forgószél sebességével megszerző Kamala Harris a hetedik alkalommal vitázó Donald Trumppal szemben. A rendező ABC News hírcsatorna megtartotta a júliusi Biden-Trump vita szabályait, így a jelöltek közönség nélkül kizárólag a válaszadás idejére bekapcsolt mikrofon mellett felelhettek a két moderátor kérdéseire.
Némiképp meglepő módon Harris volt a kezdeményező a fél, hiszen a vita első percében odasétált Trumphoz és kezet nyújtva bemutatkozott és nyugtázta a kampánya üzenetét: a televíziós vitákban szerzett kevesebb tapasztalata ellenére nem ijed meg a saját árnyékától. A demokrata és a republikánus elnökjelölt előtt egyértelmű célok lebegtek. Harris stratégiájának középpontjában Donald Trump jellemhibáinak kiaknázása állt, míg Trump minden erejével Joe Biden elnök kormányzati kudarcaival akarta összekötni a demokrata elnökjelölt nevét. A tervek megvalósítása előbbinek inkább, utóbbinak kevésbé sikerült.
Rögtön az első kérdés a választókat leginkább érintő és a demokrata kormány által többször elégtelenül kezelt és kommunikált gazdaságra és inflációra vonatkozott. Harris sikerrel járta végig azt a retorikai kötéltáncot, amely során nem kritizálhatta az elnök nevével fémjelzett Bidenomics gazdaságpolitika hibáit, inkább a maga által meghirdetett „Opportunity Economy” nevű programról beszélt. Az első háztulajdonosoknak járó 50.000 dolláros lakástámogatás tervének megismétlésén kívül további konkrétum nem hangzott el a programból. Harris hangsúlyozta a középposztálybeli származása Trump vagyonos hátterével szemben. Ugyanakkor kérdéses, hogy a választás kimenetele szempontjából döntő fontosságú, ingadozók mennyiben érzik kompetensnek a megélhetési válság megoldására azt a Harrist, aki Joe Biden alelnökeként a nevét adta az adminisztráció idején elszabaduló inflációt eredményező gazdaságpolitikához. Ironikus és jellemző hibaként említhető Trump oldaláról, hogy a gazdaságot érintő szakpolitikai kérdések helyett az ingatlanbefektetői karrierjét ért kritikákkal foglalkozott és láthatóan kizökkent, amikor Harris a MAGA kampányrendezvények foghíjas széksorain viccelődött.
Ha az elnöki vitát egy 4x100-as vegyesúszásnak tekintjük, akkor Harris legerősebb „száma” az abortuszjogok témaköre volt. Már Januárban és februárban is a csatatér államnak számító Wisconsin és Georgia államban is kampányolt a 2022-es Roe kontra Wade ítélet megszűntével sérült reprodukciós jogok helyreállítása mellett. A vitán kiváló drámai érzékkel festette le a Texas és Idaho államok extrém abortusztörvényeit, amelyek a vérfertőzés és nemi erőszak kivételét sem elismerve szabályosan menekülésre késztetik a bajba jutott nőket. Az abortusz ellátást az államukon kívül kereső nők kálváriájáért a radikális keresztény többségű Legfelsőbb Bíróságot és az őket kinevező Trumpot tette felelőssé. A republikánus elnökjelölt idén már igyekezett kihátrálni abból a nyilatkozatából, hogy „ő nyírta ki” az abortuszhoz való hozzáférést 1973 óta biztosító ítéletet. Ehelyett megkérdőjelezhető módon az állami törvényhozások szuverén jogköreit méltatva az egyes államokra hárította át a kérdés rendezését. Egy ponton azt is állította, hogy a demokraták a terhességi utáni abortuszt, tehát a de facto emberölést is támogatnák.
A migráció témája a gazdaság mellett a másik elszalasztott lehetőség Trump számára. Az „ország történetének legnagyobb deportálási akciójának” részletei helyett olyan Facebookon terjedő összeesküvés-elméletekre hivatkozott, amelyek szerint az ohiói Springfieldben élő haiti bevándorlók megeszik a helyi lakosok házi kedvenceit. Az álhírt David Muir, az ABC csatorna egyik moderátora már az elhangzása utána helyreigazította.
Úgy tűnik, Kamala Harris nyerte az amerikai elnökjelölti vitát, Donald Trump macskaevő migránsokról és Orbán Viktorról beszéltA 90 perces vita záró szakaszában a külpolitika került terítékre, itt pedig pártszimpátiától függően ki-ki összezsugorodhatott szégyenében, vagy büszkén kihúzhatta magát Orbán Viktor miniszterelnök nevének említésekor. Donald Trump láthatóan nyomós érvként vetette fel, hogy a magyar miniszterelnök szerint a világban zajló konfliktusok csak Trump elnök visszatértével oldódhatnak meg. Az autokrata vezetők szirénhangjainak gyakran bedőlő volt elnök állítása szerint 24 óra alatt tárgyalóasztalhoz ültetné Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnököt és beszüntetné a vérontást. Arról hallgatott, hogy ezt békét ukrán területveszteségekkel tudná csak megvalósítani. Trump állítása szerint Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert nem tiszteli Biden elnököt. „Nem is látni mostanában Kamala főnökét, biztosan a strandon pihen” – szúrt oda Trump egykori vetélytársának Trump.
Harris válaszul emlékeztette Trumpot a számára kiábrándító valóságra, hogy már nem Bidennel, hanem vele szemben indul az elnöki székért. A NATO európai szövetségeseinek csapatkivonással történő fenyegetése és az agresszor Oroszország elnökével ápolt kapcsolata Harris szerint arról árulkodik, hogy Trump számára mindig fontosabb volt személyes hiúsága és azt ezt kiszolgáló hízelkedők, mint Amerika és szövetségeseinek biztonsága. Mivel a vitát a legfontosabb csatatér államnak tartott Pennsylvaniában rendezték, így jó ütemérzékkel vetette fel, hogy mit szól vajon a Pennsylvaniában élő 800.000 lengyel-amerikai a Putyinhoz fűződő remek kapcsolatához.
A vita végén a moderátorok mindkét fél számára lehetőséget adtak a záróbeszédek megtételére, amelyek az elhangzottakon kívül újdonságot nem tartalmaztak, inkább nyomatékot adtak főbb programpontjaiknak. A beszédek tartalma jól összecsengett Harris üzenetével, miszerint „lapozzunk tovább” a régiről az újra, míg Trump a sérelmeken és hamis félelemkeltésen alapuló mondanivalója valóban nem kínált újdonságot. A két műsorvezető a vita során többször kijavította Trump túlzó állításait és hamis információt, míg ugyanezt a szigort Harris felé nem gyakorolták. Ezzel együtt a republikánus jelölt felé hajló Fox News által megszólaltatott fókuszcsoport is Harrist hozta ki győztesen a második vitából, míg a csatorna elemzői az előbb említett elfogultságot kritizálták az ABC News munkatársai részéről. A Harris-kampány részéről már jelezték, hogy egy újabb vitára is nyitottak lennének. A hírre Trump a Fox News újságírójának, Sean Hannitynek elárulta, hogy egy Fox News által moderált vita lehetőségét nem zárja ki.
